A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 10. szám - A kir. járásbíróságok ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásairól

A JOG hanem a birtokhoz fűződő jogi következmények azok, a melyek bizonyos körülmények között a birtoknak minősitett fokát követelik meg; hogy ez igy van, kétségtelen bizonyíték azon kivétel nélkül álló tény, hogy a birtokot a törvénykönyv csakis megszerzése és megvédése tekintetéből taglalja és ez irányban különbséget nem tesz, hanem csak egyforma birtokot ismer.2) A sajátbirtok fogalmának felállítása és praecisirozásaáltal az objectiv birtokelmélet békejobbot nyújt a subjectiv birtokelméletnek. Ebben a minősitett birtokban van a közös kapocs, a közös criterium, az animus rem sibi habendi, a melybvn az objectivitás elve találkozik és egyesül a subjectivitás elvével és a két elv egymással kibékül. Ezek szerint a német birodalmi polgári törvénykönyvben az általánosított és intézményesített alapfogalom : a tényleges hatalomban nyilvánuló birtok ; e mellett előfordul még a közvetett birtok, és pedig, miként egy következő cikkben kifejteni fogom, tisztán a birtokvédelem teljességének biztosítása szempontjából ; és végül említi a törvénykönyv a sajátbirtokot, szin-) A német birodalmi polgári törvénykönyv 872. §. által alkotott «Eigenbesitzern fogalom az objectivitás elve által megkövetelt uj műszó, uj jogi fogalom. Erre, nemkülönben a tárgyára vonatkozó «Eigenbesitz» fogalomra nézve a magyar nyelvben tudtommal általánosan elfogadott műszó, terminus technikus, még nincs, még nem alkottatott meg. A magyar általános polgári törvénykönyv dologjogi tervezetének nagytudományu szerkesztője dr. I m 1 i n g Konrád e műfogalomra nézve magyar műkifejezést a ((Jegyzökönyvekben» nem alkalmazott. A «Jegyzőkönyvek» harmadik füzetének 388. lapján dr. V a v r i k Béla az «Eigenbesitz» fogalomra a «jogi birtok» kifejezést használja. Ha el is ismerem, hogy a «jogi birtoka kifejezés nagyon megközelíti az «Eigenbesitza fogalmát, az előbbi az utóbbinak, szerény meggyőződésem szerint, nem ugyanazonos kifejezője. Fejtegetésemben én a «saját birtok.) és «saját birtokosa kifejezéseket használtam és azon szerény meggyőződésben vagyok, hogy ezek a kitételek teljesen megfelelnek a német fogalmaknak, a melyeket csak ezekkel lehet fordítani és visszaadni, mert a «tulajdonbirtok» és ((tulajdonbirtokosa többet fejeznek ki; nevezetesen: mig a «sajátbirtokos» mint sajátját birtokolja a dolgot, hogy arra nézve a tulajdont (pl. elbirtoklás által) megszerezze a jövőben, addig a ((tulajdonbirtokosa a dolgot mint már megszerzett tulajdont birtokolja. Ennyit akartam teljes rövidséggel megérinteni az általam alkalmazott «sajátbirtok» és «sajátbirtokosa műszókra nézve. A mi dr. Szász Hugó fordítását illeti, az «Eigenbesitzera fordítását illetőleg még nagyobb zavarral állunk szemben, mint ezt a «mittelbarer Besitzer* fordítását illetőleg fentebb emiitettem ; mert mig a «mittelbarer Besitzera-t rosszul ugyan, de következetesen a «birlaló» kifejezéssel fordítja, addig az «Eigenbesitzer»-t össze-vissza fordítja. íme egy néhány mutatvány : «§. 830. .. . Besitzer ím Sinne dieser Vorschriften ist der Eigenbesitzer.a «Ezen szabályok élteimében birtokosnak a tulajdonos tekintendőa. «§. 872. Wer eine Sache als ihm gehőiend besitzt, ist Eigenbesitzera. «A ki valamely dolgot mint sajátját birja, az tulajdonosa. «§. 900. . . . erwirbt das Eigenthum, wenn die Eintragung dreissig Jahre bestanden und er wáhrend dieser Zeit das Grundstück im Eigenbesitze gehabt hata. «... megszerzi a tulajdont, ha a bejegyzés harminc évig fennállott és ő ezen idő alatt az ingatlant maga birtokoltán. «§. 927. . . . wenn das Grundstück seit dreissig Jahren im Eigenbesitz eines Anderen ist . . .» «... ha az ingatlan már harminc év óta másnak kizárólagos birtokában van . .» «§. 937. Wer eine bewegliche Sache zehn jahre im Eigenbesitze hat, erwirbt das Eigenthum fErsitzung)». «A ki valamely ingó dolgottiz évig b i i t o k o I, elnyeri ennek tulajdonát (elbirtoklás))). Ugyanazon szakasz második bekezdése: «Die Ersitzung ist ausgeschlossen, wenn der Ervverber bei dem Erwerbe des Eigenbcsitzes nicht in gutem Gtauben ist, oder . . .» «Az elbirtoklás ki van zárva, ha a szerző a szerzéskor (minek ?; az Eigenbesitz nincs fordítva) roszhiszemben (?) van, vagy ...» «§. 941. Die Ersitzung wird unterbrochen, wenn der Eigenthumsanspruch gegen den Eigenbesitzer, oder im Falle eines mittelbaren Eigenbesitzes gegen den Besitzer gerichtlich geltend gemacht wird, der sein Recht zum Besitze von dem Eigenbesitzer ableitet . . .» «Az elbirtoklás félbeszakad, ha a tulajdoni igény a ténylegesbirtokos ellen vagy b i r 1 a 1 á s esetén azon birtokos ellen per utján érvényesíttetik, a ki a birtokhoz való jogát a tényleges birtokostól vezeti le .. .» §. 955. Wer eine Sache im Eigenbesitze hat, erwirbt das Eigenthum an den Erzeugnissen und sonstigen zu den Früchten der Sache gehörenden Bestandtheilen . . . mit der Trennung . . .» «A ki valamely dolgot saját nevében birtokol, a termékeknek és a dolog gyümölcseihez tartozó alkatrészeknek tulajdonjogát ... az elválasztással szerzi meg. . .» «§. 958. Wer eine herrenlose bewegliche Sache in Eigenbesitz nimmt, erwirbt das Eigenthum an der Sache». «A ki valamely uratlan ingó dolgot tényl eg esbirtokába vesz, meszerzi a dolog tulajdonát)). Nem folytatom tovább. Ha megérintem, hogy dr. Szász Hugó forditása szerint a tolvaj, a ki sajátjául birja a lopott dolgot: tulajdonos; továbbá, hogy valamely ingó dolognak haszonkölcsönveveje vagy záloghitelezője tiz évi birtoklás után, immár a dolgot elbirtokolta és annak tulajdonosává lett : és végül hogy fizetett napszámosaim, kik papagályokat fogdosnak a szabadban, nem részemre; hanem önmaguk részére szerzik meg a szabadban tanyázó papagályok tulajdonát, azt hiszem hogy fel vagyok mentve annak közelebbi fejtegetése alól, hogy a fordítás nem csak nem reproducalja az eredeti szöveg értelmét, hanem azzal homlokegyenest ellenkezik és az olvasót valóságos kísértetbe viszi. tén bizonyos joghatály elérése végett, vagyis a birtok jogi következményei praecisirozása szempontjából. Könnyű belátni a fentiekből, hogy a még most is uralkodó tan, értem a subjectivitás elvén álló elméletet a sajátbirtok fogalma ellen ellenvetést, alapos kifogást nem tesz, de nem is tehet, legfeljebb azt hangoztatja, hogy e fogalom nincs általánosítva és intézményesítve. /innál erősebben támadja meg azonban az általánosított és intézményesített birtokot, és szemére veti, hogy az pusztán detentio, és mint ilyen, a birtok elnevezésre igényt egyáltalában nem tarthat. De megtámadja végül a közvetett birtokot is, a melyet zavart és erőltetett fogalomnak nevez, és a melyet kivételnek tekint, és a levezetett — származékos — birtokkal helyez párhuzamban, azon különbséggel, hogy épen megfordítva, adetentor volna illethető ezen elnevezéssel. A subjectiv elméletnek minden támadása és érvelése azonban tisztán elméleti és csakis a saját felfogásából indokolható ; egyébként pedig semmi reális alappal nem bír. A német birodalmi polgári törvénykönyv, mint minden törvénykönyv, nem az elmélet, hanem az élet részére készült. Az élet, a gyakorlat, helyes és praecis rendelkezéseket követel, a melyek minden esetre könnyen alkalmazhatók. Hogy a német birodalmi polgári törvénykönyv rendelkezései gyakorlatiasak, az élet követelményeihez simulok, és azokat kielégítik, azt még a subjectiv elmélet hivői is elismerik ; az életbeléptetés folytán pedig a gyakorlat bizonyosan bebizonyitandja. És ez a ténykörülmény nagy befolyással leend a serényen készülő magyar általános polgári törvénykönyvre, mert : élő példaként fognak állani előttünk a német birodalmi polgári törvénykönyvnek a gyakorlatban elért sikerei és a subjectiv elmélet által perhorrescált objectivitási elvnek életrevalósága. (Folytatása következik.) / A kir. járásbíróságok ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásairól. Irta : HAMAR GYULA kir. járásbiró Szakolczán. Az évi kimutatások legnagyobb részének az a tulajdonsága van, hogy egyes rovatok összegeivel egyezniök kell. A 73,465/97. sz. I. M. rendelettel közölt kimutatás egyes rovatai szintén ugy vannak szerkesztve, amennyiben a mult évből folyamatban maradt és a folyO évben érkezett két rovat összegének egyeznie kell a folyó évben befejezett, s folyó évben folyamatban maradt rovatok összegével. A sommás pereknél azonban ezen rovatok nem kell hogy egyezzenek. Ezen rovatoknál ugyanis feltüntetendő hogy hány per maradt a mult évben folyamatban s hány érkezett a kimutatás készítésének évében. Ezen rovatok összegéről kell az előadónak számolnia Az előadó előveszi tárgyalási naplóját, kiirja belőle, hogy hány pert fejezett be ítélettel, egyezséggel, meg nem jelenés folytán hozott Ítélettel, továbbá összeolvassa a folyó évben érkezett ügyek közül a szünetelőket és a folyamatban levőket s azt veszi észre, hogy számadatai nem egyeznek. A kimutatás évében befejezett, az ezen évben szünetelő és az év végén folyamatban maradt perek összszámának egyeznie kellene a mult évről folyamatban maradt s az ez évben érkezett perek számával. Egy példával könnyű megvilágosítani, hogy ezen rovatoknak egyezniök nem kell, s azért talán sok bíróság helytelenül készíti a kimutatást, ha csak azt veszi irányadóul, hogy ezen előbb emiitett rovatoknak egyezniök kell. Valakinek a beosztása szerint 1. Mult évről folyamatban maradt per . . .10 2. A folyó évben érkezett 100 Összesen 110 Tárgyalásai eredménye 1. Végitélettel befejezett 20 2. Meg nem jelenés folytán hozott ítélettel . 30 3. Egyezséggel . . ... . H0 Szünetelő pere 40 Hogyan áll elő a 10 perkülönbözet ; Ugy, hogy ő a folyó évben befejezett oly pereket is. melyek még a mult évben voltak indítva, a folyó évben ujrafelvétel folytán fejezte be. mely eredmény tárgyalási naplójában nyomot hagyott, de a kimutatásban nincs rá hely. A fenti példában az előadónak számolnia kell 110 perről. Tárgyalási naplója szerint befejezett NO pert, s szüneielö