A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 15. szám - A fokozatos illeték kiszámítása táblázat segélye nélkül

118 A JOG csak a táblázat segélyével állapitható meg. Ezen összegen felül 400 koronánként 2 korona 50 fillérrel emelkedik az illeték, miből önként következik, hogy a hányszor 400 foglaltatik az illeték alá vonandó összegbe, annyiszor 2 korona 50 fillér illeték jár. P. o. 648,000 koronától III. fokozat szerint jár 4,050 korona illeték, mert 648,000: 400 = (6,480: 4) = 1,620, 1,620= 2-5= 1,620= 10: 4 = 16,200: 4 = 4,050 korona. A mennyiben az illeték alá vonandó összeg nem végződik két zérussal és ezen felül 4-el maradék nélkül a két zéruson kivül lévő számok nem oszthatók, a hányados 1-el felemelendő s csak ezután szorzandó 10-el és osztandó 4-el. P. o. 968,745 kor. 57 fillértől III. fokozat szerint jár 6,055 korona illeték, mert 968,745 47 : 400 = (968-74 ...: 4) = 2,421 illetve 1-el felemelve 2,422= 10: 4 = 24,220: 4 = 6,055 korona. Vagy : 84,567 koronától III. fokozat szerint jár 530 korona illeték, mert 84 567: 400 — 84567: 4 .= 211 illetve 212 = 10: 4 = 2,120: 4 = 530 korona. Szabály tehát: Az illeték alá vonandó összeg osztandó százzal.azaz az egészek számsorából hátulról elvágandó két szám, a megmaradt számok 4-e 1 osztandó k, a hányados egy zérussal bővítendő és azután újólag 1-el osztandó. Haaz illeték alávonandóösszegnem végződik két zérussal és ezenkívül a megmaradt számok 4-e 1 maradék nélkül nem oszthatók, a zérussal való kibővítés előttahányados l-e 1 emelendő. Befejezésül még csak röviden ismertetni akarom, hogy a táblázat segélyével miként számitható ki az illeték a táblázatban lévő összegeknél vagy összegek után. A már többszir hivatkozott körrendelettel közétett fokozatos táblázatokban az I fokozatra nézve 45,000 koronáig, a II. fokozatra nézve 16,000 koronáig, a III. fokozatra nézve pedig 8,000 koronáig van az illeték kiszámítva, ugy hogy az illetékkiszabó hivatalok kénytelenek vagy fenti táb'ázat nélküli számítási módszert követni, vagy a közlött hivatalos táblázatokat kibővíteni, vagy végül valamely már a magán kiadásban megjelent kibő- i vitett táblázatot beszerezni. De a magán táblázatok sem foglalhatják a végtelenig menő összegeket magukban, s igy nagyobb összegeknél a táblázatok segélyével is csak összetett számítással állapitható meg az illeték. P. o. 968,745 korona 47 fillértől mennyit tesz ki az I. II. III. fokozat szerint az illeték ? Hogy ezen összeg után járó illeték kiszámítható legyen, a rendelkezésemre álló táblázat (L a s i t z Pál-féle kézikönyv) berendezéséhez képest ezen összeg felbontandó s pedig : 1. I. fokozat szerint jár 90,000 koronától 60 korona, 900,000 koronától 600 korona, 68,745-47 koronától 46 korona, tehát 968,745-47 koronától 646 korona illeték. 2. II. fokozat szerint jár 90,400 koronától 282 50 korona, 904,000 koronától 2,825 korona, 64,745-47 koronától 202-50 korona, tehát 968,745 47 koronától 3,027 40 korona illeték. 3. III, fokozat szerint jár a rendelkezésemre álló táblázatban, az illeték csak 64,000 koronáig levén kiszámítva — 9,600 koronától 60 korona, 960,000 koronától 6,000 korona, 8,745 47 koronától 55 korona, 968,745'47 koronától 6,055 korona illeték. Mindezekből látjuk tehát, hogy a koronaértékben vett összegekről táblázat segélye nélkül is igen gyorsan és a legnagyobb precisitással számitható ki az illeték, sőt talán joggal mondhatom, hogy a fentiekben felállított módszer segélyével a tévedés lehetősége kevésbbé valószínű, mintha a rendelkezésünkre álló táblázatot használjuk, mert az utóbbinak kezelése, tekintettel a számok sürü egymásutánjára és nagy tömegére nagy figyelmet igényel. Belföld Az igazságügyi költségvetés a képviselőházban. (Vége.) Márc. 2i-én. P 1 ó s z Sándor igazságügyminiszter a törvényalkotás terén követendő irányáról szólva, sürgősnek jelentette a polgári törvénykönyv reformját, de elhamarkodni ezt nem lehet. A bizottság egyes tagjai már beterjesztették részmunkáikat. Valószínű, hogy nyáron e törvénykönyv első tervezetét közre adja, a teljes polgári pörrendtartás dolgában folyamathan levő munka befejezését is sürgetni kivánja. A tölebbezési bíróság előtt uj bizonyítékokat szabad fölhozni az uj bűnvádi eljárás szerint. Ez ellen a vita folyamán skrupulusokat hangoztattak. E skrupulusoknak azonban sem kellő oka, sem alapja nincs. A polgári pörrendtartásban fogják szabályozni a sommás visszahelyezést, mesgye-igazitást, községi bíráskodást. Az ügyvitelt is rendezni fogják e törvénynyel. A nyáron szakértőket küld a külföldre az ügykezelés tanulmányozására. A börzebiróság reformját akként gondolja, hogy a börzebiróságnak a kompetenciája csak a szakemberekre terjedjen ki. A telekkönyvi intézménynek a főbaja az, hogy a telekkönyvi helyzet nem felel meg a tényleges helyzetnek. Igyekeztek ezen segíteni a betétszerkesztéssel, de a betétszerkesztés eredménye nem kielégitő; a hogy most folytatják, igen drága és százötven esztendő múlva sem lesz készen. Különösen hátráltatják a betétszerkesztést a szakértők hiánya, a kataszteri munkálatok elmaradása és lassúsága, meg a pénzhiány. Ezután nem csak ott fogják folytatni a betétszerkesztést, ahol a kataszteri részletes fölmérések már megtörténtek. A telekkönyvi átiratások dolgában törvényjavaslatot kíván beterjeszteni. A büntető novella elkészítésére az előmunkálatok már készen vannak. Még ő maga a miniszter akarja átdolgozni, kivált a csalás, a leánykereskedés dolgaira nézve. Kész a tervezet a gabonauzsora ellen is. E munkálatok őt a legközelebb fogják foglalkoztatni. Azután jönne a végrehajtási törvény revíziója, az ügyvédrendtartás reformja, a biztosítási törvény stb. Az ügyvédek szaporodó számán törvénynyel segíteni nem lehet, de gondja lesz a jogi képesítés egységére. Az ügyvédi nyugdíjintézet létesítésére nem lehet az ügyvédi gyakorlást a megállapítandó nyugdíj befejezésétől függővé tenni, de megfontolja majd a V i s o n t a i tervét. A bányatorvény megalkotásán egy vegyes bizottság működik, amely a nyáron elkészül a tervezettel; magát a bányaeljárást a polgári perrendtartás kódexében szabályozzák. Áttérek ezzel — folytatja — egy másik térre t i. a büntető perrendtartás életbeléptetésének kérdésére. (Halljuk ! Halljuk !) A mint méltóztatik tudni, én törvény által kötelezve voltam, hogy a bűnvádi perrendtartást életbeléptessem, és én igyekeztem e feladatnak tőlem telhetőleg eleget tenni. (Helyeslés.) Legyen szabad itt a tapasztalatokat, a mennyiben nekem azokról eddig tudomásom van, a t. Házzal közölnöm. (Halljuk ! Halljuk !) Általában azt hiszem, a bűnvádi perrendtartás egészen jól be fog válni s hogy azok az aggodalmak, a melyek felmerültek, nem válnak ténynyé; különösen örvendek, hogy annak a sürgetésnek, a mely a személyszaporitás érdekében hozzám intéztetett, nem tettem eleget. Kérdés, hogy egyáltalában szükség lesz-e és szükség lesz-e oly nagy mértékben a síemélyszaporitásra, mint ezt szükségesnek állították. Persze t. Ház, ma még korai arrólja kérdésről beszélni, hogy hol lesznek hibák és hol lesz majd szükséges javítani a bűnvádi perrendtartást. Minden uj tövény életbeléptetése alkalmával fordulnak elő nehézségek. Itt aránylag elég kevés nehézség fordult elő. Hogy egyes kérdésekre nézve eltérő nézetek vannak ; hisz az természetes. Ide tartozik pl. aTarajossy Sándor t. képviselő ur által felemiitett 437. §. kérdése is; ő ugy állítja oda a dolgot, mintha a 437. §. csakugyan azt tartalmazná, hogy a Curia az esküdtszék verdiktjét módosíthatja és azzal ellenkező érdemleges ítéletet hozhat. Én ezt a 437. §. szövegezéséből kiolvasni képes nem vagyok, de ha ugy is állana a dolog, hogy a 437. §. kétségeknek engedne helyet, ez a szakasz akkor is nézetem szerint a törvény egész szelleméből és nevezetesen az esküdtszéki intézménynek a törvényben elfogadott természetével megegyezően magyarázandó. Az a szabály, a melyet a törvény 733. §-ában felállít, hogy mihelyt az esküdtszék «nem bűnöst* mondott ki, vagy ez a beszámítást kizáró okokra nézve igenlő feleletet adott, a bíróság felmentő ítéletet tartozik hozni, nemcsak az elsőbiróságra áll, hanem a dolog természete szerint a kúriára is. Molnár Jenő: Ha igy lesz, jó lesz! (Zaj.) Plósz Sándor igazságügy miniszter: Hogy igy legyen, arra nézve garanciát én természetesen nem vállalhatok. Én csak arra nézve vállalhatok garanciát, hogy a koronaügyész is abban a nézetben van, a melyet én vallok. Olay Lajos: De hátha a bíróság máskép ítéli Plósz Sándor igazságügyminister: Én azt hiszem, hogy a Curia is abban a nézetben lesz, de természetesen a Curiának a törvény értelmezésére nézve utasítást nem adhatok. Ha azonban csakugyan eló'állana az a nem várt eset, hogy a Curia kényszerítve érezné magát a törvény szavai által a 437. §-t ugy értelmezni, hogy az esküdtszék verdiktjét megváltoztassa és ott, a hol az esküdtszék felmentett, marasztaló ítéletet hozzon, akkor nem fogok habozni és azonnal a törvényhozás elé lépek, hogy a törvénynek az az értelme, a melyet a törvényhozó szem előtt tartott, érvényre jusson. (Általános élénk helyeslés.) A közigazgatási hatóság tagjainak nyomozását igyekszik majd szűkebbre szorítani s gondoskodik arról, hogy a bűnvádi perrendtartás alkalmazásánál fölmerülő nehézségeket nyilvántartsák. Azután az elhangzott szónoklatokban kifejezésre jutott aggodalmakra válaszolt. A központi és a vidéki adminisztráció egyszerűsítése végett értekezletet fog tartani. A kezelő személyzet helyzetén javítani kiván. Az albirák előléptetésének a viszonyai kedvezőtlenek, azért szaporítani fogja a másod járásbirákat. A magyar-osztrák viszonosság dolgában az állapot az, hogy a magyar bíróság közvetetlenül intézi megkereséseit az osztrákhoz. Mindkét bíróság a maga nyelvén levelez. A bírósági építkezéseket szakadatlanul folytatni kivánja. A közelben tizenöt járásbíróságot óhajt fölruházni telekkönyvi hatósággal. Végül igy szól: ezekkel t. Ház szabadjon talán már hoszszura is nyúlt felszólalásomat befejeznem, azzal az óhajjal, hogy az igazságügyi alkotásokat és az igazságügyi költségvetést' ezen-