A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 21. szám - Az alkohol és a büntető törvény - A birtok jogállása a német birodalmi polgári törvénykönyv rendszerében. 6. [r.]

mivoltában szerepel; lényeges csak az. hogy megvan-e a sérel­mezés és hogy ez a tilos önhatalomnak a folyománya-e. Ha igen, a birtok védelemben részesül. A német birodalmi polgári törvénykönyv a birtokvéde­lem szabályozása körül a tilos önhatalmat állítván tel előfelté­telül, rendelkezéseit két csoportba sorozza. Az egyik csoportban azon határozmányokat sorolja fel, a melyek a birtokost jogosították fel sérelmezett birtokának megvédésére, a melyek tehát a biitokos részére önvédelmet és önsegélyt, önhatalmat, megengedett önhatalmat biztosíta­nak, ugy hogy a birtokos maga védekezhetik és illetve önsegély alkalmazása mellett önmaga, ha kell erőhatalommal is vissza­szerezheti a birtokát, a nélkül, hogy közvetlenül és feltétlenül az államhatalomhoz fordulni volna kénytelen. A másik csoport pedig azon rendelkezéseket öleli fel, a melyek meghatározzák, hogy az államhatalom mily előfeltéte­lek fenforgása mellett biztosit védelmet, közvetlenül a megsér­tett birtok és közvetve a megsértett jogrend helyreállítása végett. Az önvédekezés és önsegélyezés megengedése, az önvé­delem és önsegély garantálása a közhatalom részéről nem csak a birtokvédelemre előnyös, de szükséges is. Igen sok esetben a sérelem olyan, a melyet az éber és gondos birto­kos könnyen elhárít és helyre hoz könnyű szerrel, sokkal köny­nyebben, semhogy azt tétlenül elszenvjdnie kellene és folya­modnia az államhatalom tekintélyéhez a sérelem orvoslása végett. De még többször az államhatalom segítsége oly idő­ben érkezik, a midőn már késő van, mert a sérelem a maga teljességében nem is orvosolható ; áll ez különösen a termé­nyek és egyéb hasznok elvitele és elhasználása által okozott birtoksérelmezés eseteiben, főleg ha a sérelmezőn vagyonta­lanságánál fogva kártérítést bevenni nem lehet, a midőr. is a birtokos bizonyosan megkárosodik, holott az ily esete. ben az éber és gondos birtokos önvédelme és önsegélye a leghatáso­sabb és legbiztosabb, mert a dolgot és hasznait azonnal visz­szavévén, birtoka ismét épségessé válik. A mily célszerű, előnyös és szükséges az önvédelem és önsegély megengedése és garantálása az államhatalom részé­ről a birtokvédelem érdekében, ép oly végzetessé is válhatik az helytelen és szakavatatlan kezelés által épen a birtokvéde­lem kárára és hátrányára, ha az államhatalom nem határozza meg teljes pontossággal az előfeltételeket, a melyeknek fen­forgása mellett az önvédelem és önsegély meg van engedve. A birtokos önös felfogása szerint ott is önvédelmei és önse­gélyt vél gyakorolni, a hol az már sértéssé fajul, ha nincse­nek a határai élesen körvonalozva. A német birodalmi polgáii törvénykönyv különös figye­lemmel van erre a körülményre és praecise rendelkezik az önvédelemre és önsegélyre nézve külön az ingókra és külön az ingatlanokra. bűncselekmények, különösen a csalás és más hasonnemüek a megrögzött gonoszság munkálkodásából származnak. A gonosz szándékot már előre involválják s az ilyen bűncselekmény tettese, mint tudva bűnösen cselekvő és kiszámítással élő elvetemedett individuum, természetének logicai következménye­ként már az első bűncselekménynél mintegy praedestinálva van ujabb bűntények elkövetésére. Az államnak és társadalomnak tehát oda kellene hatni, hogy az alkoholt minden erejéből pusztítsa, irtsa mindenütt, különösen pedig irtsa ki a nép közül, mert alkohol nélkül sok bűncselekmény — ami most napirenden van — nem követtetnék el. Hangsúlyozni kívánom, hogy az alkohol büntetőjogi szem­pontból különösen a köznépre veszedelmes, mivel az intelli­gensebb elem nevelésénél, magasabb műveltségénél fogva sok­kal mgyobb ellenállási képességgel bir, nagyobb lelki energiá­val rendelkezik, mint az egyszerű nép fia. Ez rabja, amaz pedig ura marad szenvedélyeinek. A szenvedélyt pedig az alkohol, külö­nösen a pálinka — amely a legolcsóbb, mert kevéstől meg lehet részegedni — nagyon hamar és nagyon veszedelmesen kor­bácsolja fel az emberi szivekben. Hogyan ás miként lehetne az alkoholt kipusztítani, vagy egalabb korlátozni, azt egy szük cikk keretében nem lehet felsorolni. De fölösleges is mindjárt a részletekbe menni. Hiszen érzem, hogy igen nagy fába vágtam a fejszémet, amidőn az alkohol kárhozatos hatalmát támadtam meg. Mert a pálinka hasznos élvezeti cikk kereskedelmi szempontból s éppen ezért aminő kárhozatos hatású a bűncselekmények szaporításában, oly nehéz lesz uralmát megtörni. Pedig az eicdmény igen üdvös lenne, nemcsak büntetőjogi, de társadalmi és erkölcsi célokból is. A törvénykönyv 859. §-ban elvként declarálja. hogy a birtokos a tilos önhatalom ellen erőhatalommal (mit Gewaltj védekezhetik. A megengedett erőhatalom gyakorlásának időbeli terje­delmét azonban nem bizza a birtokosra, hanem aztalöivénj­könyv maga szabja meg és pedig ingóknál azt a rajtakapás vagy üzőbevétel időtartamára, ingatlanoknál pedig a megfosz­tásra azonnal követke-ő időpontra korlátozza és az ekként sza­bályozott önvédelmet és önsegélyt a vitiosus örökösre és szer­ződéses birtokutódra is, és pedig az előbbi ellen feltétlenül, az utóbb: ellen pedig ha nem járt el jó hiszemben a szerzés körül kiterjeszti és végül ugyanezt az önvédelmet és önsegélyt a 860. §-ban a Dienerbesitz tényleges gyakorlójának is megadja. A törvénykönyv nagyon fontos forgalmi ténynyel és követelménynyel vet számot, a midőn az ingókra vonatkozó birtokvédelem tekintetében azt határozza meg, hogy a birto­kos önvédelmi ténye, a részére megengedett erőhatalom, csak odáig terjedhet, hogy a dolgot a tetten rajtakapott, vagy űzőbe vett tettestől visszavehesse ; ugyanis: ha a birtokos erőhatalma azután is volna érvényesíthető, hogy az ingó dolog a birio­kos hatalma alól elvétetett és az elvétel ténye befejezést nyert, beláthatatlan zavarok és sérelmezések állanának elő, mert hisz az ingó dolog az átadás ténye folytán könnyen kerül másnak biitokába és tulajdonába, a kivel szemben az önhatalom tilos önhatalom volna , nevezetesen : a 929. §. azt rendeli, hogy az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog átruházásához megkíván­tatik, hogy a tulajdonos a dolgot a szerzőnek átadja és mind­kettő megegyezzék az iránt, hogy a tulajdon átszálljon ; a 932. §. szerint pedig a 929. §. értelmében eszközölt elidegenítés által a szerző akkor is tulajdonossá válik, ha a dolog nem az elidegenítőé, kivéve, lia a szerző a szerzéskor nincs jó hiszem­ben, a mely eset akkor forog fenn, ha a szerző tudta, vagy vastag gondatlansága miatt nem tudta, hogy a dolog nem az elidegenítőé. Ha a birtokos részére mengengedett erőhatalom a dolog elvétele tényének befejezése után, midőn az már har­madik személy birtokába került és biztosíttatnék, a birtokos másoknak nemcsak birtokát zavarná meg, de jogai fölött dön­tene, a mi semmi esetre sem tartható a birtokvédelemmel összeegyeztethetőnek. Az elvétel tényének befejezése után a birtokos védelmet az államhatalomtíl kérhet, a mely esetben harmadik szerzővel szemben a bizonyítás kötelezettsége a bir­tokvédelmet kereső birtokosra hárul. Ingatlanokra vonatkozólag a birtoktól tilos önhatalom­mal való megfosztás ellen a birtokos megengedett önhatalma, önvédelme önsegélye arra terjed ki, hogy a tettest mozdítsa el és a birtokot foglalja vissza, ezt azonban a birtokos a fog­lalás tényének tartama alatt, vagy azonnal annak befejezése után teheti csak önvédelem, önsegély utján, — későbben pedig nem, mert akkor már bevégzett ténylegességgel áll szemben, mely elbírálás és döntés tárgyát képezi, ami az államhatalom hatáskörébe esik.. Kérdés tárgyát képezheti itt, hogy miképen értendő a törvénykönyvnek az a kitétele, hogy a megengedett önhatalom, a birtokos erőhatalma, a birtoktól való megfosztás ténye után azonnal értékesíthető (sofőrt nach der Entziehung.). Ez az «azonnal» hogyan értendő; mikor áll be az önvédelem, az önsegély, a megengedett erőhatalom alkalmazhatásának idő­pontja és meddig, mely időpontig terjed az? «Azonnal az elvonás (megfosztás) utána kitétel csak a birtokos szempontjából méltatandó figyelemre. A birtokvédelem a birtokosnak van nyújtva és biztosítva, nem pedig a sérelmezőnek; a birtokvédelem nem azért ápolta­tik, amióta jogrend létezik, hogy a sérelmezést favorisáljuk. hanem azért, hogy a tényleges hatalmat a dolog fölött, a bir­tokos birtokát épségében és sértetlenül fentartsuk. Ebből kifo­lyólag a törvénykönyvnek «azonnal az elvonás utána kitételét nem szabad a sérelmezővel, a (osztóval, a foglalóval viszony­latba hozni, mert ha ezt tesszük, akkor önkénytelenül az aka­ratunk ellenére a sérelmezőnek nyújtunk kedvezményt, aki alattomosan a birtokos távollétében foglalván el a birtokosnak a határban levő ingatlanát, a foglalás tényének bevégeztével, p. az ingatlan felszántása által ténylegességre tenne szert, a melylyel szemben a birtokos utóbb önvédelmet, önsegélyt, megengedett erőhatalm.'.t nem gyakorolhatna és saját ingat­lanába be nem mehetne. A törvénykönyvnek «azonnal az elvonás utána kitétele a birtokosra vonatkoztatandó. Ha tehát a birtokos jelenlété­ben történik a birtokelvonás, a birtokosnak önvédekezése és esetleg önsegétye kétségtelen ; ha ellenben az elvonás a bir­tokos távollétében, tudomásán kivül alattomosan (clam) tör­1*

Next

/
Thumbnails
Contents