A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 21. szám - Csödnyitás esetében a bűnvádi eljárás meginditása - Ex lex állapot

A JOG 165 más mint védekezés a felperesi alapkereset ellen, és habár formailag a peres felek szerepet cserélnek, az alapperbeii kérelem fölött folyik ismét a jogi vita és lesz eldöntve az uj ítélettel. Nem változtat azon, hogy az alapperbeli kereset helyébf az ítélet jött, mert ennek végleges joghatálya a perújítás jogorvoslatának igénybevételével csak a perujitási határidő elteltével következik be. Ha tehát B egyedül indítja A ellen perujitási keresetét, tán C és D tudta nélkül, habár alakilag D és C felperesek gyanánt nem is lépnek fel, de mert a védelem az alapperben közös volt, söt a jogi védelem a védekezést a megjelent alperestárshoz hozzájárultnak tekinti, a perújításra hozott kedvező ítélet kihat C és D-re is annál inkább, mert perújításban hozott ítélettel az~alapitélet hatályon kívül helyeztetik nem személyi, hanem tárgyi tekintetben. Nem változtat e nézetemen azon eshetőség sem, hogy B perújítással élt alperes, ha 2-od ízben is az alapitélet szerint lesz elitélve és uj költségekben marasztalva, ez csak reá vonatkozhatik, nem azért, mert a fenti szakasz szerint a távollévő alperestársak csak a kedvező és nem hátrányos védekezéshez hozzájárultaknak vélelmeztetnek. Ezek szerint, ha B oly bizonyítékokat produkál melyek szerint A nak követelése soha nem létezett, avagy létezett, de már a kereset előtt megszűnt, i.gy A nak sem B adós, sem C és D ellen nincsen keresete, illetve el lesz utasítva Kérdés, ha C és D az alapperbeli jogerős ítélet alapján végrehajtás nélkül fizetett, minő uton és módon fogja C és D az alapitéletileg megállapított és már kifizetett összeget A ellen érvényesíteni. C és D alakilag a perújításnál nem szerepelt és habár az ítélet az alapperbeli jogviszonyt mint nem létezőt az alapitélet hatályon kivül helyezésével valamennyi alperestársra megszüntette, minthogy azonban csak azt érinti, de korántsem intézkedik arról, hogy a C és D által B helyett A-nak fizetett összeget A. vissza is fizesse mert ez a per keretén kivül álló kérelem, miről annál kevésbé fog intézkedni a bíróság, mert esetleg, ha A időközben fizetésképtelenné vált, a perujitó B lenne köteles a részleges fizetést eszközölni, nem maradna C és D nek semmiféle jogorvoslat, melylyel igaz igényét érvényesíthetné. Nem azért, mert a perujitási keresetben felpereskén: nem szerepelt, önálló perújítással a bis de eadem re ne sit actio elvénél fogva nem is érvényesíthetné, maradna még a polgári anyagi törvényeink értelmében és perjogilag a sommás eljárás szerint egyedüli jogsegély a tartozatlan fizetés (solutio indebiti) jogcímén A ellen az önálló kereset, de csupán A ellen mert C és D ennek fizetett és mert B az újított ítélettel minden kötelezettség alól menekülvén, senki irányában ő kötelezhető nem lenne. Ámde ily keresetet is el kellene utasítani. A perujitási kereset ugyanis 3, illetve 10 év alatt indítandó, ezen határidő léjártával ez uton való jogsegély elévült. Ez elévülési idő a rendestől eltérő, miért is szoros magyarázattal betartandó. Ekként tehát C és D a már fizetett, de megtérítendő összeghez való joga érvényesítésével ex lex állapotban létezik. Máskép alakul a perjogi viszony ha C és D az alapperbeli ítélet alapján végrehajtás utján fizet B helyett A-nak. Noha a perujitási eset ugyanaz lehet, mint fentebb felhoztam. A ellen azért bírnak visszvégrehajtási joggal, mert a perujitási keresetre hozandó ítélettel, akár kérte ezt B. újító felperes akár nem, A-nak a vissszafizetésre szóló kötelezettségét a bíróság ki fogja mondani. A sommás eljárás 62. íj-a értelmében oly tényekre kell az Ítéletben reflektálni, melyekről hivatalos tudomása van, hivatalos tudomást pedig saját végrehajtását elrendelő végzéséből szerezhet B-vel szemben; azonban ez esetben nincsen C és D nek kereshetőségi joga, ha A időközben fizetésképtelenné vált, mert B a perujitási keresetben hozott ítélettel a kötelezettség alól fel lévén mentve, reá semmiféle kötelezettség nem róható. Belföld A kereskedelmi törvény revíziója. A kereskedelemügyi miniszter 24,185/900. sz. a. a következő leiratot intézte a szaktestületekhezA kereskedelmi törvény, bár egyike a szerencsésebb alkotásoknak, mégis a forgalmi élet gyorsabb alakulása következtében jelenleg több irányban már hiányokat tüntet tel s igy egyes részei a revíziót igénylik. A sürgősebb szükséget képező intézkedésekre nézve az igazságügyi miniszterrel egyetértőleg mind megtörténtek a kellő lépések, a mennyiben a biztosításügy közjogi részének reformálására a csalárd üzleti átruházások megakadályozására, az árnrészlelügylet szabályozására külön törvényjavaslatok tárgyalás alatt állanak. Ezeken kivül azonban a gyakorlati élet a kereskedelmi törvénynek majdnem minden egyes címében rámutatott oly hiányokra, melyek orvoslása a kereskedelmi törvény egészének revízióját teszi szükségessé. Eddigi adataim szerint kereskedelmi törvényünknek következő részei igénylenek helyesbítést : Az I. résznek a kereskedelmi cégek iránt intézkedő III. cime, melybe a cégjegyzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó hatályosabb rendelkezéseket kellene felvenni. Hiányosak az I. R. V. c. rendelkezései a kereskedelmi, nevezetesen a kereskedelmi utazók és ügynökök jogállása és jogköre tekintetében, mi különösen a vevőközönség köréből sokpanasznak képezte kutforrását. Az I. R.-nek a segédszemélyzetre és üzletvezetőkre vonatkozó határozmányainak módosítása is szemügyre veendő. Sokoldalú felszólalás tárgyát képezte épen a segédszemélyzet részéről a felmondási időnek méltányos s a gyengébb fél érdekét szem előtt tartó szabályozása, meiy fontos s szociálpolitikai szempontbúi kiváló kérdést különállólag, esetleg mint az ipartörvény egy részét veendem szabályozás alá s mert szabályozását annái sürgősebbnek tartom, mivel ez az ember anyagi és intelektuális munkaereje fentartásának egyik múlhatatlan követelménye. Beható módosítást kiván a társasági jog kérdése is. Különösen a részvénytársaságok iránt hangzottak fel kívánalmak az alapítás körüli visszaélések hatályosabb megakadályozására, az igazgatóság és felügyelő bizottság kötelességteljesitésének szigorúbb kiirvonalozására, egyáltalán az ellenőrzés tekintetében nagyobb biztosítékot nyújtó szabályok felállítására nézve. Bárha remélhető, hogy szövetkezeti ügyünk fejlődésére és helyesebb irányba terelésére a gazdasági és ipari szövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. t.-c. is igen üdvös hatással lesz, mégis az országos központi hitelszövetkezetbe nem tartozó szövetkezetekre vonatkozó szabályok mielőbbi helyesbítése is kívánatosnak mutatkozik. Felmerült továbbá azon kérdés, hogy a vállalkozási kedv élesztésére nem volna-e célszerű a már eddig elismertek mellett ujabb kereskedelmi társasági alakulatokkal is kibővíteni gazdasági életünket. Ilyen alakulat lehetne a «csendes társasága és a Németországán bevált ^korlátolt felelősségű kereskedelmi társaság*. A kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó II. része tekintetében is beható reformok sürgettetnek. Azzal kapcsolatban, hogy a Szegeden 1898-ban megtartott II. kereskndelmi kongresszus szűknek találta a kereskedelmi törvény 3. §-ának meghatározását a kereskedőről, felmerült a kérdés, fentartassék-e a kereskedelmi törvény megkülönböztetése objektív és subjektiv kereskedelmi ügyletek közt, hogy továbbá a kézművesek részéről történő előadások ne tekintessenek-e kereskedelmi ügyletnek. A kereskedelmi ügyletek megkötésére vonatkozó általános határozatoknak, a kereskedelmi ügyletek megkötésére és teljesítésére vonatkozó szabályoknak módosítása is szóba került már, igy gyökeres módosítást követel pl. a 304. §. az értékpapírokra vonatkozó rész. melybe a chekre vonatkozó szabályok felvételét is kívánatosnak jelezték. Nagymérvű módosításnak szüksége jelentkezett végül az egyes ügyletek, nevezetesen a vétel, a bizományi, a fuvarozási, a biztosítás ügyletekre, végül a közraktárakra vonatkozó szabályok tekintetében is. Ezekben vázoltam azokat a kívánalmakat, melyek a kereskedelmi törvény revíziója tekintetében már eddig felmerültek. Súlyt helyezek azonban ama kívánalmak megismerésére is, melyek a már jelzett, de a fentiekben még nem érintett kérdések tekintetében is az érdekelt szakkörökben felmerültek. Habár mint fentebb is vázoltam, a forgalmi élet gyors változásait is szem előtt tartva, egyes kereskedelmi kérdéseket a kereskedelmi törvény kodexszerü revíziójától függetlenül is szabályozás alá vétetni törekszem, mégis kívánatosnak tartom, hogy ezen egyes részek szabályozása mellett a kereskedelmi törvény általános revíziója is íoganatba vétessék, mert a kereskedelmi élet gyors átnézetü s igy egyöntetű rendszerbe foglalt törvényeket igényel. Módot kívánván nyújtani a kereskedelmi forgalom terén gyakorlatilag működőknek arra nézve, hogy a kereskedelmi törvény, illetőleg egyes részeinek revíziója kérdésével szintén foglalkozzanak, felhívom (a Cimet), hogy a fenebbiekben érintett összes kérdések beható széleskörű tanulmányozása után, tegyen hozzám e tárgyban kimerítő véleményes jelentést. Budapest, 1900. április 6-án. Hegedűs s. k. A szegedi ügyvédi kamara évi jelentésében a következő igen figyelemre méltó megjegyzéseket tesz az uj bűnvádi eljárás és a rendőrségre, valamint az «ügyészi megbizottak»-ra nézve. Az uj bűnvádi rend és a szegedi rendőrség. Az elmúlt évben az igazságügyi kormány idejétés gondjait csaknem kizárólag a büntető perrendtartás életbeléptetése körüli teeni dők vették igénybe. E törvény élete még sokkal rövidebb, semhogy I a tapasztalatra való hivatkozással bármi tekintetben is megjegyzést