A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 19. szám - Makacssági ítélet

152 A JOG pereiben. Sommás perek: Sp. III. O. ü. S. Sz. I-r. felperesekkel. Pv. III. Polgári vegyes ügyek saját pereiben. Sommás perek: Sp. IV. C. E. H. L. betűs I-r. felperesekkel. Pv. IV. Polgári vegyes ügyek saját pereiben. Sommás perek: Sp. V.: F. P. Q. betűs I-r. felperesekkel. Pv. V. Polgári vegyes ügyek saját perdben s más bíróhoz nem tartozó vegyes ügyek. Sommás perek: Sp. VI. A. N. K. betűs I-r. felperesekkel. Eg. Egyezségi ügyek. Fh. Fizetési meghagyások. Fm. Fizetési meghagyásokra vonatkozó megkere­sése:. Pv. VI. Polgári vegyes ügyek saját pereiben. Lakbérleti felmondások és {elhívások. Sommás perek: Sp. VII. M. R. V. W. betűs I-r. felperesekkel. Pv. VII. Polgári vegyes ügyek saját perei­ben. Járásbirósági iroda I. em. 1. ajtó. Vezető: Bihari Soma (Régi ügyek beadása). Irattár földszint 6. ajtó, kezelő': Koch Béla. «Csekélyebb rendetlenség.» A budapesti kir. tábla fegyelmi bírósága: Az eljárás tovább folytatását megszünteti, az iratokat azonban a fenforogni látszó csekélyebb rendetlenség miatt eset­leg eszközlendő felügyeleti intézkedés végett az illetékes felügye­leti hatósághoz átteszi. Indokok: A vizsgálat adatai, ugy különösen a terhelt albirónak beismerése alapján kétségtelen az a tényállás, hogy a terhelt albiró a terpesi csendőrörs által m. évi május 1-én a péter­vásári kir. járásbírósághoz bekísért id. P. J. kihallgatásakor, annak dacára, hogy a bekísért egyén balarcán véres sebhely nyomát észlelte és a nevezett egyén e sebhely okozójának a csendőröket nevezte meg, a 42,123/85. számú igazságügyminiszteri rendelettel előirt kihallgatási jegyzőkönyv 4. rovatában ezt kitüntetni elmulasz totta, hanem a fél válasza gyanánt egyszerűen csak azt vezette be: «a csendőrség ellen panaszom nincs*. A nevezett albiró ezt a mulasztást azzal menti, hogy a rendeletet tévesen értelmezve, azt hitte, hogy a sérülések nyomai s azoknak a csendőri bántal­mazásból keletkezése csak akkor veendő fel a jegyzőkönyvbe, ha az illető e miatt a csendőrök ellen kifejezetten panaszt emel, és mivel id. P. J. a kihallgatásakor jelen volt F. H. és K. J. tanuk vallomása szerint is ily panaszt érvényesíteni nem kivánt, ez okból a rajta észlelt testi sértésnek a jegyzőkönyvben kitüntetését mellőz­hetőnek tartotta. Való ugyan, hogy az idézett rendelet teljes szövege a félreértés lehetőségét alig engedi meg, mert rendel­kezést tartalmaz arra nézve, hogy a bírósághoz bekísért egyén testi megvizsgálásáról felveendő jegyzőkönyvbe, arra való tekintet nélkül, hogy az illető fél tett-e panaszt, vagy nem — a bíróság észlelete s a fél bemondása mindig hiven kitüntetendő; való tehát az is, hogy a terhelt albiró a fent hivatkozott rendelet uta­sítását nem tartotta be és igy magát jóhiszemű tévedés­sel alig meníheti: mégis eljárása a vizsgálat adatainak, külö­nösen a két érdektelen tanú vallomásának kellő mérlegelésével nem látszik oly súlyos jellegűnek, a mely a mulasztásnak oly fokát tüntetné elő, hogy az a hivatali kötelesség vétkes megszegése fegyelmi vétségének megállapítására alkalmas volna. Ez okból a fegyelmi eljárás tovább folytatását meg kellett szüntetni. A neve­zett albiró eljárásában azonban csekélyebb rendetlenség jelenségei látszanak fenforogni, miért is az 1871. évi VIII. t.-c. 28. illetve az 1891. évi XVII. t.-c. 60. §. esetleges alkalmazása céljából az illetékes felügyeleti hatósághoz áttenni kellett. (1899. szeptember 25. 286/99. sz. a.) A kir. Curia: A kir. tábla fegyelmi bírósága határozata indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1900. február 24. 574/99. sz. a.) Reális alap nélküli házasságok közvetítésének hírlapi ajánlása csalást képez. A budapesti kir. büntető törvényszék 87,8457/98. B. szám alatt végzett : X. Y. csalás büntette miatt vád alá helyeztetik. Indokok : Vádlott hírlapokban házasságok közvetítését ajánlta. A hirdetés folytán Y. Z. s—i özvegy kőmű­vesmester vádlotthoz fordult, ki levélben kijelentette hogy csak lapja előfizetői részére közvetít házasságot, mire Y. Z. 6 frt elő­fizetői összeget beküldött. Ezután Y. Z. és vádlott között levele­zés kezdődött, melynek folyamán Y. Z. a vádlott felajánlotta höl­gyek közül egyet kiválasztott, akit vádlott Y. Z.-vel találkozásra összehozni is ígért. E találkozás költségére vádlott előbb 60 frtot, majd 120 frtot kért és kapott, mire azután annyit közölt, hogy a nő útközben megbetegedett. Y. Z. belátván, hogy szédelgés áldozata lett, kellő időben feljelentést tett. mire vádlott a kapott 180 frt felét, 90 frtot, Y. Z.-nek visszaküldött s ezzel a dolgot befejezett­nek kívánja tekintetni, mivel Y. Z.-vel oly egyezsége volt, hogy házasság nem sikerülte esetére a dijak felét visszaadja. A vádlott­nak kifogása azonban érvénynyel csak akkor bírhatna, ha szerep­lése reális alapon áll vala s nem képez szédelgést, mert csak ennek feltételezése mellett volt Y. Z. hajlandó házasodni. Vádlott tevékenysége azonban pusztán szédelgésnek mutatkozik, mert ellenesetben azon nőt, ki hajlandó volt Y. Z.-vel házasságra lépni s e végből útra is kelt, megtudja nevezni ; a megnevezést sem­miféle kímélet nem akadályozhatja, mert ama nő készsége Y. Z.­vel házasságra lépni nem szégyenletes, tehát nem titkolni való. Vádlott tehát oly célból, hogy magának jogtalan vagvoni hasznot szerezzen, Y. Z.-t ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette s őt 180 frt erejéig megkárosította, tehát a esalás tényálladéka megálla­píthatónak mutatkozik. — A budapesti kir. Ítélő tábla 3,286/98. B. sz. a. végzett: A kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését indo­kainál fogva és azért is helybenhagyja, mert vádlott azt nem igazolta, hogy házasságok közvetítésével, mint rendes keresetforrás­sal foglalkozik és mert ennélfogva a vizsgálat során egybe­gyüjtött adatok a jogos vádlásra elegendő alapot szolgáltatnak, a bizonyítékok végleges méltatása pedig a végtárgyalás után hozandó ítélet feladata. A község kihágást megállapító szabályrendeletet nem alkothat. (A belügyminiszternek 83,666/99. sz. a. B. vármegye közönségéhez intézett rendelete.) A vármegye törvényhatósági bizottságának azt a határozatát, melylyel M. nagyközség tűzren­dészed szabályrendelete a törvényhatóság tüzrendészeti szabály­rendeletének megfelelő átdolgozás végett visszaadatott, nevezett község felebbezése folytán felülvizsgálván, azt az abban felhozott indokokból helybenhagyom azzal a kiegészítései, hogy miután az 1886. évi XXII. t.-c. 27. §-ának 2. bekezdésében hivatkozott az 1879 : XL. t.-c. 1. §-a értelmében a községek kihágást megálla­pító szabályrendeletet nem alkothatnak, a felterjesztett községi szabályrendeletnek a büntető eljárást tárgyazó V. fejezete^ az átdolgozás alkalmával kihagyandó. Miről a vármegye közönségét további eljárás végett azzal a felhívással értesítem, hogy miután az 1886. évi XXII. t.-c. 27. §-a értelmében a község szabályren­delete csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtható végre, s ennek dacára a község a szóban levő szabályrendeletet a szabályrendelet jóváhagyását megtagadó törvényhatósági határozat meghozatala és közlése után tartott képviselőtestületi közgyűlésé­ben hozott határozatával életbeléptette, a község emiitett hatá­rozatát, mint törvénybe ütközőt, semmisítse meg. A gyermektelenséget vagy a gyermekek számát igazoló bizo­nyítványok kiállítása körül követendő eljárás. (A belügyminis­ternek 32,636/1900. sz. a. a székesfőváros tanácsához intézett rendeletéből.) A válópereknél használandó gyermektelenségi, illetőleg a gyermekek számát igazoló bizonyítványok kiállítása körül követendő eljárás, valamint az ezen bizonyítványokért szed­hető dijak tárgyában a mult évi 12,628 sz. a kelt belügyminisz­teri körrendelet nyomán tett felterjesztésére a következőkben válaszolok : Oly esetekben, midőn a felek életviszonyait, s ennek folytán a bizonyítandó adatokat a kérdéses bizonyítványok kiállí­tására hivatott elöljáró közvetlenül nem ismeri, a bizonyítandó ténykörülményt az érdekelt fél által megnevezett és az előljáró által ismert, vagy személyazonosságuk tekintetében kellőkép iga­zolt tanuk kihallgatása után kell megállapítani. Az érdekelt fél s a tanuk az 1878. évi V. t.-c. 400. §-ában foglalt büntető ren delkezésre figyelmeztetendők. Eskü kivételének helye nincs. A m. kir. Curia ügyforgalma s tevékenysége 1900 január i-től április 30-ig. I. Beérkezett: 5,169 polgári, 767 váltó, 74 úrbéri, 351 felülvizsgálati sommás, 8,311 büntető, 331 fegyelmi és 217 felszólalási ügy, összesen: 15,220. II. Elintéztetett: polgári 2,746, váltó 483, úrbéri 45, felülvizsgálati 251, büntető 4,994, fegyelmi 231, felszólalási 217, összesen 8,967. III. Hátralék: polgári 2,423, váltó 284-, úrbéri 29, felülvizsgálati 100, büntető 3,317, fegyelmi 100, összesen: 6,253. IV. Hátralékkülönbözet a mult év ugyanazon időszakával szemben: polgári -)- 252, váltó -\- 117, urberi -)- 13, felülvizsgálati — 63, büntető — 532, fegyelmi — 21, összesen: — 234. Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést téve­dések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Arad dr. V. J. Mermelstein — Neumann 1) 1500 frtos per érk. 381/900. v. sz. a. 2) 500 frtos per érk. 440/900. v. sz. a. elöa. mindkettő­ben Hegedűs, egyik sincs elint. Az elintézés napja nem tudható meg előre. — Debreczen K. J. Kompári -- Nyiri érk. 1,595/900. sz. a. előa. Istvánffy n. e. — Kassa K. K. Feld — Ketzer érk. 1,534/900. sz. a. előa. Avarfi n. e. — Közalapítványi Ügyigazgatóság — Buday E. 6,565/99. ügyben előa. Hűvös n. e. - - Kassa dr. N. V. Lesko — Herschkovics érk. 2,756/900. sz. a. előa. Vaszilievics n. e. — Kozák — Weisz érk. 5,200/900 sz. a. előa. Kovács B. A Cur. ápr. 27. hh. — Tóth - Csonto érk. 898/900. sz. a. előa. Keresztszeghy a Cur. máj. 8. rhh. — Kertz - Horváth érk. 2,519/900. sz. a. előa. Vermes n. e. — Bartko b. ü. érk. 4,573/900. sz. a. előa. Tarnai n. e. - Maros-Vásárhely Sch. Gy. Heller - Hirsch érk. 420/900. v. sz. a. előa. Végh ne- Nagy­Bánya dr. W. I. Simay - RiedI érk. 2,625/900. sz. a. előa. Berné n. e. - Nagy-Károly dr. A. A. Kaufmann — N.-Károlyi öns. népb. érk. 433/900. v. sz. a. elöa. Grecsák n. e. — Lang — Heidenhoffer érk 2.077/900. sz. a. előa. Hűvös n. e. — S.-A. Ujhely dr. T D Zempléni bank - Fnedmann érk. 1,430/900 sz. a. előa. Kovács B n e Klein­Korstein érk. 7,155'99. sz. a. előa. Kovács A. A Cur máj 3 hh ­Sopron dr. K. I. Lakits - Lakits érk. 2,716/900. sz. a. előa Zsem­bery n. e. — Szirák Cs. K. A. A jövő számban. — Temesvár R. I. Temesvár közönsége — Temesvár-lippa-radnai vasút a kir. Táblára érk. 2,365/99. sz. a. elöa Tury még n. e. — Vág-Ujhely dr. K. M Szesz­ler Mihalecz érk. 352/900. sz. a. előa. Beck, n. e — Sonnenfeld Vág­ujhelyi népbank érk. 353/900. sz. a. előa. Búbba, n. e. ÍMult számunk­ban tévedés történt). — Versecz dr. S. K. A jövő számban Ügyvédi irodámat V. ker. Kálmán-utca 16. sz. házba helyeztem át. DP. Réuai Lajos, Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V^Rudolf-rakoart 3.

Next

/
Thumbnails
Contents