A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 25. szám - A magánjogi igények védelme a B.P.-ban - A bűnvádi perrendtartás 381. §. 2-ik pontjának értelmezéséhez

200 kellelt juttatni, meit ellenkező esetben hasonnemű ügyekben a felülvizsgálat tekintetében egyenlőtlen eljárás fordulhatna elő és pedig csupán a véletlentől füg;,ő azon ok nii.ttt, mert némely ügy törvényszék hatásköiébe eső cselekménnyel összár függésbe jutván, a járásbíróság vagy közigazgatási hatóság mint illetékes hatósága helyett elsőfokban való elbírálás a'á a törvényszék elé keni'. Arra nézve, hogy a felebbezés korlátozása iránti rendej kezés megalkotásánál a törvényhozás is azt célozta, hogy a törvényszék olyan ítélete ellen ne legyen felebbezésnek helye, melylyel vádlottat a vádló szerint is járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe eső cselekmény miatt mondotta ki bűnösnek, vagy ily cselekmény vádja alól mentette fel, kételyt kizáró felvilágosítással szolgál a F a b i n y féle javaslatban a felebbezés korlátozására vonatkozó hasoncélu rendelkezés, eme javaslat 319. §-a így szól: törvényszéki ítélet ellen felebbezésnek nincs helye, ha v'.dlott egyedül oly vád alapján ítéltetett el. illetve oly vád alul mentetett fel, mely fölött rendszerint járásbíróság vagy közigazgatási hatóság van hivatva itélni. Nyilvánvaló tehát hogy a vádló vádja az irányadó, mert ha nem így volna, s ha a törvény szó szerint' értelmezésével a törvényszék akkor is visszautasíthatná a felebbezést, a mikor a vád a törvényszék elé vitt cselekményben, például a B. T. K. 333. >j-ba ütköző a 336. §. valamelyik pontja szerint minősülő lopás bűntettét látta, a törvényszék azonban a minősítést megalkotó tényt valónak el nem fogadva a cselekményt a B. T. K. 339. §. szerint büntendő vétségnek minősítette ez esetben feltéve, hogy a törvényszék helytelen tényállást fogadott el valónak, s ehhez képest helytelenül minősített, mégis a vádló el volna zárva attól, hogy helyes tényállás megállapithatása céljából a felülvizsgáló királyi Ítélőtábla előtt kereshessen orvoslást, mert bár a B. P. 4-26. § 2-ik pontja szerint a kir. Curiához semmiségi panaszszal élhet, itt a tényállás helyes megállapítására többé tér nem nyílik, a mennyiben a kir. Curia a B. P. 437. tj-hoz képest köteles határozatát a törvényszék által valóknak elfogadott tényekre alapítani. Nézetem szerint tehát a B P. 381- §-nak 2-ik pontja helyesen akként értelmezendő, hogy a törvényszék ítélete ellen a felebbezés csak abban az esetben van kizárva, ha a törvény szék vádlottat a vádló által is járásbíróság vag/ közigazgatási hatóság hatáskörébe esőnek tekintett cselekményben rnondottta ki bűnösnek, vagy ilyen vád alól mentette fel, ellenbon elfogadandó a felebbezés akkor, Ka a vádió törvényszék hatáskörébe eső cselekményt lát fenforogni a törvényszék azonban a váddal szemben azt olyannak minősítette, mely járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hitáskörébe van utalva. Ha azonban utóbbi esetben a vádló az Ítélet minősitésébe megnyugodott és csupán a büntetés mértékére nézve kívánt felebbezéssel élni, ennek valamint a vádlott feLl.bezésének a B. P. 381. §. 2-ik pontja értelmében helye nem lehet, mert ez esetben ugy kell tekinteni az ügyet, mintha maga a vádló is járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe eső cselekményt látott volna fenforogni Irodalom. A so más eljárás zsebkönyve A sommás eljárási törvényt (1893. XVIII t.-c.) a téi vonatkozó joggyakorlattal kiegészítve most adta ki az Athenaeum r. t. csinos zsehkiadásu vászonkötésben. Az anyagot dr. Gaár Vilmos budapesti kir. törvényszéki biró, a perrendtartás alapos ismerője, gyűjtötte egybe nagy szakértelemmel és gondos választással. Mindazon curiai és Ítélőtáblai határozatok, a melyek a sommás törvény életbeléptetése óta Fabinyí-, Márkus-, Térfy-féle gyűjteményekben és a különböző jogi szaklapokban megjelentek, rendszeresen, áttekinthetően csoportosítva fellelhetők a Ga ár-féle zsebkönyvben. A 274 oldatból álló könyvecske közli a sommás törvényt és a megfelelő szakaszoknál rendszerbe foglalva ismerteti az elvi jelentőségű határozatokat, legtöbbjét szószerint idézve. A zsebkönyv 1,032 jogesetet használ fel. Ez a körülmény már maga is becsessé teszi ezt a zsebkönyvet. Ára vászonkötésben 3 kor. 60 fillér. Nemzetgazdaság és pénzügytan. A nemzetgazdaság és pénzügytan széleskörű tudományának rövid és áttekinthető kézikönyvét dr. Földes Béla a budapesti tudomány-egyetem nemzetgazdasági professzora most harmadik átdolgozott kiadásban rerldezte sajtó alá A zsebkiadásu kézikönyv 497 lapban tudományos- színvonalon foglalja össze a tárgyalt tudományok tényleges vívmányait és az által, hogy határozott nézeteket tanit és kerüli mindazt a mi kétes és felesleges, nagy mértékben átekinthelővé és könnyen megérthetővé teszi az anyagot. A mű gyakorlati értékét leginkább jeli mzi az a lény, hogy bár első kiadása még 188l-ben jelent meg, a másodikra már 188ö-ben volt szükség. A Földes-féle kézikönyvet, a tömörség és áttekinthetőség miatt főleg a vizsgázók és szigorlók használhatják ismétlő-könyv gyanánt. Ára díszes vászonkötésben 6 kor. A kir. adóhivatali pénztárak rovancsolás valamint belső ügykezelésük megvizsgálására vonatkozó kézi könyv. Összeállították és írták Zádor Mór m. kir. pénzügyi segédtitkár és Runyay József, m. kir. adóhivatali ellenőr R'maszombat. Kiadja Lévai Izsó könyvkereskedése. Az egyik szerzőben, Zágon Mórban lapunk régi kiváló munkatársát tisztelhetjük. Ezen kézikönyvecske szerkesztésénél azon szempontokat vette figyelembe, hogy a kir. adóhivatali pénztárak rovanc^olására vonatkozó hivatalos utasítás, a mely a rovancsoló biztosok részére a régi adóhivatali uiasitás nyomán, az 1870-es években a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium állal adatott ki, az időközben létrejött számtalan változások folytán irányadóul már nem szolgálhat; hogy maga a hivatalos készlet rég kifogyott és többé meg nem szerezhető; — továbbá, hogy az 1897. évi számviteli törvény által kilátásba helyezett adóhivatali rovancsolási utasítás ez ideig nyomtatásán int g nem jelent, s végül, hogy a pénzügyi fogalmazási személyzet kezdő tisztviselői ez idő szerint még csak elméletileg is tájékoztató oly kézikönyvvel nem birnak, a melyből a pénztári rovancsolást gyakorlatilag később elsajátíthassák. Mindezen hiányokon segíteni vélt akkor, a midőn a jelén kézi-könyvecskét, hivatkozással a megfelelő utasításokra s rendeletekre, a szükséges ulmutatás- és mintákkal ellátva sajtó alá rendezte. Vegyesek. Az ügyvédi felszólítás irálya. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága : Dr. — — ügvéd ellen a fegyelmi eljárást és vizsgálatot az 1871. évi XXXIV. t.-c. 68. § a) pontja alapján elrendeli. Indokok: Panaszlott ügyvéd ügyfele megbízásából 1898 dec. 24-én a panaszos körhöz egy levelet intézett, melyben ezt felhívta, hogy ügyfelétől csalárd módon kieszközölt küldemény vételárát fizesse meg, különben csalás miatt a megrendelőt feljelenti. Ilyen serlő kifejezésekkel az ügyvéd még ügyfelének felhatalmazása alapján sincsen jogosítva bárkivel szemben élni nemcsak azért, mert az ügyfél akár jóhiszemű, akár rosszhiszemű tévedésben lehet a tényállás iránt, mint az a jelen esetben is utólag kitűnt, hanem azért is, mert az ügyvédi kar tisztességével meg nem fér, hogy tagjai más, mint müveit formákban érintkezzenek bárkivel szemben. Minthogy pedig a tényállás kiderítése s különösen annak megállapítása nélkü', vájjon panaszlott ügyvéd a tévedés kiderülése után panaszos kört erről azonnal értesitette-e, az ügy alapos elbírálása nem lehetséges, a fegyelmi eljárást és egyúttal a viszgálatot is elrendelni kellett (1899 nov. 30 301/99 sz. a.) A m. kir. Curia : Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata indokaiból helybenhagyatik. (1900. máj. 12. 19/900. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla 1900. évi tevékenysége május hó végéig. I. Elintézésre várt. 8,753 polgári és 7,'i77 büntető, összesen 16,130 ügy. II. Elintéztetett polgári 6,143, büntető 0,525, összesen: 12,668 ügy. III. Elintézetlen maradt: 2,610 polgári, 1 váltó-hátralék 926), 852 büntető, összesen 3,462 ügy. Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltat;tok. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kiherillése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Czegléd. dr. V. Zs. Rartner — Gazdák és iparosok ált. hit. szöv. a Táblára érk. 1,032/900. p. sz. a. elöa. Szabó János. n. e. — A 3.5(í7/900. sz. ügy elöa. Kovács Béla; n e. — 534/900. sz. ügyben előa. Oeffner. - Félegyháza, dr. B. L. 597/900. P. ü.-t. a Cur. jun. 13. hh. - 218/900. P. ü-t a Tábla máj. 16 hh. — 2,819/5)0. V. ü. előa. Tury, n e. ~r Spitzer csk. jun. 5. hh. (1,470/900. V.) — Kapuvár, dr. F. I. Péntek - Péntek érk. 1.937/9 )0. p sz. a. előa. Illés Jenő, n. e. — Pécs — Szabó érk. 3,111/900. p. sz. a. előa. Vaszilievics n. e. — Kassa dr. N. V. ííartko b ü.-t a Cur. jun. 5. hh. — Lengyeltóti dr. B. G. 173. és 174/900. n. e. — Csahos — Dörnyei érk. 3.200 900. p. sz a. elöa. Pecháta, n. e. — Nagy-Kanizsa F. A. Spollár és Petrekovits b. ü.-t. a Cur jun. 20. hh. - Pécs. dr. M I. 839/900. p. sz. ü.-t. a Cur. jun. 20. hh. —• Pozsony, dr. H. Gy. Winter — Báró Billot érk. 8,-631/900. P- sz. a. n. e. és a szünet előtt nem referálják. Sopron dr. K \, Biringer b. ii. érk. 5,700/900. B. sz. a. előa. Frenreisz n e Szent-Gotthárd dr. L. F. Thotoczkay — Gróf Komis ü. nem érk - Szepes-Ofalu dr. K 1 Macsicsak - Csongva érk. 3,656/900. p. sz. a n. e. — Penxa -Zsolondik érk. 3,668/900. p. sz a. n. e. — Szatmár. dr. F. A. A kérdett két ügy egyike sincsen elintézve. Dr, Baranyai Béla pécsi kir. közjegyző 2400 korona évi fizetéssel egy közjegyzői gyakorlattal biró helyettest keres, a ki az 1886 : VII. t-c. 5. S ábán megkívánt minő sitéssel bir. ;> 2 Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16 Dr STILLER WOR lakik V., Rudolf-rakpart 3