A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 10. szám - A birtok jogállása a német birodalmi polgári törvénykönyv rendszerében. 2. [r.]

A JOG 75 A német birodalmi polgári törvénykönyv a tényleges hatalom gyakorlása dacára nem minősíti birtokosnak azt a személyt, a ki a tényleges hatalmat valamely dolog fölött egy másik személy részére, ennek háztartásában, vagy üzletében, avagy ehhez hasonló viszonyban gyakorolja, ugy hogy ő ama másik személynek a dologra vonatkozó utasításait követni tar­tozik (855. '§.). Ebben az esetben nem a detentor. hanem ama másik személy a birtokos. A «Dienerbesitz» fogalma nem jelent birtokot, dacára a tényleges hatalomnak : igy : a kocsis, bár ő tényleges hatalmat gyakorol a lovak fölött, és e:ek tényleges hatalmában vannak, még sem birtokos; meri ő gazdája ura szolgálatában áll és annak utasitása folytán gyakorol tényleges hatalmat. Mig a törvénykönyv' a most érintett viszonyban a tény­leges hatalmat gyakorló részére a birtokot nem tartja fenfor­gónak, addig a birtokviszonyt decretálja oly körülmények közt is, a melyekben a tényleges hatalom ténylegesen, a maga nyer­seségében. nincs meg; nevezetesen : fe'állitja a tételt és meg­határozza, hogy ha szerződéses viszony folytán a tényleges hatalmat a dolog fölött más személy gyakorolja, az ezen szer­ződéses viszonyban álló mindkét személy birtokosnak tekin­tendő ; és pedig a tényleges hatalmat gyakorlóval szemben álló személyt «közvetett b;rtokosnak» nevezi (868. §). Ekként a haszonélvező, záloghitelező, bérlő, haszonbérlő és a letéteményes: birtokos azért, mert tényleges hatalmat gyakorol a dolog fölött; de a tényleges hatalmát szerződéses viszony folytán átengedő jogosult személyek : a tulajdonos, adós, bérbeadó, haszonbérbeadó, letéteménye^ő szintén és egyidejűleg, és pedig a szerződéses jogviszony fennállásának időtartama alatt és megkülönböztetésül nem közvetlen, hanem u n. közvetett birtokosok. A bérlő tényleges hatalmánál fogva birtokos, ellenben a bérbeadó azért közvetett birtokos, mert az ő hatalma a dologra nem szűnt meg a bérbeadással és azt a bérleti jogviszony nem enyésztette el. hanem csak időlegesen megszorította. A bérlő tényleges hatalma közvetlen és mint birtokos mindenkit jogosított kizárni a birtokból, mert a dolog birtoka csak őt illeti; ellenben a bérbeadó hatalma nem tényleges, hanem csak közvetett, és ő mint közvetett birtokos csak arra jogosított, hogy a bérlőn kívül álló, tehát harmadik személye­ket, bizonyos körülmények közt zár|on ki a birtokból. A német birodalmi polgári törvénykönyv a közvetett birtok fogalmának felállításával radicalisan szakit a subjectiv elmélet tanával; ugyanis: a subjectiv elmélet szerint a szerződéses jog­viszony folytán a dologra közvetlen hatalmat gyakorló fentebb felsorolt személyek, tehát a bérlő, haszonbérlő, stb. nem birto­kosok, csak birlalók, mert náluk az animus domini hiányzik ; ők a dolgot nem mint sajátjukat birják ; és birtokos egyedül a bérbeadó, haszonbérbeadó stb. annak dacáia, hogy ennek tényleges hatalma megcsorbult, sőt szünetelővé lett a jogviszony folytán, következőleg az animus domini, rem (corpus) sibi habendi sincs meg nála teljes mértékben. Az objectiv elvet valló német birodalmi po'gári törvénykönyv éppen ellenkezőleg a detentort. a birlalót. tehát a bérlőt, haszonbérlőt stb. tartja, még pedig közvetlen birtokosnak, mert ő gyakorol közvetlenül tényleges hatalmat a dologra; a birtokosi minőséget azonban a tényleges hatalom szunnyadása dacára nem tagadja meg a bérbeadótól, haszonbérbeadótól stb. sem, sőt erre kiterjeszti és öt megkülönböztetésül közvetett biitokosnak nevezi, mert ennek nagy érdeke van abban, hogy a jogviszonynál fogva creált birtokállapot a kikötött időtartam alatt sértetlenül fentartassék és azt harmadik személyek meg ne változtassák.1) ') Fejtegetésemmel kapcsolatban meg kell emlékeznem dr. Szász Hugó kitartó munkásságáról, a ki a német birodalmi polgári törvény­könyvet magyarra fordította. Ha ez a forditás jó volna, nagy hálára is kötelezne az érdeklődő magyar jogászságot. Sajnos azonban, hogy a fordításnak oly cardinalis hibái és téve­dései vannak, a melyek a; egész müvet discreditálják ; az ember nem meri használni a fordítást, mert nem biztos benne, hogy nem-e éppen a felcsapott szakasz nem tartalmazza az igazi értelmet, A birtokról szóló rendelkezések közt is van egypár ily lényeges hiba és igazán vastag tévedés, a melyet a legjobb indulattal sem lehet kimenteni, legalább én — sajnálatomra nem vagyok képes. Rövid fejtegetéseimben ki van emelve a ((közvetett birtokos)) fogalma a német polgári törvénykönyvben. Hogy a forditás tévedését kiemeljem, szóról szóra ide igtatom a törvénykönyvnek 868. S-át: «S. 868. Besitzt Jemand eine Sache als Niessbraucher, Píandgláubi­ger. Pachter, Mieter, Vervvahrer oder in einem áhnlichen Verháltnisse, vermöge dessen er einem Anderen gegenüber auf Zeit zum Besitze berechtigt oder verprlichtet ist, so ist auch der Andere Besitzer (mittel­barer Besitz).» A fentiekben vázolt kétnemű, t. i. birtok s közvetett birtok fogalmain kívül még egy harmadik néven nevezett bir­tokot is felállít a német birodalmi polgári törvénykönyv a 872. í^-ban, mely igy rendelkezik : «872. §. A ki valamely dolgot, mint sajátját birja: az sajátbirtokos.)) A sajátbirtok fogalmára szükség van az objectiv elvi állásponton nyugvó tételes rendelkezéseknél azért, mert uratlan dolgok, továbbá termények és egyéb a dolog gyümölcseihe­tartozó alkotó részek tulajdonjoggal a saját birtok által szerez­hetők meg, ugy szintén az elbirtoklásnál, sőt bizonyos kártérí­tési kötelezettségek körül (836 §.) is igen lényeges szerepet játszik a saját birtok fogalma. Miként hangsúlyoztam volt, az objectiv birtokelmélet az animus domini-t nem tartja a birtok fogalmában lényeges, constitutiv elemnek, mert az objectiv elmélet szerint minden birtokhoz egyforma akarat, ugyanazon akarat, animus possi­dendi, kívántatik meg. Ennek dacára azonban vannak bizonyos esetek, a melyek­ben lényeges szerepet játszik az akaratnak minősített léte. nevezetesen: lényeges az elbirtoklás szempontjából azon tény­körülmény, hogy vájjon a birtokos a dolgot mint sajátját, avagy mint másnak tulajdonát tartja birtokában ; arra nézve, hogy az elbirtoklás jogkövetkezményei beálljanak és a birtokos az előirt időtartamú és törvényes kellékeket magában foglaló bir­toklás lefolyása által a dolog tulajdonát megszerezhesse: meg­kívántatik, hogy a dolgot mint sajátját birtokolja (937. §.) : a sajátbirtokos a terményekre és egyéb a dolog gyümölcseihez tartozó alkatrészekre a tulajdonjogot az elválasztással szerzi meg (955, §.),; épugy : a ki valamely uratlan ingó dolgot sajátbn­tokba vesz, ez által a dolog fölött a tulajdonjogot szerzi meg (958. §.) A sajátbirtok fogalmát tehát a törvénykönyv, objectiv elvi álláspontjához hiven, nem a birtok fogalma szempontjából állítja fel: arra ily tekintetből egyáltalában nincs szüksége; Ezt a szakaszt dr. Szász Hugó igy fordítja: 868. § Ha valaki valamely dolgot mint haszonélvező, záloghite­lező, haszonbérlő, bérlő, letéteményes vagy más hasonló oly viszonyban birtokol, melynél fogva mással szemben csak bizonyos ideig van jogo­sítva vagy kötelezve a birtoklásra, a mísik személy is birtokos (közve­tett birtokos, b i r I a 1 ó)». Hogy hogyan támadhatott dr. Szász Hugónak az a gondolata, hogy a német «mittelbarer Besitzer» kifejezést magyarra «birlaló.> kifeje­zéssel fordítsa és eit .a ((közvetett birtokosa fogalmával ugyanazonositsa : igazán nemcsak megokolni, de kitalálni is lehetetlen. \z uralkodó és bizonyosan dr. Szász Hugó által is ismert és talán ko/etett Savigny-féle subjectivit isi-doctrin i sprint a (ó Ialó» tényleges hatalmit gyakorol a dolog fölö'.t, ds hiányzik nála az animus domini; vagyis: a haszonélvező, záloghitelező, haszonbérlő, bérlő és letéteményes az uralkodó subjectivitás elve szerint: birlalók, holott a 868. §. szerint birtokosok, még pedig közvetlen birtokosok. Ellen­ben ugyanezen szakasz szerint a jogviszonyban álló másik személy t. i. a tulajdonos, zálogbaadó, haszonbérbeadó, bérbeadó és letéteményező-: közvetett birtokosok, holott a subjectivitás elve szerint ezek és csakis e/ek : birtokosok. A két elv alapgondolata szerint tehát a birlaló és a közvetett birtokos homlokegyenest ellentétes fogalmak ; mert a 868. §. szerint a közvetett birtokos soha sem lehet birlaló, sőt annyira ki van zárva ennek lehetősége, hogy a birlaló fogalom az cbjectivitás elvén nyugvó német birodalmi polgári törvénykönyvben nem is imTetes. Ebből el lehet most már képzelni, hogy micsoda galimathiasok és nyakatekert zagyvalékok fognak előállani, ha a német birodalmi polgári törvénykönyvnek azon helyeit, a melyekben a közvetett birtokos, vagy közvetett birtok kifejezés előfordul, ezen fogalmakat birlaló és birlalás kifejezésekkel fordítjuk magyarra. És dr. Szász Hugó ezt teszi, következetesen és erőszakosan igy fordit. Bár a helyet kímélnem kell, mégis egy pár mutatványt idézek. íme : 869. §. . • «A birtok elvétele esetén jogosítva van a bi'r I a] 6 az eddigi birtokosnak a birtokba való helyezését követelni; ha a bir­tokos nem akar, vagy nem képes a birtokba visszamenni, a birlaló követelheti, hogy ő maga helyeztessék a birtokba. . . .» 870. §. A birlalás oly módon ruházható át másra, hogy neki a dolog kiadatására irányuló igény átengedtetik». 871. §• Ha a birlaló valamely harmadik személyhez a 868. g-ban érintett viszonyban áll, a harmadik személy is bírlaló». 930. §• Ha a tulajdonos a dolog birtokában van, az átadás azáltal pótolható, hogy közte és a szerző között oly jogviszony jő létre, mely­nek következtében a szerző (!) a b í r 1 a 1 á s t (! ?) elnyeri. (Inter paran­thesim felkiáltok, hogy : van-e jogtudós a világon, a ki ezen 930. §-ban a constitutum possessoriumra képes ráismerni! ?) Igy folytatódik a forditás a 934., 933. és 936. §S-ban is. A ki dr. Szász Hugó fordításából akarná a német birodalmi polgári törvenykönyvet ismerni, annak ugyan soha sem lesz még halvány sejtelme sem arról, hogy ezen törvénykönyv az objectivitás birtokelvét következetesen keresztül viszi és a birlaló és birlalás fogalmait még hírből sem ismeri! Ezek után a fentebb exponált abbeli állitásom némi igazolásául, hogy t. i. nemcsak megokolni, de kitalálni sem lehet dr. Szász Hugó e tárgyra vonatkozó célzatát és gondolkodásmódját: még meg kel! emlí­tenem, hogy a 986., 991. és 1,205. §§-ban a forditás helyesen alkalmazza a közvetett birtokos és a közvetett birtok fogalmi kifejezéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents