A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 10. szám - A birtok jogállása a német birodalmi polgári törvénykönyv rendszerében. 2. [r.]

A JOG 75 A német birodalmi polgári törvénykönyv a tényleges hatalom gyakorlása dacára nem minősíti birtokosnak azt a személyt, a ki a tényleges hatalmat valamely dolog fölött egy másik személy részére, ennek háztartásában, vagy üzletében, avagy ehhez hasonló viszonyban gyakorolja, ugy hogy ő ama másik személynek a dologra vonatkozó utasításait követni tartozik (855. '§.). Ebben az esetben nem a detentor. hanem ama másik személy a birtokos. A «Dienerbesitz» fogalma nem jelent birtokot, dacára a tényleges hatalomnak : igy : a kocsis, bár ő tényleges hatalmat gyakorol a lovak fölött, és e:ek tényleges hatalmában vannak, még sem birtokos; meri ő gazdája ura szolgálatában áll és annak utasitása folytán gyakorol tényleges hatalmat. Mig a törvénykönyv' a most érintett viszonyban a tényleges hatalmat gyakorló részére a birtokot nem tartja fenforgónak, addig a birtokviszonyt decretálja oly körülmények közt is, a melyekben a tényleges hatalom ténylegesen, a maga nyerseségében. nincs meg; nevezetesen : fe'állitja a tételt és meghatározza, hogy ha szerződéses viszony folytán a tényleges hatalmat a dolog fölött más személy gyakorolja, az ezen szerződéses viszonyban álló mindkét személy birtokosnak tekintendő ; és pedig a tényleges hatalmat gyakorlóval szemben álló személyt «közvetett b;rtokosnak» nevezi (868. §). Ekként a haszonélvező, záloghitelező, bérlő, haszonbérlő és a letéteményes: birtokos azért, mert tényleges hatalmat gyakorol a dolog fölött; de a tényleges hatalmát szerződéses viszony folytán átengedő jogosult személyek : a tulajdonos, adós, bérbeadó, haszonbérbeadó, letéteménye^ő szintén és egyidejűleg, és pedig a szerződéses jogviszony fennállásának időtartama alatt és megkülönböztetésül nem közvetlen, hanem u n. közvetett birtokosok. A bérlő tényleges hatalmánál fogva birtokos, ellenben a bérbeadó azért közvetett birtokos, mert az ő hatalma a dologra nem szűnt meg a bérbeadással és azt a bérleti jogviszony nem enyésztette el. hanem csak időlegesen megszorította. A bérlő tényleges hatalma közvetlen és mint birtokos mindenkit jogosított kizárni a birtokból, mert a dolog birtoka csak őt illeti; ellenben a bérbeadó hatalma nem tényleges, hanem csak közvetett, és ő mint közvetett birtokos csak arra jogosított, hogy a bérlőn kívül álló, tehát harmadik személyeket, bizonyos körülmények közt zár|on ki a birtokból. A német birodalmi polgári törvénykönyv a közvetett birtok fogalmának felállításával radicalisan szakit a subjectiv elmélet tanával; ugyanis: a subjectiv elmélet szerint a szerződéses jogviszony folytán a dologra közvetlen hatalmat gyakorló fentebb felsorolt személyek, tehát a bérlő, haszonbérlő, stb. nem birtokosok, csak birlalók, mert náluk az animus domini hiányzik ; ők a dolgot nem mint sajátjukat birják ; és birtokos egyedül a bérbeadó, haszonbérbeadó stb. annak dacáia, hogy ennek tényleges hatalma megcsorbult, sőt szünetelővé lett a jogviszony folytán, következőleg az animus domini, rem (corpus) sibi habendi sincs meg nála teljes mértékben. Az objectiv elvet valló német birodalmi po'gári törvénykönyv éppen ellenkezőleg a detentort. a birlalót. tehát a bérlőt, haszonbérlőt stb. tartja, még pedig közvetlen birtokosnak, mert ő gyakorol közvetlenül tényleges hatalmat a dologra; a birtokosi minőséget azonban a tényleges hatalom szunnyadása dacára nem tagadja meg a bérbeadótól, haszonbérbeadótól stb. sem, sőt erre kiterjeszti és öt megkülönböztetésül közvetett biitokosnak nevezi, mert ennek nagy érdeke van abban, hogy a jogviszonynál fogva creált birtokállapot a kikötött időtartam alatt sértetlenül fentartassék és azt harmadik személyek meg ne változtassák.1) ') Fejtegetésemmel kapcsolatban meg kell emlékeznem dr. Szász Hugó kitartó munkásságáról, a ki a német birodalmi polgári törvénykönyvet magyarra fordította. Ha ez a forditás jó volna, nagy hálára is kötelezne az érdeklődő magyar jogászságot. Sajnos azonban, hogy a fordításnak oly cardinalis hibái és tévedései vannak, a melyek a; egész müvet discreditálják ; az ember nem meri használni a fordítást, mert nem biztos benne, hogy nem-e éppen a felcsapott szakasz nem tartalmazza az igazi értelmet, A birtokról szóló rendelkezések közt is van egypár ily lényeges hiba és igazán vastag tévedés, a melyet a legjobb indulattal sem lehet kimenteni, legalább én — sajnálatomra nem vagyok képes. Rövid fejtegetéseimben ki van emelve a ((közvetett birtokos)) fogalma a német polgári törvénykönyvben. Hogy a forditás tévedését kiemeljem, szóról szóra ide igtatom a törvénykönyvnek 868. S-át: «S. 868. Besitzt Jemand eine Sache als Niessbraucher, Píandgláubiger. Pachter, Mieter, Vervvahrer oder in einem áhnlichen Verháltnisse, vermöge dessen er einem Anderen gegenüber auf Zeit zum Besitze berechtigt oder verprlichtet ist, so ist auch der Andere Besitzer (mittelbarer Besitz).» A fentiekben vázolt kétnemű, t. i. birtok s közvetett birtok fogalmain kívül még egy harmadik néven nevezett birtokot is felállít a német birodalmi polgári törvénykönyv a 872. í^-ban, mely igy rendelkezik : «872. §. A ki valamely dolgot, mint sajátját birja: az sajátbirtokos.)) A sajátbirtok fogalmára szükség van az objectiv elvi állásponton nyugvó tételes rendelkezéseknél azért, mert uratlan dolgok, továbbá termények és egyéb a dolog gyümölcseihetartozó alkotó részek tulajdonjoggal a saját birtok által szerezhetők meg, ugy szintén az elbirtoklásnál, sőt bizonyos kártérítési kötelezettségek körül (836 §.) is igen lényeges szerepet játszik a saját birtok fogalma. Miként hangsúlyoztam volt, az objectiv birtokelmélet az animus domini-t nem tartja a birtok fogalmában lényeges, constitutiv elemnek, mert az objectiv elmélet szerint minden birtokhoz egyforma akarat, ugyanazon akarat, animus possidendi, kívántatik meg. Ennek dacára azonban vannak bizonyos esetek, a melyekben lényeges szerepet játszik az akaratnak minősített léte. nevezetesen: lényeges az elbirtoklás szempontjából azon ténykörülmény, hogy vájjon a birtokos a dolgot mint sajátját, avagy mint másnak tulajdonát tartja birtokában ; arra nézve, hogy az elbirtoklás jogkövetkezményei beálljanak és a birtokos az előirt időtartamú és törvényes kellékeket magában foglaló birtoklás lefolyása által a dolog tulajdonát megszerezhesse: megkívántatik, hogy a dolgot mint sajátját birtokolja (937. §.) : a sajátbirtokos a terményekre és egyéb a dolog gyümölcseihez tartozó alkatrészekre a tulajdonjogot az elválasztással szerzi meg (955, §.),; épugy : a ki valamely uratlan ingó dolgot sajátbntokba vesz, ez által a dolog fölött a tulajdonjogot szerzi meg (958. §.) A sajátbirtok fogalmát tehát a törvénykönyv, objectiv elvi álláspontjához hiven, nem a birtok fogalma szempontjából állítja fel: arra ily tekintetből egyáltalában nincs szüksége; Ezt a szakaszt dr. Szász Hugó igy fordítja: 868. § Ha valaki valamely dolgot mint haszonélvező, záloghitelező, haszonbérlő, bérlő, letéteményes vagy más hasonló oly viszonyban birtokol, melynél fogva mással szemben csak bizonyos ideig van jogosítva vagy kötelezve a birtoklásra, a mísik személy is birtokos (közvetett birtokos, b i r I a 1 ó)». Hogy hogyan támadhatott dr. Szász Hugónak az a gondolata, hogy a német «mittelbarer Besitzer» kifejezést magyarra «birlaló.> kifejezéssel fordítsa és eit .a ((közvetett birtokosa fogalmával ugyanazonositsa : igazán nemcsak megokolni, de kitalálni is lehetetlen. \z uralkodó és bizonyosan dr. Szász Hugó által is ismert és talán ko/etett Savigny-féle subjectivit isi-doctrin i sprint a (ó Ialó» tényleges hatalmit gyakorol a dolog fölö'.t, ds hiányzik nála az animus domini; vagyis: a haszonélvező, záloghitelező, haszonbérlő, bérlő és letéteményes az uralkodó subjectivitás elve szerint: birlalók, holott a 868. §. szerint birtokosok, még pedig közvetlen birtokosok. Ellenben ugyanezen szakasz szerint a jogviszonyban álló másik személy t. i. a tulajdonos, zálogbaadó, haszonbérbeadó, bérbeadó és letéteményező-: közvetett birtokosok, holott a subjectivitás elve szerint ezek és csakis e/ek : birtokosok. A két elv alapgondolata szerint tehát a birlaló és a közvetett birtokos homlokegyenest ellentétes fogalmak ; mert a 868. §. szerint a közvetett birtokos soha sem lehet birlaló, sőt annyira ki van zárva ennek lehetősége, hogy a birlaló fogalom az cbjectivitás elvén nyugvó német birodalmi polgári törvénykönyvben nem is imTetes. Ebből el lehet most már képzelni, hogy micsoda galimathiasok és nyakatekert zagyvalékok fognak előállani, ha a német birodalmi polgári törvénykönyvnek azon helyeit, a melyekben a közvetett birtokos, vagy közvetett birtok kifejezés előfordul, ezen fogalmakat birlaló és birlalás kifejezésekkel fordítjuk magyarra. És dr. Szász Hugó ezt teszi, következetesen és erőszakosan igy fordit. Bár a helyet kímélnem kell, mégis egy pár mutatványt idézek. íme : 869. §. . • «A birtok elvétele esetén jogosítva van a bi'r I a] 6 az eddigi birtokosnak a birtokba való helyezését követelni; ha a birtokos nem akar, vagy nem képes a birtokba visszamenni, a birlaló követelheti, hogy ő maga helyeztessék a birtokba. . . .» 870. §. A birlalás oly módon ruházható át másra, hogy neki a dolog kiadatására irányuló igény átengedtetik». 871. §• Ha a birlaló valamely harmadik személyhez a 868. g-ban érintett viszonyban áll, a harmadik személy is bírlaló». 930. §• Ha a tulajdonos a dolog birtokában van, az átadás azáltal pótolható, hogy közte és a szerző között oly jogviszony jő létre, melynek következtében a szerző (!) a b í r 1 a 1 á s t (! ?) elnyeri. (Inter paranthesim felkiáltok, hogy : van-e jogtudós a világon, a ki ezen 930. §-ban a constitutum possessoriumra képes ráismerni! ?) Igy folytatódik a forditás a 934., 933. és 936. §S-ban is. A ki dr. Szász Hugó fordításából akarná a német birodalmi polgári törvenykönyvet ismerni, annak ugyan soha sem lesz még halvány sejtelme sem arról, hogy ezen törvénykönyv az objectivitás birtokelvét következetesen keresztül viszi és a birlaló és birlalás fogalmait még hírből sem ismeri! Ezek után a fentebb exponált abbeli állitásom némi igazolásául, hogy t. i. nemcsak megokolni, de kitalálni sem lehet dr. Szász Hugó e tárgyra vonatkozó célzatát és gondolkodásmódját: még meg kel! említenem, hogy a 986., 991. és 1,205. §§-ban a forditás helyesen alkalmazza a közvetett birtokos és a közvetett birtok fogalmi kifejezéseket.