A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 2. szám - A fokozatos illeték alá tartozó jogügyletek után kiszabandó illeték alapjául veendő értékéről. [2. r.] - Az ujrafölvétel és az igazolás a büntető perrendtartásban

14 A JOG a megszüntetés után jött létre; a miből az következik, hogy a bizonyiték olyan is lehet, mely már régebben — tehát az alapper folyamata idejében — is megvolt. ítélettel befejezett ügyben az ujrafölvételnek az elitélt javára, továbbá a fölmentett és elitélt terhére van helye. Az elitélt javára az ujrafölvételt indítványozhatják : 1. az elitélt, és pedig akkor is, ha a büntetést már kiáltotta ; 2. az elitéltnek mind életében, mind halála után házastársa, törvényes képviselője vagy védője ; 3. az elitéltnek halála után felmenő és lemenő ágbeli rokonai; 4. a hivatalból e célra kinevezett védő. Ily védő kirendelésének esete akkor forog fenn, ha valamely bíróság, kir. ügyészség vagy más hatóság tudomást szerez oly körülményről, melynek alapján az elitélt javára ujrafölvétel volna indítványozható, és az erről értesített alapperbeli bíróságnál az ez utóbbi által értesített jogosultak az értesítéstől számított 14 nap alatt az ujrafölvétel iránt indítványt nem tettek. Ilyenkor, sürgősség esetében azonnal, a bíróság külön védőt rendel ki, aki azután az ujrafölvétel iránt köteles indítványt tenni. A törvénynek ez utóbbi intézkedése az egyéni szabadság és a személyi jogok legmesszebb menő védőbástyája. Ide vágó kapcsolatos törvényes intézkedés a btk. 197. és 230. §§-aiban található.*) A fölmentett illetőleg az elitélt terhére az ujrafölvételnek csak a kir. ügyészség- vagy a fő magánvádló indítványára van helye. Az elitélt javát a megengedhető ujrafölvétel föltételeit a bp. 446. és 451. §-ai, — a vádlott terhére helyt fogható ujrafölvétel föltételeit pedig a bp. 449.—451. §-ai írják elő. Az ujrafö'vétel minden esetben csak az ítélet jogerőre emelkedése után foghat helyt. A bp. 446. §. 2. pontjához kiemelem, hogy a hivatali kötelességnek fegyelmi vétséget képező megszegését a törvény nem emliti. Továbbá, hogy a kir. ügyész megvesztegetés e nem ok az ujrafölvételre. Az ujrafölvétel iránti indítványnak és az ezt megengedő végzésnek az ítélet végrehajtására vagy felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. Azonban a bíróság, a kir. ügyészségnek meghallgatása után a büntetés, a költségek és magánjogi igények tekintetében a végrehajtást felfüggesztheti. Az ujrafölvétel iránt az alapperbeli bíróság határoz. Esküdtbirósági ügyben az a törvényszék határoz, mely az esküdtekkel eljárt. Oly esetben, a midőn bűntettnek mutatkozó cselekmény tárgyában járásbíróság vagy közigazgatási hatóság járt el, az ezek területén ltvő kir. törvényszék illetékes az eljárásra. Az ujrafölvétel elrendelése iránt tett indítvány az illetékes bíróságnál nyújtandó be vagy mondható jegyzőkönyvbe. A kérelem alapjául vett okot és bizonyítékot tüzetesen meg kell jelölni. A vádlott terhére az újrafelvételi indítvány az elévülés bekövetkezte előtt terjesztendő elő ; vádlott javára kérhető az ujrafölvétel az elévülés bekövetkezte után is. Az oly indítványt, mely az ujrafölvétel előfeltételeit képező kellékeknek meg nem felel, a bíróság vizsgálat és tárgyalás nélkül visszautasítja. Ha az indítvány vissza nem utasítható, a szükséghez mért keretben teljesített vizsgálat és a kir. ügyészi indítvány megtétele után a határozat : lehet az újrafelvételi indítványt elutasító vagy annak nyilvános tárgyalásra kitűző Ez utóbbi tárgyalásra az ujrafölvételt kérő és ellenfele megidézendők. A tárgyalás a kir. ügyészség közbenjárása nélkül nem tartható meg. A tárgyalás rendjét egyébként a bp. *) Btk. 197. §. Azon közhivatalnok, a ki valakinek törvényellenes letartóztatásáról vagy fogvatartásáról hivatalos tudomással birván, azt az illetékes felsőbbségnek azonnal fel nem jelenti és azon felsőbbség, mely a feljelentés által vagy más módon hivatalos tudomásra jutott tény megvizsgálását és a kellő intézkedést negyvennyolc óránál tovább halasztja: szintén a személyes szabadság elleni vétséget követi el és egy hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Btk. 230. §. A ki oly tények vagy bizonyítékok tudomásával bir, melyektől ártatlanul vizsgálat alá vont egyének felmentése, — vagy ártatlanul elitéltnek kiszabadulása függ, és azokat akár az illető hatósággal nem tudatja — ámbár azt magának, hozzátartozóinak, vagy más ártatlan személynek veszélyeztetése nélkül megtehette volna — vétséget követ el, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő. 456. §-a irja elő. A határozat zárt ülésben hozatik és az azonnal, — minden esetre azonban legkésőbb három nap alatt hirdetendő ki. Ha az ujrafölvételnek a bp. által körülirt előfeltételei nem forognak fenn vagy ha a felhozott tény valóságát kellő bizonyiték nem támogatja. — az ujrafölvételt meg kell tagadni. Ellenben ha az ujrafölvételnekliely adatik, a végzésben rendszerint uj főtárgyalást is kell elrendelni. Esküdtbíróság elé csak akkor tűzendő az újrafelvételi főtárgyalás, ha oly kérdés döntendő el. mely iránt az esküdteknek kell hozni határozatot (bp. 355—360. §§). Az elrendelt ujrafölvétel esetében azonban nem kell mindenkor főtárgyalást tartani. Két ilyen eset van. Nevezetesen főtárgyalást nem kell tartani, ha. 1. az elitélt már elhalt és 2, ha a beszerzett bizonyítékok kellő alapot nyújtanak az elitéltnek fölmentésére, vagy büntetésének leszállítására ; de csak ama kettős föltétel alatt, hogy ha azt a kir. ügyészség is kifejezetten elismeri és az elitélt a főtárgyalás megtartását nem kívánja. Az ujratölvételi főtárgyaláson hozott ítélet közzétehető ; a publikálásnak a bp. 457. §, rendelkezése alapján van helye. A főtárgyalás előkészítésére és az eljárásra nézve a bp. XVII., XVIII. és XIX. fejezeteinek rendelkezései alkalmazandók; mégis a bp. 461. és 462. §-ában foglalt eltérésekkel. A 461. §. határozza meg, hogy a bizonyítás mily keretben veendő fel; továbbá, kiknek vallomása vagy véleménye olvasható föl*) hogy a magánfél elhalálozása esetében, ennek örökösei idézendők. ha magánjogi igény létezik; hogy az alapperben ítéletet hozó biró az ujrafölvétef megengedhetőségének kérdésében határozó és az uj főtárgyaláson ítélő tanács alakításánál lehetőleg mellőzendő. A 462. §. szól az ítélet formájáról; továbbá meghatározza, hogy az elitélt javára rendelt ujrafölvétel esetében ujabban súlyosabb büntetés nem szabható, hogy mikor függeszthető fel a korábban megállapított büntetés é s mikor nem szabad a végrehajtást felfüggeszteni; végre meghatárczza, hogy kik élhetnek perorvoslattal. A perorvoslatokra való jogosultság különben a bp. 383. és 430. §§. szerint van méghatározva. Pótlólag még kiemelendő, hogy az ujrafölvételnek az elitélt javára történt elrendelése ellen perorvoslatnak nincs helye. Az ujrafölvételt a fölmentett, illetőleg az elitélt terhére elrendelő végzés ellen azok élhetnek felfolyamodással, a kik az elitélt javára az ujrafölvételt indítványozhatják, (bp. 459. 447. §§.) Az ujrafölvételi vizsgálat alatt a tanuk — ha törvényes akadály nincs — megesketendők. A pótmagánvádló a bp. 43. §-a értelmében az eljárásnak ujrafölvételét nem kérheti. Járásbirósági ügyben az ujrafölvételre a fentiek a bp. 558. §-ában foglaltak szerint hasonszerüleg állanak. Fölvetem itt azt a kérdést, hogy az ujrafölvételi indítvány megismételhet ő e ? Igen. A törvény ezt ki nem zárja; az igazságosság elve pedig megköveteli, hogy az anyagi igazság győzzön ^Belföld. A belügyministerium kodifikáló osztálya. Széli Kálmán belügyminister a belügyministerium kebelében törvényelőkészítő főosztályt szervezett. Az uj ügyosztály feladatköre : törvényjavaslatok előkészítése és kidolgozása, valamint a törvények életbeléptetése és végrehajtása körül felmerülő teendők ellátása ; fontosabb ministeri szabályrendeletek végleges szövegezése. A kodifikáló osztály J akab f fy Imre és Széli Ignácz államtitkárok felügyelete alatt áll ; az osztályvezetéssel pedig dr. Német hy Károly belügyministeri osztálytanácsos bízatott meg. Mi, akik számtalanszor, — legutóbb a Széli kabinet megalakulásakor lapunk 1899. évi 11. számában — élénken hangoztattuk a közigazgatási reformok alapos, egységes és rendszeres előkészítésének szükségét, különösen azt, hogy a közigazgatási reformoknak mérhetetlen fontossága a belügyministerium kebelében egy kulón kodifikáló osztály fölállítását mellőzhetetlenül megköveteli : a legnagyobb elismeréssel fogadjuk a belügyminister rendkívül, horderejű elhatározását, mely a közigazgatási reformok előkészítésének történetében korszakos jelentőséggel bir ^,'2 is\ m'g a kodifikáló osztály feladatkörével alkalmilag közelebbről foglalkozhatnánk : kifejezést adunk ama meagyőződé sunknek, hogy Szél 1 Kálmán belügyministernek eme tényével az annyi hányattatáson keresztülment reform-akciót valahára az egyedül helyes kerekvágásba látjuk terelve. Elénk figyelemmel, nagy várakozással, a legmelegebb ügyszeretettel nézünk a kodifikáló osztály működése elé. *) L még a bp. 313. §-át.