A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 19. szám - Makacssági ítélet

A JOG 151 ellenében megítélését ne követelhetné, süt a joggyakorlat szerint a bíróságok a munkadijakat me» is ítélik. Már pedig az ily saját ügyekben az ügyvéd sem jár el ügyvédi minősége alapján, hanem teljesen mint egyszerű magánfél. Ha tehát saját ügyeiben is jár az ügyvédnek munkadíj, ugy azt hiszem, hogy a/, ügyvédi minőséggel össze nem függő ily munkadíjakra a be nem jegyzett vagy felfüggesztett ügyvéd is számithat; annál is inkább, mert az ügyvéd saját ügyeire is kénytelen idejét s fáradságát fordítani. Szerény véleményem tehát az, hogy mindaddig mig nem jön létre oly jogszabály, mely szerint az ügyvéd, esetleg a be nem jegyzett, vagy felfüggesztett ügyvéd saját ügyeiben sem igényelhet munkadijat, addig a bíróságoknak ez az eljárása a jogos és méltányos, hogy az emiitett ügyekben felmerült munkadijakat megállapítsa. Dr. Berzsenyi Jenő kir. albiró, Siklóson. Irodalom. A magyar törvényhozás. A képviselőválasztások, a Házak alakulása és működése. Közjogi tanulmány. Irta: dr. M antuano Rezső. Budapest, Lampel Róbert (Wodianet F. és fiai). Tételes közjogi tanulmányok irodalmunkban fájdalom, ritkák. Azért kétszeres megelégedéssel fogadunk minden ujabb terméket e téren. Szerzőnek, mint mondja, szándéka volt, hogy a magyar törvényhozás egészét összes vonatkozásaiban tárgyalja. Ez bizonyára rendkívüli háládatos feladat lett volna. Ily művet természetszerűleg oly széles alapokra kellett volna fektetni és bizonyára azzá is nőtte volna ki magát, mint pld. a francia ismeretes PoudraP i e r r e, vagy az olasz M a n c i n i-G a 1 e o 11 i, vagy az angol Tqdd vagy F r a n q u e v i 1 1 e-féle nagy művek. Szerző azonban a nagy nehézségeket, mely ily vállalkozásnak, mint elsőnek e téren útjába nyomultak, nem kicsinyelvén, helyesebb volt eljárni, hogy inkább a feladat egyik részét törekedjék alaposan megoldani. Gyakorlatibb is ez kétségkívül. tLs műve általános becse nem veszített semmiben ezen önkorlátozás által. Szerző tehát ily körülmények közt is igen dicséretreméltó munkát adott közre, midőn a nagy anyagból pusztán a képviselőválasztások, a Házak alakulása és működése szűknek látszó keretben atörvényhozó hatalom egész szervezetét, a törvényhozó hatalom működését, annak eredményét és a törvényhozó hatalom szerepét állami életünkben széles alapon ismertette, felhasználva mindenütt az eredeti törvényeket és szabályokat és idevágó irodalmat. E mű mindenesetre alapossága, és lelkiismeretes felhasználása által a meglévő anyagnak azt engedi reménylenünk, hogy szerző megfogja oldani sikeresen feladatának második és nehezebb részét is : a magyar parlamentarizmus egészének ismertetését. ^Késedelmi kamat-, fokozatos és százalékos illetéktáblázatok* cím alatt dr. Dénes Istvén pénzügyi fogalmazó, lapunk belmunkatársától rég érzett hiányt pótló kézikönyv valóban pazar kiállítással épp most jelent meg A mű háiom részből áll :I.rész.Késedelmi kamattáblázatok. II. rész. Fokozatos illetékek. III. rész. Százalékos illetékek. A béltartalom és a rendszer oly sikerült, hogy csaknem minden kiszámítást fölöslegessé tesz, ugy hogy n agánosok, ügyvédek, közjegyzők és hitelintézetek illetékeik és adójuk fizetése alkalmával, másrészt járásbirósági és törvényszéki hivatalok a kincstári követelések behajtásával foglalkozó királyi, vármegyei és városi hivatalok, elöljáróságok és illetékkiszabó közegek nagy hasznát vehetik. A műhöz László <Lasitz) Pál kir. tanácsos pénzügyigazgató irt előszót, a mely körülmény magában véve is nagy biztositékát képezi a munka jóságának. Szerző hasznos munkát végzett s művét előfizetőinknek melegen ajánljuk. A könyv ára fűzve 2 korona, díszes vászonkötésben 3 korona; megrendelhető szerzőnél. (Budapest,IX. kerület, Vámpalota II. emelet 46. sz.j A pénz előleges beküldése eseten az elküldés postadijmentesen történik. A vidéki hitelrendszer illetve vidéki takarékpénztárak biztosításáról és szervezetéről. Irta: Stoll Béla nagybányai ügyvéd. 1900. Szerző ezen kis füzete igen bő tapasztalatokról tanúskodik a takarékpénztár jogi és gazdasági jelentőségéről. Célja, hogy a betevők jogai megvédésére módot ajánljon, mit szerző több talpraesett inditványnyal vél elérni. Abban mindenkép igaza van, hogy ezen anyag — a bírósági joggyakorlat ingadozása folytán — csakugyan különleges törvényhozási rendezést igényel, mely ha megjön, szerző indítványainak egyikére-másikára kell, hogy visszatérjen. Vegyesek. A máramaros-szigeti ügyvédi kamara az ügyvédi kamarai intézmény huszonöt éves fennállása, valamint Jakab Péter kamarai elnök 2ő éves működésének évfordulója alkalmából 1900. évi május hó 20-án d. e. 11 órakor a kir. törvényszék esküdtszéki termében diszgyülést tart. A midőn a kamarának szives előzékenységeért, melylyel ezen diszülésre szerkesztőségünket meghívni kegyeskedett,hálás köszönetet mondunk, a kamara kitűnő elnökének ünepeltetése alkalmából őszinte szerencsekivánatunkat fejezzük ki. A biztosítás egy uj neme. Néhány nappal ezelőtt S t e r nbergben előkészítő gyűlést tartott több gyáros acélból,hogy az osztrák iparosok között a szövetkezet egy neme alapíttassák meg. A gyűlésen a szövetség alelnökén és titkárán kivül a sternbergi kerület legelőkelőbb nagyiparosai vettek részt. A titkár előadása szerint a szövetkezet célja: egyesület megalapítása a sztrájkból eredő károk ellen való biztosítás végett. Az előmunkálatok már bevannak fejezve s csak a kormány nyilatkozatát várják, vájjon nem táplál-e a szövetkezet ezen neme ellen aggodalmat ? De az előadók információi alapján ettől nincs mit tartani s igy ezen uj biztosítási ág rövid időn belül életbe fog lépni. A tőzsdei ügyletek letétjének kiadása. A legfelsőbb osztrák törvényszék fontos határozatot hozott a börzei ügyletek letétjének kiadását illetőleg. Egy osztrák banknál egyik ügyfele egy letétet tett le bizonyos tőzsdei megbízások keresztülvitelére. Midőn a bank e letétet az illető megbízásokból eredő veszteségek födözésére használta tol, az ügyfél keresetet indított a bank ellen, előadván, hogy ő a letétet megőrzés és kezelés végett adta át a banknak. Az utóbbi azon álláspontra helyezkedett, hogy itt folyó-számla-viszonyról van szó és az ügyfél a számla-kivonatokat félévenkint ellátta aláírásával. A panaszost minden fórum elutasította. A legfőbb törvényszék határozatának azt adta indokul, hogy folyó-számlából nem lehet egyes tételeket kiszaki tani. A panaszos aláírásával egészében elismerte afolyó-számla helyességét, tehát nem utasíthatja el utólag az őt terhelő, s nem ismerheti el csupán az ő javára irt tételeket. A folyó számla egységes egésznek tekintendő. Ügyvédi iroda eladásának jogi természete. Egy sziléziai városban élő ügyvéd, dr. A. elhalálozván, egy más városbeli ügyvéd dr. N. alkudozásokba bocsátkozott az elhunyt özvegyével a hátrahagyott ügyvédi iroda átvétele végett. Az özvegy és dr. N. ügyvivője között létre is jött a szerződés, mely szerint az özvegy a ^bejegyzett ügyvédi irodát* átengedi dr. N.-nek, minek ellenében dr. N. 2,500 frtot fizet az özvegynek. Azonban dr. N. kötelezve volt az iroda berendezését külön megfizetni s az elhunyt követeléseit az özvegy számára behajtani. Az átvételre személyesen jelent meg dr. N. és annak megtörténtét az illetékes ügyvédi kamarának bejelentette. Azonban később dr. N. levélben kérte az özvegyet, mentse föl az iroda átvételétől, minthogy magánokok gátolják átköltözését. Az özvegy tagadó válaszára dr. N. kijelentette, hogy szerződésüket, mint hibás információkon alapulót, semmisnek tekinti. Midőn az özvegy törvényhez fordult, dr. N. hangoztatta, hogy ügyvédi iroda különben sem lehet adás-vevés tárgya, tehát laesio enormis forog fenn. Az első fórum a szerződés létrejöttét s az iroda átvételének megtörténtét megállapítván, helyt adott az özvegy keresetének. A morva-sziléziai főtörvényszék, az alperes föllebbezése után, elutasította a panaszt. Az özvegynek — úgymond — mint dr. A. általános örökösének, joga volt ugyan a hagyatékkal rendelkezni, de nem annak olyan részeire vonatkozólag, melyek az elhunyt személyes viszonyain alapultak. Már pedig az ügyvédi állapot nem tekinthető oly hagyatéknak, melyet el lehetne adni, mert ez csak addig tekinthető létezőnek, mig az ügyvéd halálakor félbenmaradt pörös ügyek véget érnek, minek eszközlése az időközben kirendelt helyettesre van bizva. Tehát dr. N. szerződési kötelezettségének az özvegy részéről nincs meg az ellenértéke. A csász. és kir. legfőbb'^törvényszék szintén elutasította a felperes fölebbezését. Indokai szerint az ügyvédi irodának fizikailag és jogilag való átvétele csak élők között lehetséges. Az özvegy az ügyvédi irodának csakis fizikai részét adhatta el. a jogi rész dr. A. halálával megszűnt. Ámde a'"berendezés átvétele nem volt a szerződésbe beleértve, tehát a szerződés semmis. így tehát a mor^a-sziléziai főtörvényszék joggal~utasitotta el a keresetét. A budapesti VIII—X ker. kir. járásbíróságnál. a jegyzői irodák és ügycsoportok beosztása: I-sőíjegyzői iroda I. em. 1. ajtó, kezelő: Bihari Soma írnok, helyettese: Eördögh Pál írnok. II. jegyzői iroda földsz. 3. ajtó, kezelő:^KVc h Béla irnok, helyettese: Eördögh Pál irnok. III. jegyzői irodafl. em. 16. ajtó kezelő: Dobozy Ambrus irnok, helyettese: Kotz"ó Árpád díjnok. IV. jegyzői iroda I. em. 19. ajtó, kezelő: Kotzó Árpád dijnok, helyettese: Dobozy Ambrus irnok. V. jegyzői iroda I. em. 12. ajtó, kezelő: Pap Lajos iraok, helyettese: Gei ger Dávid irnok. VI. jegyzői iroda I. em. lu.^ajtó, kezelő: Geiger Dávid irnok, helyettese: Pap Lajos irnok. VII. jegyzői iroda I. em. 21. ajtó, kezelő: Eördögh Pál irnok^helyettese: Koch Béla irnok. Dr. Schmör Gyula kir. járásbiró I. em. 1. ajtó. Csató Zsigmond kir. aljárásbiró I. em. 6. ajtó. Dr. Huzella Mátyás kir. járásbiró földszint 3. ajtó. Dr. Vida Zoltán kir. aljárásbiró I. em. 16. ajtó. Dr. Bajkay Endre kir. aljárásbiró I. em. 19. ajtó. Koch Károly kir. aljárásbiró I. em. 12. ajtó. Dr. N oszló py Antal kir. aljárásbiró í. em. 10. ajtó. Dr. Endler Miklós kir. aljárásbiró I. em. 21. ajtó. Sommás perek: Sp. I. D. I. J. T. U. U. X. Y. Z betűs Ir. felperesekkel. Pv. I. Polgári vegyesügyek saját pereiben. El. Elnöki ügyek. M. Megkeresések. V. Végrehajtási ügyek. Ö. Rendes örök. elj. tárgyát képező ügyek. Öb. Örök. és hagyom, bizonyítvány ir. ügyek. A. Anyakönyvi ügyek. Pv. II. Polgári vegyes ügyek saját ügyeiben. Sommás perek: Sp. II. B. G. betűs I-r. felperesekkel. Pv. VIII. Polgári vegyes ügyek saját