A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1900 / 25. szám - A magánjogi igények védelme a B.P.-ban - A bűnvádi perrendtartás 381. §. 2-ik pontjának értelmezéséhez
98 A JOG 13 krt, (vagyis 4950 korona 26 fillért) számithatván, illetve tarthatván vissza, az ezen felül levont összeget vagyis 959 frt 74 krt 1919 k. 48 fi.) tartozik felperesnek, mint kiérdemelt munkabér összeget stb. megfizetni; e részben tehát mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatandó, ellenben az ezen összeget meghaladó 2,475 frt 13 krra nézve a másodbiróság ítélete az abban felhozott és az első bíróság ítéletéből átvett megfelelő indokoknál fogva helybenhagyandó volt. stb. A szerződésben az foglaltatvan, hogy az eladónak szabad jogában álljon azon esetre, ha a közszerzödési kötelezettségének a kitűzött határidőben eleget nem tesz, vagy a hátralékos összvételárt azonnal és egyszerre behajtani, vagy pedig vevőt szerződésszegőnek tekintve, tőle a szerződés megszüntetésével az adásvétel tárgyát visszavenni, kétségtelen, hogy felperesnek joga volt akár az egész összvételár követelni, akár a szerződés megszüntetését kérelmezni. De felperes azzal, hogy alperest a hátralevő részletek és jár. befizetésére azzal a kijelentéssel hivta fel, hogy ellenesetben a hátralékok per utján fognak behajtatni, a szerződésen alapuló jogának előnyét gyakorolta és igy választási jogával már élt és ezáltal szerződés adta egyéb jogairól lemondásnak veendő és az általa igénybe vett módtól a peres felek között létező kölcsönös szerződési viszonynál fogva el nem térhet. A pancsovai kir. törvényszék (1899 aug. 16. 6,593. sz. a.) a kir. kincstár felperesnek K. Samu és neje W. Laura alperesek ellei.i szerződés megszüntetése és jár. iránti perében a következő ítéletet hozta: Felperes keresetének hely adatik, mihez képest a peres felek között Erzsébetlakon 1889. évi március 24-én az erzsébetlaki 209. sz. telepre vonatkozólag létrejött szerződés megszüntettetik és peresek tartoznak az erzsébetlaki 209. sz. 7s hold belsőségből, 91/... hold külsőségből álló telepei felperes birtokába adni stb. Indokok: Felperes keresetét az erzsébetlaki 209. sz. telepre nézve alperesekkel megkötött szerződés megszüntetése és ennek folytán a telep birtoka' iránt indította. A keresethez A. alatt egyszerű másolatban csatolt, valódiság tekintetében nem kifogásolt, az 1968 évi L1V. t.-c. 167. és 168. §§-nak megfelelően kiállított szerződésen levő aláírások valódiságát alperesek nem tagadván, az 1893. évi XVIII. t.-c. 77-a értelmében ennek a szerződésnek az aláírásokat megelőző szövege az ellenkező bizonyításáig valódinak vélelmezendő. A szerződés 6. pontja szerint ha a vevő vételár fizetési kötelezettségének a kitűzött időben eleget nem tesz, az eladó kincstár jogosítva van a hátralékos vételárat követelni, vagy a szerződést felbontani és a telepet visszavenni. A 19. pont szerint pedig a telepes tartozik mindaddig állandóan a telepen lakni, a míg az nevére át nem iratik és a vételárat egészben le nem fizeti. A válaszhoz G. a. eredetben csatolt adóhivatali kimutatással mint közokirattal bizonyította felperes, hogy alperesek 1896 óta váltságdíj részletet nem fizettek, azt pedig alperesek maguk is beismerték, hogy nem a telepen tartózkodnak állandóan. Ezekkel szemben alperesek azzal védekeztek, hogy mivel a telepet nem egyszerre kapták meg, a vételárat abban az arányban tartoztak fizetni, a mint nekik az ingatlanok átadattak; hogy mivel felperes a vételár részleteket már követelte, a szerződés megszüntetését is nem követelheti; továbbá hogy az adóhivatala részletfizetéseket el nem fogadta; végre hogy a szerződéskötés alkalmával megengedtetett nekik, hogy a telepen kivül tartózkodjanak. Igaz ugyan, hogy a szerződés 4. pontja szerint a vevők a vételárat csakis a birtokba vett holdak száma szerint fizetik, alperesek azonban beismervén, hogy 1895. évben az egész telepet megkapták és a szerződés 5. pontja szerint, a mint az egész telep a vevő birtokába megy. köteles az utólag átadott terület után eső fizetetlen részleteket is egyszerre és azonnal lefizetni. Alperes az alapon, hogy a telepet csak 1895. évben kapták meg, ezután már a részletfizetést jogosan el nem mulaszthatták. Minthogy továbbá felperes a vételárhátralékot alperesektől birói uton nem követelte, az a körülmény pedig, hogy alpereseket a viszonválaszhoz 4. 5. és 67. alatt csatolt felhívásokkal a vételár lefizetésére felhívta, — mivel alperesek a felhívásnak nem tettek eleget, — nem fosztja meg felperest a szerződés 6. pontjában foglalt attól a jogától, hogy választása szerint a szerződés megszüntetését követelje; minthogy továbbá alpereseknek az a védekezése, hogy az adóhivatal a fizetés felvételét megtagadta, azért nem vehető figyelembe, mert módjukban állt az esedékes részleteket birói letétbe helyezni; minthogy végre a szerződés megkötése alkalmával a telepítési biztossal létrejött az a szóbeli megállapodás, hogy alperesek a telepen lakni nem tartoznak, a pt. 887. §-a értelmében aziratszerü szerződés mellett jogérvényesnek még bizonyítás esetén sem tekinthető; a peres felek között létrejött szerződést megszüntetni és alpereseket az iratok tárgyát képező telepnek visszaadására kötelezni kellett stb. A temesvári kir. Ítélőtábla (1899 nov. 14. 3,201. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja, stb. Indokok: A keresethez A. alatt csatolt szerződés 19. pontja szerint a telepítő kincstár illetékes közege fel van jogosítva hogy a telepesnek külön engedélyt adjon arra, hogy a telep helyén kivül lakjék. E szerint az alperes által bizonyittatni kívánt az a körülménv, hogy a telepítéssel, megbízott kormánybiztostól engedélyt kapótt arra, hogy a telep helyén kivül lakjék, az A. alatti szerződés tartalmával ellentétben nem áll, miért is az erre vonatkozóan felhozott indokok mellőzésével az elsőbiróság ítelete vonatkozó többi indoka alapján hagyatott helyben stb. A m. kir. Curia (1900 ápril 19. 325. sz. a.) mindkét alsóbíróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Az A. alatti szerződés 6. pontjában az foglaltatik ugyan, hogy ha a védők fizetési kötelezettségüknek a kitűzött határidőben eleget nem tennének, az eladó kincstárnak szabadságában áll vagy a hátralékos összvételárt azonnal és egyszerre behajtani, vagy pedig vevőt szerződésszegőnek tekintve, tőle a szerződés megszüntetésével az adásvétel tárgyát visszavenni. Kétségtelen tehát, hogy felperesnek joga volt akár^ az egész összvételárt követelni, akár a szerződés megszüntetését kérelmezni. Tekintve azonban, hogy felperes az által, hogy a 6 '. alattival alpereseket az 1898 ápril 1-től esedékes váltságárrészleteknek és ármentesitési költségeknek késedelmi kamatokkal 1898. évi augusztus hó végéig a nagybecskereki kir. adóhivatalnál befizetésére azzal a kijelentéssel bírta fel, hogy ellenesetben e hátralékok per utján fognak behajtatni, a szerződésen alapuló jogainak elsejét, — habár nem egész terjedelemben, — gyakorolta és igy választási jogával már élt; tekintve továbbá, hogy felperes ez által szerződésadta egyéb jogairól lemondottnak veendő és az általa igénybe vett módtól a peres felek között létező kölcsönös szerződési viszonynál fogva el sém térhet, e szerződés megszüntetését a fizetési késedelem, illetve nem fizetés indokából annál kevésbbé követelheti, mert nem tagadta azon alperesi állítás valóságát, hogy alperesek a felhívás következtében a nagybecskereki adóhivatalnál fizetés teljesítése céljából megjelentek, azonban az adóhivatal a fizetés felvételét annál az oknál fogva, mert felperes azt megtiltotta, megtagadta; alperesek tehát a 67. alattiban foglalt felhívásra tekintettel késedelmes fizetőknek sem tarthatók. De nem követelheti felperes a szerződés megszüntetését azon az alapon sem, hogy alperesek a telep helyén kivül laktaktak; mert habár az A. alatti szerződés 19. pontja szerint, a telepes amennyiben a telepítő kincstár illetékes közegétől a telep helyén kivüli lakásra külön engedélyt nem kap, köteles ugyan a telep helyén lakni; tekintve azonban, hogy felperes nem tagadta az alpereseknek azt az állítását, hogy tudomással bírt arról, hogy alperesek a telep átvétele után is folyton Nagy-Becskereken laktak, és a felperes ezt észrevétel nélkül éveken át tűrte, elnézte, sőt a 67. alatti felhívásban is csak a hátralékos részletek fizetését követeli a nélkül, a hogy a telepen lakás kötelezettségéről említést tenne, ebbeli ténye által nyíltan kifejezést adott annak, hogy az A. alatti szerződés 19. pontjába felvett annak rendelkezésnek kötelező voltától önként elállott. A felhozottak alapján mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni, felperest keresetével elutasítani kellett stb. A mennyiben a kisajátítási törvény ellenkező intézkedést nem tartalmaz, a kisajátító a kártalanítási határozat meghozataláig a kártalanítási eljárástól épp ugy elállhat, mint felperes per esetében az ítélethozatala előtt a pert leteheti. (A m. kir. Curia 1900 május 1-én 2,373. sz. a.) Az I881 : LX. t.-c. 119. §-a szerint a kifizetési sorrendet megállapító végzés ellen, ha a bíróság azt azonnal meghozta és kihirdette, a felfolyamodás azonnal szóval bejelentendő és ha a kihirdetéskor a végzés ellen felfolyamodás be nem jelentetik, a vételár azonnal felosztatik. A törvény eme rendelkezéséből pedig önként következik, hogy a sorrendi tárgyalásra törvényszerűen megidézett, de meg nem jelent félre nézve is a kihirdetett végzés kihirdetettnek tekintendő s a mennyiben részéről felfolyamodás be nem jelentetett, az ellene is jogerőssé válik ( A m kir Curia 1900 ápr. 25. 1,893. sz. a.) Az árverési feltételekben kikötött és az árverelő által tényleg letett bánatpénz nem ir azzal a jogi természettel. hogy a legtöbbet igérő árverelő az ügylettől a bánatpénz elvesztésevei visszaléphet, ha csak ez a visszalépési jog az árverési feltételekben fenn nem tartatott. (A m. kir. Curia 1900 26. I. G. 117 sz. a.) Az 1881 : LIX. t.-c. 54. §-a második pontja a felfolyamodást nem zárja ki az oly elsöbirósági végzések ellen, a melyek által a biróság folyamatban lévő perbeli eljárást felfüggeszti. A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 1900 ápr. 28. I. H. 13. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Felperes azt állította, hogy a kereseti váltó alperesnek az óvár elengedését is tartalmazó kitöltött forgatmányával jutott az o birtokába. Ebben a tényállásban annak a megtagadása is benfoglaltatvan, hogy felperes a kereseti váltót olyannak üres forgatmányával szerezte meg és hogy az óvás elengedését is I tartalmazó forgatmányt ö töltötte ki ; minthogy nem forog fön