A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 13. szám - Ki rendeli el a vizsgálatot a B. P. 110. §-a szerint?

102 A JOG tát kieszközölni. (146. §.) Ezt pedig csakis a már elrendelt vizsgálattal teheti, mert ellenkező esetben olyat talál a vádtanácsnál kieszközölni, a melyet a jbiróság birája — a vádtanács határozata ellenére — elutasít. Ha a járásbíróság birája a vizsgálat elrendelésére competens, a 104. §. értelmében ennél kellene az indítványt is tenni, ez azonban ellentétben áll éppen a 110. §-al, mely szerint a járásbíróság csak megbízás alapján jár el; de a vádtanács közvetítésével sem terjeszthető az indítvány a járásbíróság elé, mert hiszen ilyeténképen a gyermek előbb születik az apjánál, előbb jő a megbízás, s csak utóbb constatálják vájjon van-e szükség erre a megbízásra? Ha a vizsgálatot a járásbíróság birája rendeli el, nem teljesen felesleges a 145. és 146. §. utolsó bekezdése, sőt határozottan komikus, bureaukratikus intézkedés, mely a törvényszéki vizsgálóbírót üres közvetítőnek declarálja csak azért, hogy az előzetes letartóztatás 24 óra -\- 3 nap eltartson. A törvény intentiója határozottan az, hogy a vizsgálatok egy kézben egyesittessenek, az ügyészséggel való érintkezés gyors, könnyű és lehetőleg szóbeli legyen ; ezért mondja az indokolás azt is, hogy a vizsgálatnak a járásbíróságra való átruházása csak kivételes legyen. Eisert ügyész urnák (A J o g 8. sz.) egyéb aggályait a vizsgálat befejezését, és kiigazítását illetőleg éppen az általa szóról jzóra idézett 110. §. utolsó bekezdése oszlatja el; a vizsgálatot az jelenti ki befejezettnek vagy ki nem egészithetőnek, a ki azt teljesítette, nem pedig a ki azt elrendelte; a vádtanács által elrendelt vizsgálatot pl. szintén a vizsgálóbíró fejezi be. Az iratok vándorlása — ujabb bűncselekmény felmerülte esetén — úgyis megesik, akárki rendeli el a vizsgálatot, mert indítvány nélkül vizsgálat sincs, az indítványt pedig az ügyész teszi, onnan pedig a központi vizsgálóbíróhoz csak egy ugrás. Annak szükségességét sem tudom belátni, hogy miért kellene a vádiratot a törvényszéki vizsgálóbírónál benyújtani, a mikor a vizsgálatot ez rendelte el, de a járásbíróság birája teljesítette ? A vádiratot a 254. §. értelmében annál a bírónál kell benyújtani, a ki a vizsgálatot befejezettnek nyilvánította, s ha a törvény kifejezetten nem rendelné is, a dolog természetében fekszik. Hogy a járásbíróság birája ilyenformán pictus masculussá sülyed, hogy kötött útlevéllel utazik, ez igaz, de csak annyiban, a mint minden megkeresett vagy megbízott hatóság kötve van a megkereséshez. Belföld. Az igazságügyi költségvetés a képviselőházban. Márc. 22-én. R o h o n y i Gyula előadó röviden kifejti, hogy az idei költségvetés három millió koronával magasabb a tavalyinál s ez részben az 1893: IV. t.-c. némely intézkedése, részben a bíróságoknál elkerülhetetlenné vált személyszaporitás miatt van igy. Beszél ezután az elsó'biróság dotációjáról, a melynek rendezése nélkül azoknak a nagy igényeknek, a melyeket az elsó'biróság működéséhez füzünk, a birói kar csak a legnagyobb erőfeszítéssel képes megfelelni. A fizetés ezen a vonalon még mindig nem olyan, hogy a jogász fiatalság valami nagy kedvet érezhetné a birói pályához s a mint látszik, aránytalanul nagyobb tömegben is lép a bíróinál sokkal függetlenebb ügyvédi pályára. Ha az igazságügyi költségvetést összehasonlítjuk a többi tárca budgetjével, konstatálhatjuk, hogy most végre elérte ez azt az arányt, a melyet a külföld nagy kultur-államaiban az igazságügyi kiadásoknak a többi kormányzati költségekkel való egybevetésénél tapasztalunk. Ajánlja a költségvetés elfogadását. R á t k a y László az uj bűnvádi perrendtartás közelgő revíziója alkalmából kéri a kormányt, foglalkozzék a halálbüntetések eltörlésének ideájával. Itt úttörő lehetne Magyarország, nekünk kellene a halálbüntetés eltörlését megkezdenünk. Ajánlja a telekkönyvi ügyek rendezését is, a telekkönyvi tisztviselők fizetésének emelését és mindenekfölött a telekkönyvi törvények meghozását. Kéri továbbá, hogy utasítsák a bíróságokat, hogy ezentúl külföldről is csak magyar beadványokat fogadjanak el. Itt volna az ideje annak is, hogy a katolikus főpapság végrendelkezési jogát szabályozzák. A költségvetést nem fogadja el. Janics Imre az elharapódzó hitel- és biztosítási visszaélések szabályozását sürgeti s hiszi is, hogy ezek a napirenden levő igazságügyi kérdésekkel kapcsolatban nem sokára rendeztetnek is. Fejtegeti a törvényszéki szóbeli eljárás előnyeit. Szól az ügyvédek visszaéléseiről, a melyek lényeges hátrányai a judikaturának. Foglalkozik az ügyvédi eljárás költségeivel, fölemlíti, hogy í vidéki ügyvédek átruházzák az útiköltség kímélése szempontjából a felebbezési eljárás némely részét a felebbezési fórum székhelyén lakó ügyvédekre. így aztán két fél négy ügyvéddel dolgozik, négy ügyvédet fizet. Nagy revízióra szorulnak a somnás eljárásról szóló törvények, hasonlóképen a fizetési meghagyásra vonatkozó intézkedések is. A birói és ügyészi szervezetről szólva, kijelenti, hogy azt minden tekintetben jónak tartja, csak a fizetési és előléptetési viszonyokon talál némi javítani valót. Az ügyvédi kar és gyakorlat reformjára nézve idejét látja annak is, hogy a numerus clausus ideájával foglalkozzunk. Az esküdtszéki intézményre tér át ezután, ezt a sajtó tekintetében rendkívül szükségesnek tartja, de a közönséges bűntényeknek esküdtszék elé való vitelét nem találja célszerűnek, üdvösnek. Visontai Soma: Hisz már meg van! Mért nem beszélt akkor ! Eső után köpönyeg. Janics Imre hibának tartja azt is, hogy a királyi ügyészek már most az uj törvény értelmében nyo riozást is teljesítenek. Tudja, hogy az immár életbeléptetett törvény ellen nincs idő a kifogásokra, de ő kötelességének tartotta aggodalmait mégis megemlíteni. A költségvetés három millió emelkedést mutat; nem lehet ez akadály abban, hogy a budgetet elfogadják, mivel az igazságügyre semmiféle összeg nem lehet nagy. A fővárosi állami építkezésre az igazságügyi kormány gyakran milliókat költ el, a vidéken meg mindenütt garasoskodik. A nyitrai törvényszék épülete is teljesen rozoga állapotban van s egyáltalán nem felel meg céljainak. Hiszi azonban, hogy a miniszter rövid idő alatt módját ejti annak, hogy a bajon segítsen. A kabinet iránt teljes bizalommal viseltetik s a költségvetést elfogadja. Major Ferenc a törvényszéki orvosi intézmény reformját, ennek keretében a törvényszéki orvosi vizsga eltöröltetését, a törvényszéki orvosi működés méltányosabb díjazását sürgeti. Az orvosi kar méltányos kérelmei mindig süket fülekre találnak, e miatt csökken folyvást az orvosok száma. így van ez a fegyházorvosoknál is, a kik gyógyszerészi teendőket is végeznek s mégis aránytalanul rosszul vannak fizetve. A költségvetést nem fogadja el. Kubi ny i Árpád felhívja a Ház figyelmét a most életbeléptetett bűnvádi perrendtartás hiányaira. Azt hittük, hogy ez a reform sok bajon fog segíteni s oda jutottunk, hogy a bajok szaporodtak. A vidéken a szolgabirák, jegyzők nem birják a nyomozási munkát végezni, a budapesti törvényszék pedig sokkal kevesebb tárgyalást tartott, sokkal kevesebb Ítéletet hozott, — mióta a reform életbelépett, mint megfelelő időközben az előtt, mivelhogy tömérdek uj előkészítő munkát kell, hogy végezzen. Az uj pörrendtartás szempontjából fontosabb a tolvaj megbüntetése, mint az ellopott tárgy megkeritése. A kabát-tolvajt elfogja a rendőr s a kabátot nem a meglopotthoz viszik, hanem a törvényszékhez s hetekig, hónapokig ott tartják, mint korpus deliktit. Ő egyébiránt teljes bizalommal van a miniszter iránt, hiszi, hogy a bajokon valamiképen segíteni fog s a költségvetést elfogadja. Elnök az idő előrehaladottsága miatt a tárgyalást megszakítja. (Folytatása következik.) A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése. M. hó 25-én tartotta meg a budapesti ügyvédi kamara évi rendes közgyűlését. G y ő r y Elek dr., az ügyvédi kamara elnöke üdvözölve a nagy számmal megjelent ügyvédeket, a közgyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv hitelesítésével V a s s k ó Endre és P o 11 á k Illés kamarai ügyészt, ügyvédeket bizta meg. Ezután elnöki megnyitójában visszatekintést tesz a kamarai intézmény 25 éves múltjára, s oda konkludál, hogy a törvény, mely a kamarai intézményt megalkotta, nem adta meg a szükséges eszközöket és módot arra, hogy sikereket érhessen el a kamara, s hogy megfelelhessen az önkormányzati testület céljainak. Lendületes beszédében rámutat a bajokra, melyek miatt ez intézmény nem áll azon a magaslaton, mint a mily magaslaton ezen előkelő társadalmi állású emberek testületének állania kellene. Rámutat arra az anomáliára, hogy a testület tagjai az ügyvédi diplomájukat rajtuk kivül álló közegtől nyerik, a fegyelmi ügyeikbe beleavatkozik a bíróság. A sürü helyesléssel fogadott beszéd után az elnök bejelentette, hogy Szivák Imre dr. folytonos*betegeskedésére való tekintettel lemondott a választmányi tagságáról. Most következett a kamara jelentésének pontonként való tárgyalása. Elsőben a jelentésnek a statisztikai adataira vonatkozó részét tárgyalták. E ponthoz először Rácz Géza dr. szólott. Utána Admétó Géza dr. sürgeti az ügyvédi rendtartás reformját. Nagy Dezső dr. kamarai titkár reflektál a felszólalók beszédeire. O is kivámtosnak tartja az ügyvédi rendtartás reformját. Az ügyvédség szaporodásával szemben csak egy remediumot tart célszerűnek: és ez a tagok megrostálása. Ezután áttértek a nyugdíjügy kérdésére. Nagy Dezső dr. titkár felolvassa az igazságügyminiszternek azt a határozatát, melylyel a miniszter megtagadta a budapesti ügyvédi kamarának a nyugdíjintézet ügyében kidolgozott alapszabálya jóváhagyását. A miniszter elutatasitó határozatát nagy elégedetlenséggel fogadta a közgyűlés és kemény hangon követelte, hogy ujabb fölterjesztés utján és erős hangon követelje a kamara az alapszabályok jóváhagyását. Pollák Illés dr. kamarai ügyész hosszabb beszédben fejtegette, hogy mi az oka annak, hogy a miniszter az alapszabályokat nem hagyta jóvá. A minisztert az ügyvédek megdöbbentő sza-