A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 10. szám - A bűnvádi perrendtartás 525. §-áról

A JOG 79 értelmezni tehát, mintha a törvény ezt mondaná: A sértett följelentése az eljárás szempontjából olybá vétetik, mintha az a magánvádló vádinditványa volna (amely az eljáráá megindításához szükséges magáninditványt pótolja), a melynek megtétele után az eljárás rögtön megindul. S ép ez a célja ennek a kivételes intézkedésnek, hogy a járásbirósági ügyekben az eljárás gyorsittassék, hogy a följelentés után az eljárás rögtön megindulhasson. Ezért ruházta föl a törvény minden sértett följelentését az 525. § esetében vádinditványi hatálylyal. Csakhogy a fogalomzavar elkerülése szempontjából, amely a «vádinditvány» szónak s az utóbb következő szakaszokban a amagánvádlónak tekintendő sértett» kifejezésnek a törvény eme részébe való bevonása által támad, — a törvényhozónak más kifejezésekkel lehetett volna élnie. A járásbirósági eljárás gyorsítását más rendelkezési formulatióval is el lehetett volna érni. Sérelem. Irka-firka a közjegyzőknél. Sok okos szó hangzott el legközelebb az országgyűlésen s a napilapokban a közkormányzat minden ágazatában elharapódzott bürokratikus eljárás ellen, mely lehetetlenné teszi a gyors és eredményes igazságszolgáltatást; a kir. közjegyzőknél is meghonosult sok fölösleges cél nélküli irka-firkáról azonban senki se emlékezett meg, pedig dacára a náluk divó egyszerű és gyors eljárásnak, itt is sok a copf. A sok közül itt csak egy esetet hozok fel s ez az örökösödési eljárásban előirt hagyatéki kimutatásra s mellékleteire vonatkozik, melyről azt hiszem nem árt a szaklapokban megemlékezni. Annyi bizonyos, hogy örökségi illetéket minden hagyaték után kell fizetni, bélyegben vagy készpénzben, s hogy ennek megállapítása végett rendelkezésére kell bocsátani s pénzügyi közegeknek mindazokat a hivatalos adatokat, a melyek az illeték kiszabásának alapjául szolgálnak. Mire van hát szüksége a pénzügyi közegeknek ? Tudniok kell : miből áll a hagyaték ? ingó és ingatlan vagyonból vagy csak ingatlanból ? tudniok kell ezek értékét s a hagyatéki terheket ; aztán az örökösöket, hagyományosokat, ezeknek az örökhagyóhoz való rokonsági viszonyát, a mindegyiknek jutó örökrészeket, hagyományokat s ezek pénzbeli értékét, végül ha van, ismernie kell a végrendeletet is. Első pillanatra kiki azt hinné, hogy elég az illetékkiszabáshoz ezeket az adatokat csak egyszer előadni, de ez a törvényes gyakorlatban máskép van, mert azokat nem egyszer, hanem háromszor kell elkészíteni, a nélkül, hogy ezekre csak a legkisebb szüfség is volna, miért is ezeket a pénzügyi közegek rendesen még csak elolvasásra se érdemesitik, mert ugyanazoknak a hivatalos adatoknak másodszori s harmadszori elolvasására csakugyan semmi szükségök. Ezt az állítást a következőkben igazolom. A hagyatékot átadó birói végzésben kivétel nélkül mindig meg van emlitve a hagyaték tárgya, az ingatlanok telekkönyvi s parcellaszáma, ezek pénzbeli értéke, a hagyatéki terhek, az egyes örökösöknek, hagyományosoknak kijáró rész, úgyszintén az örökhagyóhoz való rokonsági viszonyuk. Be van foglalva tehát mindaz a hivatalos adat, a melynek alapján az örökösödési illetéket ki lehet szabni. És ez még sem elegendő, mert aj a közjegyző köteles elkészíteni még a hagyatéki kimutatást, amelyben ugyanazok az adatok fordulnak elő, amelyek a birói átadó végzésben is meg vannak, b) köteles a közjegyző a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvet is hitelesített másolatban elkészíteni, amelyben a jogi dedukciókon s örökösödési nyilatkozatokon kivül az illeték kiszabásához szükséges adatok szintén előfordulnak, tehát ugyanazok a hivatalos adatok háromszor bocsáttatnak az illetékkiszabási (adó-) hivatal rendelkezésére. Nagyon természetes, hogy a három rendbeli adat közül az adóhivatal csak egyet használ az örökösödési illeték kiszabásánál s a másik kettőt bátran a papírkosárba dobhatja, mert erre igazán nincs szüksége. Ez tehát fölösleges irka firka. Ugyanezeket az adatokat még akkor is bekivánják, ha a felek a közjegyző előtt ki nem egyeznek s perre utasíttatnak. Hegy ez aztán mennyire késlelteti a hagyatéki ügyek gyors lebonyolítását, talán szükségtelen fejtegetni. Annyi azonban bizonyos, hogy ezek a jegyzőkönyvi hitelesített másolatok tömérdek munkát okoznak — szükségtelenül — a kir. közjegyzőknek és csak arra valók, hogy az adóhivatal irattárát szintén szükségtelenül szaporítsák, a nélkül, hogy ebből akár a kincstárnak, akár a feleknek valami haszna volna. Csináljunk most már egy kis számadást. Van az országban ez időszerint 274 kir. közjegyző s mindegyikre átlag mintegy 500 hagyaték esik évenként, összesen tehát 137,000 ügy. Ha most már a tárgyalási jegyzőkönyvek hitelesített másolata minden egyes esetben csak egy és fél ivvel számíttatik, akkor ez kitesz évenként 205,5C0 ivet s ha éhezz hozzáadjuk még az egy ives hagyatéki kimutatást 137,000 akkor a közjegyzők évenként ... ...... 342,500 ivet irnak össze illetékkiszabási célra, vagyis évenként 3,452>/2 rizsma papirt szüségtelenül. Mi ez, ha nem irka-firka, bürokrácia s az ügymenet ok nélküli megnehezítése r Átvettük mi ezt az osztrák törvények uralmának idejéből, sőt még tovább mentünk, — avval is szaporítottuk még a copfot, hogy a birói átadó végzéshez s a hagyatéki kimutatáshoz a tárgyalási jegyzőkönyvet is hitelesített másolatban közölni kell, a mit pedig az osztrák törvények is szükségtelennek tartottak. Igaz, hogy ezt a sok irka-firkát a törvények s ministeri rendeletek előírják; de hisz épen ez a baj. Miért ne lehetne ezt a sok haszon nélküli irást kiküszöbölni, az eljárást a kincstári érdekek sérelme nélkül egyszerűsíteni s az ügymenet gyorsítását előmozdítani r Nótárius regius. ' Irodalom. Rendőri rendeletek és utasítások gyűjteményéből, mely Rédey Miklós budapesti ker. kapitány szerkesztésében jelenik meg, a IV. évfolyam most került ki a sajtó alól. A két füzetből álló kötet azokat a miniszteri és főkapitányi rendeleteket és utasításokat, valamint fővárosi szabályrendeleteket tartalmazza, a melyek a rendőrség eljárása köribe taztoznak s az 1899. év folyamán adattak ki. Büntető jog és eljárás a kir. Járásbíróságok előtt. Szerkesztették Juraszek János kir. alügyész és dr. Schlamadinger Jenő ügyvéd. Kiadja K 1 ö k n e r Péter Székesfehérvárott 1900. Szerzők célja az volt, hogy egy kötetbe gyűjtsék az anyagi és alaki büntetőjognak mindazon rendelkezéseit, a melyekre a, járásbíróságok előtti bűnvádi eljárásban, az eljárás tényezőinek: bírónak, ügyészségi megbízottnak, védőügyvédnek nélkülözhetlen szüksége van». Szerzők ezen célt teljesen elérték, mert ezen gyűjteményük mindent tartalmaz, igen kezelhető áttekinthető alakban, mi a járásbíróság előtti eljáráshoz taztozik. Végrehajtási eljárás. IrtaN agy Zoltán dr. kir. albiró. Bpesten, Grill Károly kiadási. 1900. Ezen kis dolgozat a kiadó cég által megindított. «Jogi könyvtár* XII. füzetét képezi és népszerű modorban tárgyalja a végrehajtási eljárás egész anyagát könnyen érthetően és gyakorlati alapon. Vegyesek. Helyreigazítás. Lapunk mult számában a «Belföld» rovatban «Biztositási szaktanácskozmány című közleményünkből kimaradt Dr. Kán Béla kir. tanácsos ur neve, továbbá Üttlik Fülöp helyett Dr. Darvay Fülöp olvasandó. Ai joghallgatók száma Magyarországon. A «Budapesti Szemle* egyik utóbbi száma közli a hazai jogi karokon a z 1899/1900-ik tanévre beiratkozott joghallgatóknak a számát. A közlött adatok szerint a Budapesti m. kir. tud. egyetem jogi karának 3,849., a Kolozsvári Ferenc József m. kir. tud. egyetem jogi karának 761. hallgatója van. A hazai 10 jogakadémia hallgatósága pedig, a számok nagyságának egymásutánjában, a következő : Debreceni ev; ret. jogakadémia 266, Pozsonyi kir. jogakadémia 231, Eperjesi ág. hitv. ev. jogakadémia 192, Nagyváradi kir. jogakadémia 176, Kassai állami jogakadémia 166, M.-Szigeti ev. reí. jogakadémi 126, Pécsi r. kath. püspöki jogakadémia 123, Kecskeméti ev. ref. jogakadémia 104, Sárospataki ev. ref. jogakadémia 90, és Egri rórri. kath. érseki jogakadémia 84. így a hazai jogi tanintézetek hallgatóságának összes száma 6,t68.-at tesz ki, melyből a két egyetemre 4,610,- a tiz jogakadémiára pedig 1,558. esik. Egy jogakadémiának tehát átlag 155 8. hallgatója van. A budapesti egyetem jogi karának hallgatósága a hazai összes jogtanuló ifjúságnak 62.41 .%-át teszi. A két egyetem jogi karán az összes jogtanuló ifjúságnak 74 74.%-a folytatja tanulmányait: a tiz jogakadémián ezzel szemben az összes joghallgatók 25-26.°/6-a van beiratkozva. Egy jogakadémia hallgatósága tehát átlag az összes joghallgatóknak 2 52.° 0-át teszi. Külföldön lakó terheltek zárt idézőlevéllel és kényszerrendszabály kilátásba helyezése mellett nem idtzhetők. Egyik kir. járá-biróság diplomatiai uton való továbbítás végett külfüldön lakó terhelt részére zárt idézőlevelet terjesztett fel a kir. igazságügyministeriumhoz és abban a terheltet figyelmeztette, hogy ha meg nem jelen és elmaradását elfogadható módon ki nem menti, elő fogják őt vezetni. A kir. igazságügyministerium ezt az idézőlevelet visszaküldötte a felterjesztő kir. járásbíróságnak azzal, hogy miután a diplomatiai ut igényhevételével külföldön kézbesítendő iratokat a külföldi hatóságok csak akkor kézbesitik, ha az iratok tartalmáról tudomást szereznek, mert a nélkül nem állapithatják meg, vájjon a kézbesítésnek a külföldi jogszabályok szerint van-e helye vagy sem, miután továbbá a külföldi hatóságok idegen állam bíróságától származó idézeteket csak akkor kézbesítenek, ha az idézés kényszerrendszabály alkalmazásának kilátásába helyezése nélkül történik : ezeknél fogva az 1896. évi XXXIII. t.-c. 130. §-ának 2-ik bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint az idézés zárt idézőlevéllel történik és ugyan-