A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 13. szám - Ki rendeli el a vizsgálatot a B. P. 110. §-a szerint?

A JOG 103 porodása tartotta vissza a jóváhagyástól, mert szerinte a nyugdíjintézet valóságos melegágya lett volna az ügyvédek számának növelésére. Ezután a közgyűlés ugy határozott, hogy újból felterjesztést intéz a miniszterhez a nyugdíjintézet alapszabályainak jóváhagyása iránt és átiratot küldenek a vidéki ügyvédi kamarákhoz is a nyugdíjintézet létesítése és az alapszabályok jóváhagyása iránt tett felterjesztés támogatása érdekében. Dr. Balog Imre konkrét indítványt nyújt be a kamara 25 éves jubileuma ünneplésére. Dr. Sebestyén József ellenzi az indítvány elfogadását. Azzal nem sokra megyünk, — mondja — ha magunkat ámítjuk, hogy van okunk ünnepelni. Ellenkezőleg, bújjunk el a mulatság és külső zaj elől s dolgozzunk azon, hogy az ügyvédség bajain segítsünk. Zajos helyeslés közt fejtegette a magyar ügyvédség bajait, s oda konkludál, hogy az ügyvédi tekintély sülyedésének az ügyvéd-képviselők az okai jórészben, kik a képviselőházba beválasztatván magukat, mandátumukat irodájuk növelésére és vagyongyűjtésre használják, de ügyvédi sérelmekről ők a világért sem panaszkodnának. Dr. Gráber Gyula indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy tiltakozik a pénzügyi hatóságok ama eljárása ellen, hogy az ügyvédekre kirótt rendbírság behajtását azon felhívással eszközlik, hogy behajthatatlanság esetén a birság fogházbüntetésre fog átváltoztattatni. Dr. Odönfi Miksa fölhívja a közgyűlést, hogy a jelentésben a budapesti kir. tábla 6. számú polgári határozata és azon határozata ellen foglaljon állást, hogy a budapesti tábla a végrehajtási törvény alapján kinevezett ügygondnokot saját személyében mondja marasztalhatónak a költségben. Az indítványhoz hozzászóltak dr. Berezeli Antal, König Vilmos dr., Z s i gm o n d y Jenő dr., kiknek pártoló nyilatkozatai után a közgyűlés a beterjesztett indítványokat elfogadta. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés dr. Zsigmondy Jenő előadása mellett a költségvetést is. Néhány apróbb ügy tárgyalása után a közgyűlés délután 3 órakor Györy Elek kamarai elnök éltetése mellett berekesztetett. Külföld. Francia törvény az értékpapir-részletügyletről. Folyó évi március hó 19-én közölte a francia hivatalos lap a tőzsdei értékek hitelbe való elárusitása körül felmerülő visszaélések megakadályozására szolgáló törvényt, melynek szövege a következő: 1. §. Semmisnek nyilvánítandó a vevő kérelmére, kártérítési ellenigény elismerése nélkül, még ha a végrehajtás is megnyílt már, a tőzsdén jegyzett értékpapíroknak vagy ezek részleteinek minden bármily magánjellegű eladása, a mennyiben a vételár csak bizonyos határidő múlva fizetendő akár egészben, akár részletekben — ha az eladás az alábbi 2. és 3. §§. rendelkezéseinek meg nem felel. 2. §. A szerződés 2 eredeti példányban állítandó ki és e körüményre mindkét eredeti példányban utalni kell. Mindkét eredeti példánynak világosan, betűkkel és feltűnő módon tartalmaznia kell: 1. a párisi tőzsdén az eladást megelőző 4 nap valamelyikén jelzett árfolyamot, ennek hiányában a legutóbb jelzett árfolyamot; 2. az eladott értékpapírok mindegyikének számát; 3. az eladott értékpapírok mindegyikének teljes eladási árát, beleértve a bélyeg, postai és egyéb költségeket; 4. a kamatlábat, határidőket és fizetési feltételeket. 3. §. A részletfizetések két évnél hosszabb időre be nem oszthatók. 4. §. Az eladó köteles megőrizni az eladott papirt, nem adhatja azt ki birtokából, s el nem zálogosíthatja. A vevő minden megkeresésére köteles azt előmutatni. 5. §. Az eladó, ki a vevő kárára elidegenítette, megsemmisítette vagy elzálogosította az eladott értékpapírt, a büntető törv. 406. §-a szerint büntettetik. A 463. §. is alkalmazható. 6. §. Tilos a vállalatoknak, melyek tőzsdei értékeknek hitelbe való eladásával foglalkoznak, elnevezésükbe e szavakat felvenni: • takarékpénztár* ;igazgatóik e tilalom megszegése esetében25—3,000 frankig terjedhető pénzbírság alá esnek. 7. §. Jelen törvény rendelkezései nem alkalmazhatók tőzsdei ügyleteknél. Nyilt kérdések és feleletek. Igazolás a házassági perekben. A nagymélt. magy. kir. Curia 67/900. p. sz. a. kelt határozatában kimondotta, hogy a H. T. 99. és 100 §§-ban szabályozott határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, hanem a mulasztás csak a H. T. 83. § második bekezdésében foglaltak fenforgása esetében ennek bizonyításával orvosolható. A H. T. 83. §. második bekezdése igy rendelkezik: «Ha a házastárs a kereset megindításában erőhatalom vagy cselekvő képtelenség által gátolva van, míg ezen akadály tart, a határidőfolyása ugy reá, mint a törvényes képviselőire nézve szünetel.» Hogy kiket kell cselekvő képtelenek alatt érteni, azt a H. T. 127-ik §-a határozottan megjelöli, de hogy mikor lehet valamely házastársat erőhatalom által gátoltnak tekinteni, erről a törvény kifejezetten nem rendelkezik, ugy látszik, hogy ez is a biró bölcs belátására van bizva. Azért bátorkodom azon kérdést felvetni, hogy ha a keresetet indító felperes, avagy a viszonkeresetet támasztó alperes ügyvédjének kézbesittetik a H. T. 99. §. értelmében meghozott Ítélet és ez az Ítélet tartalmát felével nem közli, sőt a H. T. 100. §-ban előirt három hónapon belül a végitélet meghozatalát sem szorgalmazza, vagy ha a fél ügyvédje a fenti határidő alatt válik a H. T. 127. §. b) és c) pontjában megjelölt ok miatt cselekvő képtelenné ? tekinthető ez a felperesre esetleg a viszonkeresettel élő alperesre nézve a H. T. 83. §. második bekezdésében jelzett erőhatalom általi gátolásnak vagy sem .- Mindkét eset előadta magát, mióta a házassági perek az 1894. évi XXXI. t.-c. értelmében nyernek elbírálást és a nagykikindai kir. törvényszék, mindkét esetben, miután ugy a peresfelek, mint a házasságvédő a mulasztást elkövető fél által beadott igazolást nem ellenezték, az igazolásnak helyt adott,— most már természetesen többé ennek helye nincs. Azért óhajtanám a fentebb felvetett kérdésekre vonatkozólag a jogászközönség véleményét hallani. Vásárhelyi Dániel, nagykikindai kir. tsz. biró. Irodalom. A tanácsjegyző teendői a kir. törvényszékek és Ítélőtáblák üléseiben cím alatt dr. Bálás Elemér budapesti alügyésznek a bírósági joggyakornokok, aljegyzők, jegyzők s ítélőtáblai tanácsjegyzők használatára irt kézikönyve a napokban második kiadásban hagyta el a sajtót. A munka a bírósági ülések jegyzőkönyveinek vezetése és szerkesztése tekintetében fennálló szabályoknak részletes ismertetését foglalja magában. Teljesen felöleli az uj bűnvádi perrendtartásnak erre a tárgyra vonatkozó rendelkezéseit is, a minek folytán ez a kiadás az elsőnek nagy részben teljes átdolgozásául^ jelentkezik. A munka az Athenaeum kiadásában jelent meg. Ara kötve 4 korona. Sociálpolitikai tanulmányok. Irta dr. Somogyi Manó. Ára 5 kor. Kilián Frigyes utóda egyetemi könyvkereskedő kiadása. A kötetben a szerző a főbb társadalmi mozgalmak irányát, az alsóbb társadalmi osztályok helyzetét s a reformtörekvéseket ismerteti 17 kisebb-nagyobb essayben. A tanulmányok első csoportjában foglalkozik a szerző az államregényekkel, Platótól Bellamy-ig, vázolja az anarchizmus elméletét, leirja az Internationále történetét s a kapitalizmus fogalmát világítja meg. A tanulmányok egy másik csoportjában a szerző a kartellek és a társadalmi bajok közti összefüggést tárgyalja, gyári munkásaink helyzetét ismerteti s az iparfelügyelők működését bírálja. A gyári balesetek, a munkás-egyletek, a boykott s a munkanélküliség kérdései beható méltatásban részesülnek. A könyv utolsó része foglalkozik a munkás-statistikával s a munkahivatalokkal, a munkanélküliség elleni biztosítással, a munkás-választmányokkal, a békéltetéssel, a munkás-család monographiájával, végül a társadalom-politikai mozgalmakkal. A társadalmi kérdések actualitásánál fogva a könyv bizonyára számos olvasóra számithat. A bányamunkások helyzete Magyarországon. Irta: Wa hitt er Aladárom, kir. bányakapitány. Nyom. Selmecbánya 1900. Joerges Ágost özv. Rendkívüli alapossággal ismerteti szerző, a bánya ügy és jog térén elsőrangú tekintély, a cimben foglalt tárgyat. Ámbátor elsősorban bányaügyi és statistikai érdekű e dolgozat, azonban tekintve, hogy a munkarend, a szolgálati viszony, a gyermekmunkásvédelem, amunkásbizt o s i t á s ügye is kimerítően tárgyaltatik, a jogászt is nagyban érdekelni fogja e dolgozat ezen fenti jogi vonatkozásai miatt Tanulmány és törvénytervezet a megengedett gabonaelővételről és a tilos gabonauzsoráról. Irta: dr. Abonyi Henrik ügyvéd. Bpest Politzer Zsigmond és fia kiadása 19Ó0. Ára 1 kor. Szerző, ki az országban oly nagy port felvert úgynevezett • gabonauzsora* perekben a gazdákat képviselte és igy bő tapasztalata volt gyakorlatilag is a kérdéssel foglalkozni, ezen dolgozatában tárgyát következőkép ismerteti. Általános rész és történeti fejlődés; mi a gabonaelővétel; mi tehát a gabonauzsora; végezetül egész kész tervezetet nyújt és pedig a gabonaelővétel, készáruelővétel és reménybeli elővételről. Érdekes összehasonlítani szerző ezen dolgozatát a kereskedőknek természetesen épp ellentétes véleményű memorandumával, melyet ezek az illető ministerekhez nyújtottak be és melyet épp most közli a keresk. minist, által kiadott központi értesítő. A kérdés bizonyára mindenkit érdekel. Vegyesek. A brassói ügyvédi kamara m. hó 31-én a kamarai intézmény 25 éves fenállásának megünneplésére d i sz k ö z g y ü 1 é s t tartott, melyen Harmath Lajos kamarai elnök nagyobbszabásu megnyitó beszédet mondott, Zakariás János dr. kamarai titkár pedig kimerítően ismertette a kamara 25 éves történetét. Este diszlakoma volt.