A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 9. szám - Bolgár igazságügy. 1898-1899. [5. r.]

72 lek mily összegben vannak, bejegyezve, felperes tehát tulajdonképen a perben nem álló részvénytársaság üzleti könyveinek : adatait kívánja bizonyítani és bizonyítékul alkalmazni; mert ennélfogva, valamint a perben nem álló nevezett részvénytársaság bíróilag nem kötelezhető arra, hogy üzleti könyveit felperes, mint vele a keresk. törv. 36. §-ában megjelölt jogviszonyban nem levő harmadik személy érdekében megtekintés végett felmutassa, azonképen a felhívott tanuk, mint a nevezett részvénytársaság igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai sem kényszeríthetők a bíróság által arra, hogy a társaságot nem érdeklő perben a társasággal jogviszonyban nem levő harmadik személy érdekében a társaság könyveit megtekintsék és a társaság könyveinek részletes tartalmát közöljék; és mert ezekből folyólag a megnevezett tanuk nem tekinthetők olyanoknak, kik a vallomástételt alaptalanul megtagadták stb. (1899. dec. 19. 677/99.) A pécsi kir. Ítélőtábla tanácsainak beosztása 1900. évre. I. Tanács. Közpolgári, váltó, kereskedelmi, csőd, úrbéri ügyek, egyszersmind felülvizsgáló tanács. Elnök: Blaskovich István, a kir. ítélőtábla elnöke. Bírák: Pilch Antal, a felülvizsgáló tanács áll. helyettese, Töttössy Béla, Kaufmann Nándor, H o 1 i c s Gyula. Tanácsjegyző: Dulánszky Lajos bírósági aljegyző, a jegyzői iroda vezetője. II. Tanács. Közpolgári ügyek. Elnök: Blaskovich István a kir. ítélőtábla elnöke. Bírák: Rökk Gyula, G r a ff Károly, Zsaborszky Ferenc, Varga Nagy István szavazó. Tanácsjegyző: Szarka Jenő albiró. III. Tanács. Büntető ügyek. Elnök: Balog Károly kir. ítélőtáblai tanácselnök. Bírák: Bocz Alajos, Cziglányi Béla, Angyal Pál, Nábráczky Lajos, Varga Nagy István. Tanácsjegyző: Lajpczig Antal bírósági aljegyző. Építkezési ügyekben harmadfokon a közigazgatási bizottság határoz. így döntött a belügyminiszter f. évi 66,4 > '99. sz. kelt határozatával egy felmerült konkrét esetben. Az ügy ugy került a miniszter elé, hogy a közigazgatási bizottság nem tartotta magát illetékesnek arra, hogy Ill-ad fokulag járjon el L. Sándor és társai ellen folyamatba tett azon ügyben, a melyben a vármegye alispánjának Il-od fokú határozatával helybenhagyatott a Sz.-Udvarhely város rendőrkapitánya által elsőfokban hozott ama határozat, a mely szerint L. Sándor lakházának, Gy. Gábor a piactéri telkén egy rozzant faháznak, stb. kijavítására és az építkezési szabályoknak megfelelő kéménynyel leendő ellátására és fölemelésére köteleztetett. Nem tartottamagát illetékesnek pedig azért, mert a város építési szabályrendelete csak azon II. fokú határozatokat utalja a közigazgatási bizottság elé, melyek építkezési ügyekben hozattak, a megfelebbezelt határozat pedig az emiitett szabályrendelet 56. ij-a alapján hozatott és igy annak fokozatos felülbírálására ugy a szabályrendelet, mint az 1879, évi XL. t.-cikk 117. §-a alapján a belügyminisletium van hivatva. A hivatkozott szabályrendelet — a minthogy különben törvényesen máskép nem is lehet — csakis a kihágási ügyeket utalja a belügyminister Ill-ad fokú elbírálása alá; az 1879. évi XL. t.-c. 117. §-a pedig nem hatósági fokozatokat, hanem kihágást állapit meg, — és igy ugy a szabályrendeletre, mint az idézett törvényszakaszra való hivatkozás helytelen; mert továbbá a jelen esetben nem kihágási ügyben hozott ítéletnek, hanem a közrendészeti hatóságok által közbiztonsági és közegészségügyi szempontból s éppen a közigazgatási bizottságnak az 1876. évi VI. törvénycikkben körülirt jogaiból és kötelességeiből kifolyólag tett intézkedései következtében hozott határozatnak felülbírálásáról van szó. Minthogy pedig a most idézett 1876. évi VI. t.-c. 12. §. c) pontja értelmében a közigazgatási bizottság határoz azon felebbezési ügyekben, a melyek ezen törvény vagy más törvény által hatáskörébe utaltattak; — minthogy továbbá ugyanezen t.-c. 58. §. c) pontja szerint a közigazgatási bizottsághoz felebbezendők az alispánnak magánosok ügyében hozott határozatai s végül az 1876. évi XIV. t.-c. 157. §. utolsó bekezdése szerint az alispánnak közegészségi ügyekben tett intézkedései a közig, bizottsághoz felebbezhetők: a jelen ügy fokozatos elbírálására is a közig, hatóság illetékes. A képviselőválasztói névjegyzékbe való felvétel iránti curiai határozatok. A m. kir. C u r i a. I. Budapest székesfőváros központi választmányának határozatai részben megváltozhatnak, felebbezők a képviselőválasztói névjegyzékbe 1900. évre felvétetni rendeltetnek. Indokok: A m. kir. tud. egyetem rektora nem tekinthető jogi személynek, hanem olyan egyénnek, kinek hivatali állásánál fogva kötelességében áll az 1874. évi XXXIII. t.-c. 29. és 33. §-ai alapján mindazokat, kik az egyetem kötelékében állanak és képviselőválasztói jogosultsággal bírnak, az összeíró küldöttségnél hivatalból bejelenteni. Ebből folyólag az egyetem rektorának akárminő körülmények miatt a képviselőválasztók névjegyzékéből kimaradtak érdekében áll a központi választmányhoz felszólalással élni; minthogy dr. M. G. az egyetem volt rektora, törvényes határidőben felszólalással élt a központi választmány elutasító határozata ellen, az elsősorban felemiitett 13 egyén pedig törvényes határidőben felebbezéssel élt és minthogy felebbezők a fentebb idézett törvény 9. §. szerint képviselőválasztói jogosultsággal birnak: a központi választmány határozatainak részben megváltoztatásával felebbezők állandó lakásaik szerint a képviselőválasztói névjegyzékbe felveendők voltak. (1899. nov. 20.108. sz. a.) A m. kir. C u r i a. II. A székesfőváros központi választmányának határozata megváltoztatik s dr. D. K. gymnasiumi igazgató és társai a névjegyzékbe felvétetni rendeltetnek. Indokok: Az 1874. évi XXXIII. t.-c. 29. §. szerint a képviselőválasztók névjegyzéke évenkint hivatalból állíttatik össze, a 3. §. értelmében pedig minden hatóság köteles a névjegyzék összeállítására az adatokat kiszolgáltatni. Minthogy a budapesti székesfővárosi VIII. ker. kir. állami gymnasium tanári testülete a képviselőválasztói névjegyzékből kihagyatott, azok nevében dr. P. J. mint az igazgatónak helyettese törvényes időben helyesen adta be a felszólalást; minthogy I). K. igazgató, aki hivatalos állásánál fogva hivatva van a hivatalos névjegyzéket kiállítani, jogosítva van a központi választmány határozata ellen törvényes határidőben felebbezéssel élni, és minthogy az elősorolt egyének mind olyanok, kik képviselőválasztói jogosultsággal birnak, felvételük elrendelendő volt; mert habár igaz az, hogy az id. t.-c. 44. §. értelmében más egyénnek felvétele vagy kihagyása miatt csupán az élhet felszólalással, aki a névjegyzékbe már maga felvétetett, de a törvénynek ez a rendelkezése, figyelemmel arra, hogy a törvény a felszólalási jogot csak azoktól kívánja megtagadni, akik mint nem választók a névjegyzék összeállításában érdekelve nincsenek, helyesen csak akkép magyarázandó, hogy a felszólaló, ha felszólalása folytán ő maga a névjegyzékbe felvétetik, ugy tekintendő, mintha felvétele már eredetileg megtörtént volna és hogy ennélfogva a felszólaló utólagos felvételének visszaható ereje van a mások felvétele vagy kihagyása tekintetében tett felszólalásra is. (1899. nov. 20. 109. sz. a.) Egy csődügyben a választmány javaslata folytán, a meghallgatott hitelezők többsége a közadós örököse részére, ennek súlyos betegségére és vagyontalanságára való tekintettel, 1890. évi szeptember hó 1-től kezdődőleg havi 50 frt tartásdijat engedélyezett; ezt a csődbíróság is helybenhagyta. A budapesti kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatta és az 50 frt tartásdijat nem állapította meg; mert a csődtörvény 5. §-a második bekezdése értelmében a közadós, illetve ennek örököse a csődtömeghez tartozó vagyonból tartást nem követelhet és ilyenben csak a csődhitelezők beleegyezésével részesíthető; mert ezen beleegyezés a dolog természetéből folyólag az összes hitelezők és nem azok többsége részéről kell, hogy adassék; s mert a 32,210/99. sz. tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint a csődhitelezők egy része a kért ellátás engedélyezéséhez hozzá nem járult és ezt ellenezte ily körülmények közt tehát a kért ellátás engedélyezhető nem volt Szerkesztőségi üzenet. Dr. K. I. ügyvéd Pécs. Olyan rendelet nem létezik. A «Pester Loyd» ugyan nem rég, az elitélt socialistákra vonatkozó egyik közleményében hasonló tartalmú rendeletre hivatkozott, de — úgy látszik — hamis információ alapján. A kérdéses anyagot szabályozza az 1895. évi március fi. évi 1.146 sz. a. kelt 1. M. E. rendelet 15. §-a, mely igy szól : «Az államfoglyok saját költségükön való élelmezésükről önmaguk gondoskodhatnak. A mennyiben ezt tenni nem akarnák de a megfelelő pénzösszeget előlegesen leteszik élelmezésükre naponkint 95 kr. fordítható. Ha pe dig sem élelmezésükről maguk gondoskodni, sem a naponkinti 95 krt előlegezni nem akarnák vagy nem birnák, a rendes fogházi beteg-élelmezésben részesitendők. E legutóbbi esetben a tartás költsége gyanánt naponkint 26 kr., ha pedig élelmezésükről saját költségükön gondoskodnak, naponkint 10 kr számítandó fel. Ujabb rendelkezés e tárgyban nem bocsáttatott ki. Curiai és táblai értesitések Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Arad W. A Reiner — Reiner 431/900. sz. ü a Cur. febr. 20. hh. — Brassó B. D. dr. Otrobán -— Hentes 5.257 99. sz. ü. a Cur. febr. 28. hh. — Brassó dr. W. J. Barabás — Jakab 5,258/99. sz ü. a Cur. febr. 20. hh. — Csáktornya Z. H l'okrivács J. — Zsivkó 5,263/99. sz. ü. a Cur. márc. 1. mv. — Dicsö-Szt.-Márton dr. F. A. Ágh J. — Br. Rothenthal H. érk. 712/900. sz. a. n. e. eld. Keresztszeghy — Erzsébetváros dr. I. Gy. Gubás M. — dr. Josekovits 4,024/99. sz. ü. a Cur. febr. 22. rmv. — Homonna dr. M. Gy. Bodnár — Azary 129/900. sz. ü. a Cur. febr. 15. hh. — Jászapáthi dr. V. S. Glück S. — Jászvidéki tkpár érk. 584/900. sz. a. n. e. eld. Szántay — Turupuli V. — Tóth Fekete J. érk. 7,027/99. sz. a. n. e. eld. Sáray Szabó (Kir. Tábla.) - Medgyes dr. Sch. J. Schuller T. és ts. — M. Widder 407/900. sz. ü. a Cur. febr. 20. vu. - Nagy-Szeben dr. K. O. Csak a kir. Táblán és a Curián levő ügyekről adunk értesítést. — Pécs dr. M. J. Ratkovics J. — özv. Ratkovics M.-né érk. 1.085/900. sz. a. n. e. eld Zachár — Sebestyén A. — Vajda M. érk. 839/900. sz. a. eld. Stephanides. Sümeg B. K. A kérd. ügy még nem érk. — Szepes-Szombat dr. L. K. Münich — Wagner 5,276/99. sz. ü. a Cur. febr. 23. hh. Egy ügyvéd fővárosi irodába irodavezetőnek ajánlkozik. Cim a kiadóhivatalban. /, Molnár Imre borosjenöi kir. közjegyző irodájában egy állandó helyettes — ki a román nyelvet ugy szóval mint Írásban birja — bármikor alkalmazást nyerhet. Ajánlatok a minősítésre vonatkozó okmányok közlése mellett közvetlenül a nevezett kir. közjegyzőhöz intézendök.