A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 14. szám - A birák magasabb kiképeztetése s az ezzel kapcsolatos kinevezési rendszer

110 A JOG lenti, hogy ily visszaélések csak sporadikusan fordultak elő, de ezekre is felhívja a minister figyelmét. Komjáthy Béla: Ungváron történtek. B a r t a Ödön : Nemcsak Ungváron, hanem Beregben is. Szól ezután a birák helyzetéről és feltűnő soknak találja a nyugdíjazott birák számát. Ez valószínűleg a birák elkedvetlenedéséből származik. A birák helyzete nem rózsás. Fizetésük éppen nem olyan, a milyent kvalifikációjuk folytán elvárhatnak, előmenetelük lassú, dolguk pedig nagyon sok. De valóságos páriái z igazságszolgáltatásnak a törvényszéki Írnokok. Ezek helyzetének radikális javítását a miniszter figyelmébe ajánlja. A költségvetést nem fogadja el. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nagy Mihály: Barta nagyon sötéten látja az igazságügyi viszonyainkat, mert mind a kodifikációk, mind pedig a többi igazságügyi intézkedések, oly nagy mérvben javították igazságügyünket, mint máshol sehol. Felsorolja a reformokat, melyek az utóbbi időben meghozattak és a melyek akármelyik kulturállamnak díszére szolgálhatnak. Felhozzák a reformok ellen, hogy külföldi különösen porosz minták szerint készültek, pedig az egységes jogi intézkedések csak előnyére vannak a modern igazságszolgáltatásnak. Sürgős szükség volna a mezőrendőri törvények módosítására. Eddig lopás vétsége volt az, ha 50 frt értéken alul a szabad földről valaki valamit elvitt, ha pedig bemászás utján történt, akkor betörésnek minősíttetett és hivatalból üldöztetett. Ha valaki például almalopás szándékából egy gyümölcsös kertbe mászott, lopás büntette miatt szigorúan büntettetett, holott azt csak kihá gásnak lehetne minősíteni. A birák fegyelmi jogait korlátozandónak tartja. Egy-egy oly biró, a ki már előléptetésre nem számit, bakafántoskodik az elnökkel, mert gondolja, hogy: «Hiszen ugy sem lépek már elő.» Kéri a minisztert, hogy találjon módot, a mely a függetlenségnek tiszteletben tartása mellett ezen anomáliákat orvosolja. A bírósági tisztviselők sorsát is javítandónak tartja, de az adminisztráció egyszerűsítése nem az a mód, a melylyel a tisztviselők helyzetén segíteni lehetne. Ha a katonaságra és a nagyhatalmaskodásra milliókat költünk el, méltányos dolog, hogy a polgári tisztviselők is jó helyzetben legyenek. A katonatisztek fizetését 1867. óta nem emelték, de az osztrák törvények 1879: XXX. szakasza ötévi lakbérrendezést is előir. Felmutat egy tabellát, amely szerint óriási különbség a polgári és katonai tisztviselők fizetései között, a katonai lakpénzek pedig kétszer oly nagyok, mint a polgároké. A jog és méltányosság nevében kéri a minisztert, hogy a tisztviselők helyzetén rövid időn belül segítsen. A költségvetést elfogadja. V i so n t a i Soma az uj bűnvádi eljárásról beszél főképpen s nagy elismeréssel adózik az esküdtszéki intézménynek. Éppen tegnap történt Budapesten egy Ítélkezés, a mely fényesen megvilágítja a magyar esküdtszék, igazán magas erkölcsi és szellemi nívóját. Nagyon sajnálja, hogy mikor ennek az intézménynek a tekintélyét, most legalább a nagy közönség előtt emelnünk kellene, akkor éppen a kormánypárt részéről tesznek olyan többé-kevésbé alaptalan kifogásokat, a melyek e kétségtelenül nagy judikaturai vívmánynak népszerűsége fokozására egyáltalán nem alkalmasak. A mi a pörrendi részt illeti, éppen a szabadelvű-párt részéről tettek súlyosabb természetű méltatlan észrevételeket. Különösen az előnyomozati eljárással elégedetlenek, holott ez különösen a csendőrségi működés tekintetében rendkívül sok üdvös intézkedéseket tartalmaz. Kéri azonban a minisztert, hogy novelláris javaslattal reformálja a büntetések nemét és nagyobb latitüdöt adjon a büntető bírónak a minimum kiszabásában. Felhívja a miniszter figyelmét az általános és teljes szóbeli perrendtartásra, a melynek sértetlen életbeléptetése immár elodázhatatlan. Figyelmébe ajánlja a kormánynak az ügyvédi rendtartás nagy kérdését is. Nem felel ez már meg a kor színvonalának. Egyre több a panasz az ügyvédi kar ellen, holott az ügyvédi kar folyvást az ország jogaiért küzdött, mindenütt ott volt, a hol a szabadság eszméit kellett diadalra juttatni. Sajnálattal tapasztalja, hogy ezen a téren a miniszter alig-alig tett valamit. Kiváló jóakaratába ajánlja itt első sorban az ügyvédségnek az ügyvédi nyugdíjintézet iránt indított akcióját. Törvényjavaslati tervezetet mutat be az ügyvédi nyugdíjügy országos rendezésére nézve. Végül a tőzsdebiróság hatáskörének megszorítását sürgeti, mert e nélkül a tőzsdei visszaélések teljes megakadályozása hiu törekvés. Sajnálja, hogy ebben az országban, a hol a pallosjogot a liberálizmus elveiből kifolyólag megvonták a nemességtől, olyan kiváltságos intézményt tartunk fenn, mint a tőzsdebiróság, amely legalább mai hatáskörével épp oly rettenetes, mint a nemesség volt a pallosjoggal. A költségvetést elfogadja. Tarajos sy Sándor nem mondja, hogy a mi jogrendszerünk teljesen megfelel a kor követelményeinek, — hátra van annak a belső felszerelése, — de harminchét év alatt kétségtelen, hogy rendkívül sok hiányon próbáltunk segíteni. Kéri az igazságügyminisztert, módosítsa valamiképpen az uj bűnvádi eljárás azon intézkedését, a mely szerint a curia esetleg meg is semmisítheti az esküdbiróság ítéletét s e helyett uj ítéletet is hozhat. Ez alapjában támadhatja meg a népbircságot s veszélyezteti az intézmény egész hitelét. Kéri :iz anyagi büntetőtörvénykönyv revízióját is és pedig a lehető legrövidebb idő alatt. A polgári törvénykönyvet idegen rendszer irányítása mellett nem lehet megszerkeszteni, mert hisz ez átöleli a nemzetegység életét. Azért nem kellene bevárni, míg az egész elkészül, hanem a beterjesztett részleteket azonnal' a nyilvánosság bírálata alá kellene bocsátani. Sürgeti a birák fizetésének emelését s ennek kapcsán megjegyzi, hogy a bürokratizmus a maga félelmes mivoltában éppen az igazságszolgáltatásnál érvényesül leginkább. Ezen változtatnunk kell. Felszólalásával csak némi szolgálatot akart tenni az igazságügyi kormánynak, a mely iránt teljes bizalommal van. A költségvetést elfogadja. K á 1 m á n Károly: A rituális eskü visszaállítását sürgeti, mivelhogy vannak vidékek, a hol valósággal divat a hamis eskü s itt másképpen a bajon segíteni nem lehet, mint hogy esküdjék kiki a saját Istenére. Égető az uzsoratörvény reformja is. Nem mulaszthatja el, hogy megütközését ne fejezze ki Komjáthy támadása felett, melyet az újságírók ellen hangoztatott. K o ráját hy rosszabb a kazároknál. (Derültség). A liberális egyházpolitika megteremtői előtt már semmi sem szent; az anyakönyvvezetők valóságos börtönőrök. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ily hangon e teremben beszélni nem szabad. Kálmán Károly: A magyar nép nem akarja, hogy földönfutóvá legyen, hanem az igazság uralmát keresi. A költségvetést nem fogadja el. Komjáthy Béla személyes kérdésben kijelenti, hogy nem az apácákat támadta, csak nemzeti szempontból vezérelve kérdezte a ministert, hogy minő joggal tanítanak itt azok, a kiknek szervezetük nem nemzeti és nem magyar. Kálmán Károly visszautasítja a katolicizmus nevében Komjáthy megjegyzéseit s kijelenti, hogy nem is tartja képviselőnek. Elnök: A képviselői igazolás megtörtént, a képviselő urnák nincs joga képviselőtársa képviselői minőségét kétségbe vonni. Komjáthy Béla ezek után nem felel Kálmán Károly támadásaira. Polonyi Géza nem szereti, ha az igazságügyi székből sok ígéretet kell hallania. Nem akar foglalkozni részletkérdésekkel, de egy dolgot mégis meg kell említenie. Ez a börzebiróság reformjának a kérdése. Csak rövid idő óta is olyan rendkívüli adatok birtokába jutott, hogy ha azokat a törvényhozás elé terjesztené, rögtön belátnák, miért tartja ő és vele együtt miért tartják igen sokan a börzebiróságnak a végleges pörrendtartás keretén belül való rendezését, hatáskörben a lehető legcsekélyebbre való szorítását, oly végtelenül sürgősnek. Majd módját ejti, hogy ezeket az adatokat a Ház asztalára tegye. Ezután a birói kar dotációjáról szól. A fizetés itt egyáltalán nem felel meg az állás követelményeinek s valóban csoda, hogy a magyar bíróság oly szeplőtlen tiszta, hogy e bíróságban megvesztegetések nem fordultak elő. Áttér az igazságügyi építkezésekre, a melyek nagyobb kölcsön nélkül aligha vezetnek az ország érdekeinek javára. Mert birói fizetésre is, uj építkezésre is, a költségvetés elegendő alapot nem ad. Legyen meggyőződve a minister, ha ilyen építkezési kölcsönengedély iránt fordulna a Házhoz, azt ő és pártja, de azt hiszi, hogy az egész Ház, minden akadékozkodás nélkül elfogadná. Az uj bűnvádi eljárásnak főképpen a nyomozásra vonatkozó intézkedéseit bírálja ezután, a melyeket kielégítőknek egyáltalán nem tart. A vizsgálóbíró például ugy tul van halmozva nyomozási teendőkkel, házkutatással s más effélével, hogy a ránehezedő napi munkát teljesen képtelen lelkiismeretesen végezni. Budapesten a vizsgálóbírónak éjjel se kocsi, se jegyzőkönyv nem áll a rendelkezésére. Kéri a kormányt, intézkedjék ez iránt a legrövidebb idő alatt. Az előléptetési viszonyokkal sem lehetünk megelégedve s igen célszerű volna, ha a minister ezen a bajon egy novelláris törvénymódosítással segítene. Bizalommal viseltetik az igazságügyi kormány iránt, de a költségvetést pártállásánál fogva nem fogadja el. (Vége következik.) Nyílt kérdések és feleletek. Az örökösödési jog köréből. iFelelet.) Dr. Haji esek Gyula urnák a «J o g» folyó évi 12. számában feltett kérdése nem egészen világos. Ennélfogva ki erre válaszolni akar, kénytelen sokat markolni, hogy véleményének eredményét leszűrhesse. Ezt teszem én is, s e rövidke cikk keretéhez mérten mindenek előtt néhány szóban elmondom, hogy a magyar öröklési törvény mit tart ági, s mit szerzeményi vagyonnak. Ha a helyes definitiót felállítottuk, a feltett kérdésre az alapos választ azonnal megkapjuk. Agi vagyon mindaz, a mely valakire, például, hogy a kérdés mellett maradjak — a férjre az ő elődjéről, szüleiről, nagyszüleiről akár olyan ingyenes jogügylet, melynek célja nem jutalmazás, neveltetés, vagy kiházasitás, akár törvényes, akár végrendeleti öröklés utján hárul. Az ági vagyonnak időközbeni eladása az ági vagyon jogi sorsára befolyással nincsen. Eladás esetén ági vagyon lesz a hagyatékban levő készpénz, vagy egyéb, az ági vagyon helyébe lépett ingó vagy ingatlanság. Szerzeményi vagyon pedig a férjre mindaz, melyet a férj akár a házasság előtt, akár a házas-