A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 14. szám - A birák magasabb kiképeztetése s az ezzel kapcsolatos kinevezési rendszer

112 A JOG ügyben a város tanácsa részéről mult évi december hó 30-án 39,367/V. 3844. szám alatt hozott s az elsőfokú iparhatósági Ítélettel egybehangzó másodfokú ítéletet, mely a vádlottat az 1848: XVII. t.-cikk 58. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanazon törvény 157. §. d) pontja alapján 200 korona (100 frt) pénzbüntetéssel, illetve megtelelő elzárással bünteti, vádlott jogi képviselője részéről a törvényes határidőben bejelentett felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági ítéletet ezennel harmadfokulag megváltoztatom, s vádlottat iparhatósági engedély nélkül tömeges és gyors eladásra ingerlő módon folytatott elárusitás által elkövetett s az 1834. évi XVII. t.-c. 51. S-ába ütköző kihágás miatt ugyanazon törvénycikk 158. §-ának d) pontja alapján a 165. § ban meghatározott célra fordítandó, s behajthatatlanság esetében 30 napi elzárásra átváltoztatandó 600 korona (300 frt) pénzbüntetésre Ítélem, s ezenfelül az idézett törvénycikk 51 . §-a alapján kötelezem arra, hogy a tömeges és gyors eladásra ingerlő módon folytatott elárusitás fejében 100 korona (50 frt.) dijat, az 51. §. második bekezdésében meghatározott célra, 1- nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett a községi pénztárba fizessen be. Utasítom továbbá az elsőfokú iparhatóságot, miszerint alkalmas módon állapítsa meg azt, hogy vádlott a tömeges és gyors eladásra ingerlő módon folytatott árusítással a hirdetmények kibocsátása óta üzletében mily összeget vett be, s ez összegek egy tizedrészében az 51. §. utolsó bekezdése alapján vádioltat a községi pénztár, illetve a törvényben meghatározott cél javára szintén marasztalja el. Minősítő részükben megváltoztatandók voltak az elsőfokú ítéletek, s a vádlott által elkövetett kihágás az ipartörvény 51. és 158. §§-ai szerint minősülőnek volt kijelentendő, mert eltekintve attól, hogy vádlott hirdetményeiben: «250/0-kai jobb, 25 illetve 50%-kal olcsóbb* kitételeket használt, mely kitételek tömeges és gyors vásárlásra való ingerlést foglalnak magukban, a vádlott által közzétett hirdetmények egész szövege, s nevezetesen az a közétett értesítés, hogy több brünni posztógyáros a holt saison alatt munka nélkül levő szabók foglalkoztatása céljából a szövetkezett brünni szabóiparosoknak 500,000 korona értékű szövetet előállítási áron átadott a végből, hogy a szabók jó és olcsó uri-, fiu- és gyermekruhákat készítve, azokat a monarchia területén előállítási áron eladják, az igy készített áruk raktára pedig Pozsonyban, vádlott üzletében van, tömeges és gyors véj.elre való ingerlést és hasonló elárusitási szándékot foglal magában. Az, hogy a jelzett hirdetményekben foglalt állitások a tár gyalási iratok szerint egyúttal valótlanok is, nem képezi az ipartörvény 53. §-ába, illetve 157. §-ának d) pontjába ütköző külön kihágásnak a tényálladékát, mert az 51. §-ba ütköző kihágá. ra a 158. §. d) pontja alapján kiszabandó büntetés a tömeges és gyors vételre ingerlő hirdetmények esetleges valótlan adatainak büntetését is magában foglalja, a tényleges üzleti "viszonyoknak s a valóságnak meg nem felelő adatok használata a jelzett hirdetményekben csak súlyosbító körülménynek tekinthető, s a jelen esetben, ama teljesen valótlan és rosszhiszemű állításokra való tekintettel, melyekkel vádlott a közönséget félrevezetni, s ily módon versenytársait tisztességtelen uton megkárosítani igyekezett, annak is volt tekintendő, miért is vádlottat a terhére megállapított kihágásért az ipartörvény 158. §-ában megállapított legmagasabb büntetéssel kellett sújtani. A 100 korona engedélydijban történt elmarasztalás, valamint a bevételek egy tizedrészében leendő elmarasztalásra adott utasítás, az ipartörvény többször idézett 51. §-ában találja jogalapját. A folyó évi február hó 3-án 3,071/334. szám alatt kelt jelentésével felterjesztett ügyiratokat megfelelő további eljárás végett visszaküldöm. A zombori ügyvéd-egylet közgyűlése. A zombori ügyvédegylet e hó 3-án tartotta meg évi közgyűlését. A beszámoló jelentésből a következőket emeljük ki: A lefolyt év legnevezetesebb mozgalma, s legerősebb harca volt az, melyet a zombori ügyvéd-egylet az ügyvédi kar méltóságának megóvásáért indított akkor, midőn a zombori kir. trvszék végtárgyalási termének átalakításakor a bűnügyi védők helye, a terem oly részébe jutott, hol az, az ügyvédek, a védők tekintélyének csorbulása nélkül meg nem maradhatott. Megindította egyletünk a mozgalmat a baj orvoslását kérve. A küzdelem erős volt, az igazságügyi kormány szándékosnak betudható közönyével szemben, mely az ügyvédi kar irányában leginkább abban mutatkozik, hogy az ügyvédi kamarák felterjesztései szoktak leginkább végnélküli elintézetlenség homályába sülyedni. És ennek dacára szerény egyletünknek sikerült nemcsak a határozathozatalt keresztül vinni, hanem sikerült elérni azt is, hogy a mi intenciónk, kívánságunk, és panaszunk szerint orvosolva lőn a kifogásolt hiba, az igazságügyi kormány a terem újbóli átréndezését rendelte el, s egyletünk elérte mozgalmának célját. Ez irányban tehát működésünk sikerére mutathatunk rá. Nem volt tehát hasztalan az a sok választmányi ülés, sőt rendkívüli közgyűlés sem, mely ez ügyben tartatott. Az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése küszöbén egyletünk összejöveteleket tartott, mely összejöveteleken a bűnvádi perrendtartás képezte a megbeszélés tárgyát. Hetenként háromszor tartattak ez összejövetelek, melyeken szívesen látott vendég volt a jogkedvelő közönség is. A «gyár»-nak közigazgatási és jogi értelemben való meghatározása. A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XLIX. t.-c. végrehajtására a földmivelésügyi, pénzügyi és belügyi minister urakkal, illetőleg Horvát-Szlavonörszágokra nézve a horvát-szlavon-dalmátországi bán úrral egyetértőleg 15,885. IX./1900. sz. a. kereskedelemügyi minister ur utasítást adott ki, melynek 1. §-a következőkép szól: A törvény 1. §-ának 1. pontja szerint állami kedvezményekben részesittetnek a technika fejlődése szerint berendezett azon gyárak, a melyek a magyar szent korona országaiban a jelen törvény hatályba lépte előtt gyárilag elő nem állított iparcikkeket készítenek. A törvény ezen rendelkezéséből kifolyólag szükségesnek mutatkozván annak megállapítása, hogy mely ipartelepek tekinthetők gyáraknak, irányadó szempontokul a gyári jelleg megállapításánál a következők veendők figyelembe: Gyáraknak tekintendők azok az ipartelepek, melyeken legalább 20 munkás foglalkoztatása mellett, zárt helyiségekben, rendszerint gépek igénybevételével és munkamegosztással iparcikkeket állítanak elő vagy dolgoznak föl és a melyeken alkalmazott munkások a munkamegosztás, valamint az ipartelep vezetéséhez szükséges magasabb képzettség folytán rendszerint huzamosabb alkalmazás mellett sem sajátítják el azon ismereteket, melyek őket hasonnemü ipartelepek vezetésére képesitik. Ezen ismérvek alól kivételnek csak abban az esetben van helye, ha ezt az illető iparág természete követeli. (Pl. mezőgazdasági szeszfőzdék, tejet ipari cikkekké feldolgozó telepek stb.) Valamely iparcikk gyárilag előállítottnak akkor tekintendő, ha olyan telepen készül, melyre a fentebb megállapított ismérvek illenek. Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt kövlöbt érteütéseket eló'/izeló'in'cuek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Brassó dr. W. J. Balog - Geltsh érk. 2,086/900. sz. a. eld. Illyés Károly n. e, — Deés dr. B. K. Bérzó — Kozma érk. 1,071/900. sz. a. eld, Avarti, n. e. — Eperjes dr. T. A. Biloveszky — Rosenvasser érk. 2.10H/900. sz. a. eld. Vaszilievics n. e. — Nagy-Bánya dr. W. I. Chelard — Mesterházy és Simay — Riedl egyik sem érk. — NagyKanizsa dr. F. A. Spollár és Petrekovics b, ü. még nem érk. S.-A.-Ujhely Sz. G. Magyar Zs. — Máté I. érk 1,106/900. sz. a. eld. Gyárfás, n. e. — Sümeg B. K. Olay - Nyers érk. 32/900. sz. a. eld. Istvánffy, n. e. — Szász Régen dr. K, V. Kosch — Rösler érk. 2,180/900. sz. a. eld. Asztalos, n. e. Gyakorlott ügyvédjelölt, doctor juris,ügyvédjelöltnek ajánlkozik. Cim a kiadóhivatalban. Irodavezetőül keres ügyvédet, vagy nagyobb gyakorlattal biró Dr-juris ügyvédjelöltet, ki a német nyelvet is teljesen érti, nagyobb fővárosi iroda. Cim a kiadóhivatalban. Első leánykiházasitási egylet m. sz. mult hó 25-én tartotta meg Schwarz Ármin elnöklete alatt számos tag jelenlétében XXXVII-ik rendes közgyűlését. Az évi jelentésből kiveszszük, hogy az 1899. kezelési év kedvező és eredménydus volt, amennyiben 14,271 jutalékrész lett újonnan beirva, mely, tekintve a mult évi általános rossz gazdasági viszonyokat, kielégítőnek mondható. Bizonyítja ez, hogy az intézet azuj beiratkozásokkal fiatal, életerős elemet nyert. Az 1899. év bevételei 2.030,452 kor. 96 fillérrel, minden címletnél tetemes emelkedést mutatnak. A kiadások 864,882 kor. 18 fillért igényeltek, mely összegből különösen kiemeljük a nászjutalék fejében történt kifizetéseket 529,750 kor. 76 fillérrel. Ez összeg 206 tagra 756 kedvezményezett javára, kik közt 19 árva volt, oszlik meg. Az évi bevételi többletből 1.000,286 kor. 78 fill. a mathematikai díjtartalékhoz csatolandó, melylyel az 5.120,373 kor. 78 fillérre emelkedik. A mérleg főösszege 5.824,869 kor. 20 fill. ez 1.610,943 kor. 82 fill. takarékbetétben, 1.792,811 kor. elsőrendű záloglevelekben, továbbá két intézeti házban, melyek 15,114 kor. 48 fill. leírása után 1.496,353 kor. 78 fill. értékben vannak felvéve, végre saját kötvényekre adott kölcsönökben kint levő díjkövetelésekben és pénzkészletben nyeri fedezetét. A közgyűlés az évi jelentést és mérleget tetszéssel tudomásul vette és a felügyelő bizottság indítványához képest az igazgatóságnak a felmentvényt megadta. Miután még Krisztinkovich Béla főmérnök szövetkezeti tag indítványa, hogy az igazgatóságnak, különösen Schwarz Ármin elnöknek, a felügyelő bizottságnak jegyzőkönyvileg köszönet és elismerés szavaztassák, egyhangúlag elfogadtatott, következett az uj választás. Az igazgatóságba Schwarz Ármin, K o h n Károly, dr. W i 11 m a n n Mór, dr. R e i c h József, E i s 1 e r József, Herzfeld Zsigmond, T suk Sándor és Khon Arnold hat évi időtartamra közfölkiáltással újból választattak. A felügyelő bizottságba szintén közfölkiáltással dr. Alexander Bernát, dr. S i m o n y i Zsigmond, H é g e r József, Wertheimer Albert, W ei 1 Dávid I. és S ei fen s i ed er József (uj) egy évi időtartamra lettek megválasztva. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3. PALUS ASZVÉNY íftSASÁC HYOMDÍJA