A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 14. szám - A birák magasabb kiképeztetése s az ezzel kapcsolatos kinevezési rendszer

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 14. számához. Budapest, 1900. április hó {>. Köztörvényi ügyekben. Az 1894. XXXI. t.-c. 116. §-anak rendelkezése szerint a külföldiek házassági perében a magyar bíróság csak abban az esetben járhat el, ha Ítélete hatályos abban az államban, a melynek a házasfelek polgárai. Felperes csak a saját és nem egyszersmind alperes érdekében is kérheti a házassági kötelék felbontását. A magyar bíróságok ittlétének hatálya tehát — dacára a házassági viszony kölcsönösségi természetének, akkor is csak a felperes honosságának szempontjából vizsgálandó, ha alperes magyar honos. Felperes nem bizonyítván, hogy a magyar bíróságoknak az osztrák honosok házassági perében hozott Ítéletei Ausztriában, a melynek honosául felperes tekintendő, érvényesek: a házassági kötelék felbontására irányuló keresetére nézve a magyar bíróságok hatásköre meg nem állapitható. A pozsonyi kir. törvényszék (1899. nov. 11. 10,929. sz. a.) P. Gyula felperesnek R. Eugénia alperes ellen a köztük fennálló házassági kötelék felbontása iránt indított perében következő' i t életet hozott: A peres felek között Bécsben 1889. évi aug. 11-én a r. kath. vallás szertartása szerint megkötött házasság az 1894. XXXI. t.-c. 77. §. a.) pontja és 85. §. alapján jogos ok nélkül való szándékos elhagyás okából alperes vétkéből felbontatik. stb. Indokok: Miután alperes magyar honos és ezen kir. törvényszék területén lakik, felperes jogosítva volt ezen kir. törvényszék előtt megindítani a házassági válópert s a kir. törvényszék illetékessége megállapítandó volt. stb. A pozsonyi kir. ítélőtábla (1900. január 23. 2,641. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyta, stb. A m. kir. Curia (1900. március 8. 727. sz. a.) mindkét alsóbiróság Ítélete az azt megelőző egész eljárással együtt megsemmisíttetik és a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: A keresethez csatolt esketési anyakönyvi kivonatból megállapítható, hogy felperes Bécsben, Alsó-Ausztriában, tehát nem Magyarországon született és hogy a közte és alperes között létesült házasság is Bécsben köttetett meg, keresetében pedig magát jelenleg is bécsi lakosnak vallja, mely ténykörülményekkel szemben magyar honosságát ki nem mutatván, felperes osztrák honosnak, tehát külföldinek tekintendő. Minthogy pedig az 1894. évi XXXI. t.-c. 116. §. rendelkezése szerint a külföldiek házassági perében a magyar bíróság csak abban az esetben járhat el, ha ítélete hatályos abban az államban, a melynek a házasfelek polgárai; tekintve, hogy felperes csak a saját és nem egyszersmind alperes érdekében is kérheti a házassági kötelék felbontását; a magyar bíróságok ítéletének hatálya tehát — dacáfa a házassági viszony kölcsönösségi természetének, akkor is csak a felperes honosságának szempontjából vizsgálandó, ha alperes magyar honos; tekintve továbbá, hogy felperes nem bizonyította, hogy a magyar bíróságoknak az osztrák honosok házassági perében hozott ítéletei Ausztriában, a melynek felperes honosául tekintendő, érvényesek: felperesnek a házassági kötelék felbontására irányuló keresetére nézve a magyar bíróságok hatásköre meg nem állapitható; az alsó bíróságok tehát az által, hogy a házassági életközösség helyreállítása iránti kérvényt és illetően a házassági kötelék felbontását célzó felperesnek mint külföldinek keresetét elfogadták és a felett érdemben határoztak, oly lényeges eljárási szabályt sértettek meg, mely miatt mindkét alsóbiróság ítéletét az azt megelőző egész eljárással együtt az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §. s.) pontja alapján hivatalból megsemmisíteni kellett. A törvénytelen származás megállapítása iránt rendelkező első fokú ítélet hivatalból való megvizsgálásának az a célzata, hogy a házasság tartama alatt született gyermekeknek jogosult érdeke, a törvényes származás vitatásával szemben, köztekintetekből is kellően megvédessék : ebből pedig önként következik, hogy ha az elsőbiróság a törvényes származást vitató felperes részére esküt itél s az utóbbi ez ellen az ítélet ellen nem él fellebbezéssel, a másodbiróság arra, hogy felperes javára az első bíróság ítéletét megváltoztassa, még az esetben sem lehet hivatva, ha az előterjesztett bizonyítékok alapján részéről az eskü alkalmazását mellőzhetőnek találná. A pernek egybehangzó és egymást kiegészítő adatai a törvénytelen származás megállapítására vonatkozó perekben követett bírói gyakorlat szerint részbizonyitékul elfogadhatók arra a döntő körülményre nézve, hogy felperes a gyermek fogamzásának időszaka előtt nejével nem érintkezett. A nagykikindai kir. törvényszék (1899 april 20. 4,278. sz. a.) F. Pál felperesnek, F. Pálné szül. B. Zsuzsanna I. r. és k. k. Zsuzsanna II. r. alperesek ellen, törvénytelen származás megállapítása iránti perében következőleg ítélt: Felperes keresetének hely adatik, ugyanis F. Pálné szül. B. Zsuzsánna által Haulikfalván 1893. évi január 7-én szült és 1893. évi januárll-én ZsuzsánnaTeréz névre keresztelt leánygyermek törvénytelen születésűnek kimondatik és ezen Körülménynek a keresztelési anyakönyvben leendő kitüntetése végett a haulikfalvi r. kath. lelkészi hivatal az ítélet jogerőre emelkedése után megkerestetni rendeltetik, ha felperes leteszi a pótesküt arra nézve, hogy: «volt nejével szül. B. Zsuzsannával a tényleges különélés ideje és különösen a kiskorú F. Zsuzsanna Teréz fogamzási ideje alatt,^vagyis 1892. évi március 7-től 1892. július 7-ét bezárólag nemileg nem érintkezett* stb., ellenesetben felperes keresetével elutasittatik. stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy B.Zsuzsánnával 1885. október 31-én házasságra lépett, de neje őt már 1886. év őszén elhagyta és a bemellékelt kir. közjegyzői okirat szerint 1892. évi július 7-én, midőn a vagyonjogi kérdéseket rendezték, neje elismerte, hogy tőle már (i év óta külön válva él, mindennek dacára B. Zsuzsanna 1893. évi január 7-én leánygyermeket szült, kit 1893. évi január 11-én Zzuzsanna Teréz névre kereszteltek; ezen gyermek, miután közte és neje közt még akkor a házasság törvényesen felbontva nem volt, törvényesnek vezettetett be a keresztelési anyakönyvbe, ennélfogva kérte ezt törvénytelen születésűnek kimondani. Az anya:B. Zsuzsanna, törvényes idézések dacára meg nem jelent. A kiskorú érdekében értesített Torontál vármegye árvaszéke, a kiskorú részére ügygondnokul K. Antal közgyámot nevezte ki; ez személyesen megjelent ugyan, de ügyvédvallásra utasíttatván, ügyvédi képviselet mellett meg nem jelent. A m. kir. Curiának 3,705/1898. sz. a. kelt végzése folytán Torontál vármegye árvaszéke a kiskorú képviseletével Torontálvármegye ügyészségét bizta meg a 10,951/1898. árv. sz. a. kelt végzésével, melynek képviseletében dr. Zs. Lajos t. ügyész megjelenvén, tagadta azt, hogy kiskoruF. Zsuzsana Teréz születése törvénytelen lenne, miután a felperes által hivatkozott közjegyzői okirat szerint peres felek a kiskorú F. Zsuzsanna Teréz születése előtt hat hónappal találkoztak, igy nincs kizárva, hogy ne felperes lehessen a nemző és mert V. József tévedhetett akkor, midőn az apaságot magára vállalta. A szegedi kir. itélő táblának 3,858 p. sz. a. kelt végzése folytán a F. Pál és B. Zsuzsanna között folyamatban volt házassági kötelék felbontása és jár- iránti per iratai csatoltattak, s ezután jegyzőkönyvi tárgyalás tartatott, melyen egyedül felperes jelent meg s a jelen, valamint a válóper adataira való hivatkozással kifejtette azt, hogy volt nejével B. Zsuzsannával a F. Zsuzsanna Teréz nevü gyermek fogamzási ideje alatt nemileg nem érintkezett. Ezek előre bocsátása után az Ítélet rendelkező részéhez képest kellett ítélni : mert felperes a becsatolt kir. közjegyzői okirattal beigazoltatott, hogy volt neje B.Zsuzsanna már 1892. évi július 7-én tőle hat éven keresztül különválva élt; mert a felperes és a volt neje közt házassági kötelék felbontása és jár. iránt folyamatban volt és ide csatolt perben alperes B. Zsuzsanna maga beismerte, hogy az általa 1893. évi január 7-én szült és 1893. január 11-én Zsuzsanna Teréz névre keresztelt gyermeknek nem a felperes, de V. József, kivel alperes folytonosan házasságon kivül élt, a nemzője; mert ugyanezt vallotta hit alatt kihallgatott V. József tanú is, ki a keresztelés alkalmával az apaságot is elvállalta és azóta is B. Zsuzsannával él és a gyermek neveltetéséről gondoskodik. Miután tehát felperes ezek által annyira valószínűvé tette, hogy a volt nejétől a tényleges különélés ideje alatt született Zsuzsanna Teréz nevü gyermek tőle nem származhatott, ezért a p. pts. 336. §-a értelmében részére pótesküt megítélni s annak le vagy le nem tételétől függővé tenni kellett stb. A szegedi kir. itélő tábla (1899. szept. 12. 12,262. sz. a.) az első bíróság ítélete megváltoztattatik, a F. Pálné sz. B. Zsuzsannának Haulikfalván az 1893. évi január 7-én született és az 1893. évi január 11-én Zsuzsánna Teréz névre keresztelt leánygyermeke házasságon kivül születettnek és igy törvénytelen származásúnak feltétlenül kimondatik stb. Indokok: A jelen per, valamint az ennek irataihoz csatolt s a felperes és az I. r. alperes között a házassági kötelék felbontása iránt lefolytatott per adataival meg van állapítva, hogy a felperes és az I. r. alperes az41886. évtől kezdve a közöttük fenn-