A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 21. szám - Az alkohol és a büntető törvény - A birtok jogállása a német birodalmi polgári törvénykönyv rendszerében. 6. [r.]

mivoltában szerepel; lényeges csak az. hogy megvan-e a sérelmezés és hogy ez a tilos önhatalomnak a folyománya-e. Ha igen, a birtok védelemben részesül. A német birodalmi polgári törvénykönyv a birtokvédelem szabályozása körül a tilos önhatalmat állítván tel előfeltételül, rendelkezéseit két csoportba sorozza. Az egyik csoportban azon határozmányokat sorolja fel, a melyek a birtokost jogosították fel sérelmezett birtokának megvédésére, a melyek tehát a biitokos részére önvédelmet és önsegélyt, önhatalmat, megengedett önhatalmat biztosítanak, ugy hogy a birtokos maga védekezhetik és illetve önsegély alkalmazása mellett önmaga, ha kell erőhatalommal is visszaszerezheti a birtokát, a nélkül, hogy közvetlenül és feltétlenül az államhatalomhoz fordulni volna kénytelen. A másik csoport pedig azon rendelkezéseket öleli fel, a melyek meghatározzák, hogy az államhatalom mily előfeltételek fenforgása mellett biztosit védelmet, közvetlenül a megsértett birtok és közvetve a megsértett jogrend helyreállítása végett. Az önvédekezés és önsegélyezés megengedése, az önvédelem és önsegély garantálása a közhatalom részéről nem csak a birtokvédelemre előnyös, de szükséges is. Igen sok esetben a sérelem olyan, a melyet az éber és gondos birtokos könnyen elhárít és helyre hoz könnyű szerrel, sokkal könynyebben, semhogy azt tétlenül elszenvjdnie kellene és folyamodnia az államhatalom tekintélyéhez a sérelem orvoslása végett. De még többször az államhatalom segítsége oly időben érkezik, a midőn már késő van, mert a sérelem a maga teljességében nem is orvosolható ; áll ez különösen a termények és egyéb hasznok elvitele és elhasználása által okozott birtoksérelmezés eseteiben, főleg ha a sérelmezőn vagyontalanságánál fogva kártérítést bevenni nem lehet, a midőr. is a birtokos bizonyosan megkárosodik, holott az ily esete. ben az éber és gondos birtokos önvédelme és önsegélye a leghatásosabb és legbiztosabb, mert a dolgot és hasznait azonnal viszszavévén, birtoka ismét épségessé válik. A mily célszerű, előnyös és szükséges az önvédelem és önsegély megengedése és garantálása az államhatalom részéről a birtokvédelem érdekében, ép oly végzetessé is válhatik az helytelen és szakavatatlan kezelés által épen a birtokvédelem kárára és hátrányára, ha az államhatalom nem határozza meg teljes pontossággal az előfeltételeket, a melyeknek fenforgása mellett az önvédelem és önsegély meg van engedve. A birtokos önös felfogása szerint ott is önvédelmei és önsegélyt vél gyakorolni, a hol az már sértéssé fajul, ha nincsenek a határai élesen körvonalozva. A német birodalmi polgáii törvénykönyv különös figyelemmel van erre a körülményre és praecise rendelkezik az önvédelemre és önsegélyre nézve külön az ingókra és külön az ingatlanokra. bűncselekmények, különösen a csalás és más hasonnemüek a megrögzött gonoszság munkálkodásából származnak. A gonosz szándékot már előre involválják s az ilyen bűncselekmény tettese, mint tudva bűnösen cselekvő és kiszámítással élő elvetemedett individuum, természetének logicai következményeként már az első bűncselekménynél mintegy praedestinálva van ujabb bűntények elkövetésére. Az államnak és társadalomnak tehát oda kellene hatni, hogy az alkoholt minden erejéből pusztítsa, irtsa mindenütt, különösen pedig irtsa ki a nép közül, mert alkohol nélkül sok bűncselekmény — ami most napirenden van — nem követtetnék el. Hangsúlyozni kívánom, hogy az alkohol büntetőjogi szempontból különösen a köznépre veszedelmes, mivel az intelligensebb elem nevelésénél, magasabb műveltségénél fogva sokkal mgyobb ellenállási képességgel bir, nagyobb lelki energiával rendelkezik, mint az egyszerű nép fia. Ez rabja, amaz pedig ura marad szenvedélyeinek. A szenvedélyt pedig az alkohol, különösen a pálinka — amely a legolcsóbb, mert kevéstől meg lehet részegedni — nagyon hamar és nagyon veszedelmesen korbácsolja fel az emberi szivekben. Hogyan ás miként lehetne az alkoholt kipusztítani, vagy egalabb korlátozni, azt egy szük cikk keretében nem lehet felsorolni. De fölösleges is mindjárt a részletekbe menni. Hiszen érzem, hogy igen nagy fába vágtam a fejszémet, amidőn az alkohol kárhozatos hatalmát támadtam meg. Mert a pálinka hasznos élvezeti cikk kereskedelmi szempontból s éppen ezért aminő kárhozatos hatású a bűncselekmények szaporításában, oly nehéz lesz uralmát megtörni. Pedig az eicdmény igen üdvös lenne, nemcsak büntetőjogi, de társadalmi és erkölcsi célokból is. A törvénykönyv 859. §-ban elvként declarálja. hogy a birtokos a tilos önhatalom ellen erőhatalommal (mit Gewaltj védekezhetik. A megengedett erőhatalom gyakorlásának időbeli terjedelmét azonban nem bizza a birtokosra, hanem aztalöivénjkönyv maga szabja meg és pedig ingóknál azt a rajtakapás vagy üzőbevétel időtartamára, ingatlanoknál pedig a megfosztásra azonnal követke-ő időpontra korlátozza és az ekként szabályozott önvédelmet és önsegélyt a vitiosus örökösre és szerződéses birtokutódra is, és pedig az előbbi ellen feltétlenül, az utóbb: ellen pedig ha nem járt el jó hiszemben a szerzés körül kiterjeszti és végül ugyanezt az önvédelmet és önsegélyt a 860. §-ban a Dienerbesitz tényleges gyakorlójának is megadja. A törvénykönyv nagyon fontos forgalmi ténynyel és követelménynyel vet számot, a midőn az ingókra vonatkozó birtokvédelem tekintetében azt határozza meg, hogy a birtokos önvédelmi ténye, a részére megengedett erőhatalom, csak odáig terjedhet, hogy a dolgot a tetten rajtakapott, vagy űzőbe vett tettestől visszavehesse ; ugyanis: ha a birtokos erőhatalma azután is volna érvényesíthető, hogy az ingó dolog a biriokos hatalma alól elvétetett és az elvétel ténye befejezést nyert, beláthatatlan zavarok és sérelmezések állanának elő, mert hisz az ingó dolog az átadás ténye folytán könnyen kerül másnak biitokába és tulajdonába, a kivel szemben az önhatalom tilos önhatalom volna , nevezetesen : a 929. §. azt rendeli, hogy az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog átruházásához megkívántatik, hogy a tulajdonos a dolgot a szerzőnek átadja és mindkettő megegyezzék az iránt, hogy a tulajdon átszálljon ; a 932. §. szerint pedig a 929. §. értelmében eszközölt elidegenítés által a szerző akkor is tulajdonossá válik, ha a dolog nem az elidegenítőé, kivéve, lia a szerző a szerzéskor nincs jó hiszemben, a mely eset akkor forog fenn, ha a szerző tudta, vagy vastag gondatlansága miatt nem tudta, hogy a dolog nem az elidegenítőé. Ha a birtokos részére mengengedett erőhatalom a dolog elvétele tényének befejezése után, midőn az már harmadik személy birtokába került és biztosíttatnék, a birtokos másoknak nemcsak birtokát zavarná meg, de jogai fölött döntene, a mi semmi esetre sem tartható a birtokvédelemmel összeegyeztethetőnek. Az elvétel tényének befejezése után a birtokos védelmet az államhatalomtíl kérhet, a mely esetben harmadik szerzővel szemben a bizonyítás kötelezettsége a birtokvédelmet kereső birtokosra hárul. Ingatlanokra vonatkozólag a birtoktól tilos önhatalommal való megfosztás ellen a birtokos megengedett önhatalma, önvédelme önsegélye arra terjed ki, hogy a tettest mozdítsa el és a birtokot foglalja vissza, ezt azonban a birtokos a foglalás tényének tartama alatt, vagy azonnal annak befejezése után teheti csak önvédelem, önsegély utján, — későbben pedig nem, mert akkor már bevégzett ténylegességgel áll szemben, mely elbírálás és döntés tárgyát képezi, ami az államhatalom hatáskörébe esik.. Kérdés tárgyát képezheti itt, hogy miképen értendő a törvénykönyvnek az a kitétele, hogy a megengedett önhatalom, a birtokos erőhatalma, a birtoktól való megfosztás ténye után azonnal értékesíthető (sofőrt nach der Entziehung.). Ez az «azonnal» hogyan értendő; mikor áll be az önvédelem, az önsegély, a megengedett erőhatalom alkalmazhatásának időpontja és meddig, mely időpontig terjed az? «Azonnal az elvonás (megfosztás) utána kitétel csak a birtokos szempontjából méltatandó figyelemre. A birtokvédelem a birtokosnak van nyújtva és biztosítva, nem pedig a sérelmezőnek; a birtokvédelem nem azért ápoltatik, amióta jogrend létezik, hogy a sérelmezést favorisáljuk. hanem azért, hogy a tényleges hatalmat a dolog fölött, a birtokos birtokát épségében és sértetlenül fentartsuk. Ebből kifolyólag a törvénykönyvnek «azonnal az elvonás utána kitételét nem szabad a sérelmezővel, a (osztóval, a foglalóval viszonylatba hozni, mert ha ezt tesszük, akkor önkénytelenül az akaratunk ellenére a sérelmezőnek nyújtunk kedvezményt, aki alattomosan a birtokos távollétében foglalván el a birtokosnak a határban levő ingatlanát, a foglalás tényének bevégeztével, p. az ingatlan felszántása által ténylegességre tenne szert, a melylyel szemben a birtokos utóbb önvédelmet, önsegélyt, megengedett erőhatalm.'.t nem gyakorolhatna és saját ingatlanába be nem mehetne. A törvénykönyvnek «azonnal az elvonás utána kitétele a birtokosra vonatkoztatandó. Ha tehát a birtokos jelenlétében történik a birtokelvonás, a birtokosnak önvédekezése és esetleg önsegétye kétségtelen ; ha ellenben az elvonás a birtokos távollétében, tudomásán kivül alattomosan (clam) tör1*