A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 9. szám - Bolgár igazságügy. 1898-1899. [5. r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBÍRÓSÁG! HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog > 9. számához. Budapest, 1900. március hó 4. Köztörvényi ügyekben. A keresetbe vett ingatlan tulajdonjoga felperesre közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási szerződéssel és abban az időben ruháztatván at. a mikor még peres felek házassági kötelékben együttéltek, kétségen felül áll, hogy felperesnek alperes részéről való megajándékozása ama céllal történt, hogy a szerződő ügyfelek között a házastársi jogviszony állandóan fenmaradjon és ugyanők közös együttélést fognak folytatni. Felperesnek az a ténye, hogy alperest mint volt férjét ok nélkül, tehát hűtlenül elhagyta es ezzel a házas együttélést lehetetlenné tette, az alperes, mint ajándékozó féllel szemben vastag halátlansagot képez. Az ajándékozási szerződésnek kitűzött célja lévén az, hogy felperes a házassági hűséget megtartsa és felperessel házas együttélésben maradjon, ez a cél a miatt, hogy felperes az alperest hűtlenül elhagyta, valamint a házasságnak ezen az alapon történt felbontása következtében lehetetlenné és maga az ajándékozás hatálytalaná vált es felperes nem ismerhető el jogosítottnak arra, hogy az ekként hatálytalanná valt szerződés reá nézve kedvező rendelkezéseinek érvényt szerezzen. A besztercei kir. törvényszék. tJ899. április 29-én 1,937. sz. a.) B. Margit felperesnek, D. János alperes ellen, tulajdonjog elismerése és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes D. János 15 nap birói végrehajtás alatt, terhével köteles a szászbudaki 489. sz. tjkvben A f 1 — 14 r. sz. a. tagosítás folytán kicserélés utján nyert az emiitett tjkv. 1,330/1 hrsz. a. 'oglalt ingatlanra vonatkozólag a felperes elvált D. Jánosné szül. B. Margit tulajdonjogát elismerni és azt felperes birtokába átbocsátani. Felperes az elvont évi haszon és a perköltségek megtérítése iránti keresetével elutasittatik. A perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek stb. stb. Indokolás: Eltekintve, hogy alperes nem bizonyította, hogy a kereseti Aj szászbudaki 489. sz. tjkvben foglalt ingatlanokat kicserélés utján a válaszirat G) al. emiitett tjkvben 1. r. 1,330/1. r.rsz. a. szántót csak addig engedte át felperesnek tulajdonába, mig ez az életközösséget alperessel folytatja, minthogy felperes nem vitatta, hogy a válaszirat D) al. csatolt közjegyzői okiratban foglalt ajándékozási ügylet a felperes és alperes közötti házassági együttlét folytán keletkezett, vagyis, hogy felperes és alperes között a házasságból származó családi köteléken kivül egyéb oly jogviszony r?nn nem állott, mely az ajándékozásra indokul szolgálhatott, tekintve pedig hogy a fel- és alperes közötti házasság a felperes részéről indított per folytán az ellenirat 2. •'. viszonválaszirat 2. '/• ítélet szerint a felperes vétke miatt azon okból, mert felperes alperest minden ok nélkül elhagyta és az életközösség visszaállítását makacsul megtagadta, felbontatott; tekintve, hogy a per adatai szerint felperes alperes volt férjét azután nem sok idővel hagyta el, mikor már férje ingatlanaira tulajdonjogot nyert, e szerint tehát felperes nem kényszerűségből, hanem szabad elhatározásból minden ok nélkül hagyta el az alperes volt férje házát s igy a férj és feleség közötti együttélést, a mi a házaséletnek leglényegesebb kelléke és célja, lehetetlenné tette felperesnek a házasság felbontását eredményező említett magaviselete a házassági együttlét alkalmából keletkezett ajándékozásnak durva hálátlanság indokából való visszavonására,az ált. polg. törv. könyv 998. <í. szerint alkalmasnak mutatkozik, minthogy azonban ezt alperes csak felhozta, de e tekintetben viszonkeresetet nem támasztott, felperes tulajdonjoga pedig az ált. polg. törv. könyv 431., 432. §§. szerint a tulajdon szerzésre alkalmas okirat alapján lévén a nyilvánkönyvbe bejegyezve, minthogy a 448. §. szerint az ingatlan dolgok tulajdona csak a nyilvánkönyvekből való kitörlés által szüntetik meg és a 366. §. szerint felperes a nyilvánkönyvileg kitüntetett tulajdonának a birtokba adását a birlalótól követelni jogosítva van, alperes pedig a birtokban léteit beismerte, a keresetnek annak főtárgyára nézve helyt adni kellett. Az elvont évi haszon iránti kereseti kérést azért utasította el a kir. törvényszék, mert felperes alperest volt férje házát minden ok nélkül hagyta el és a per adatai szerint alperest rosszhiszemű birtokosnak tekinteni nem lehet A perköltségeket a per körülményeinél fogva, s mert részben fel-, részben alperes lett pernyertes, kölcsönösen megszüntetni kellett, stb. A kolozsvári kir. Ítélőtábla. (1899. október 3-án 2,219 I. sz. a. következőleg itélt: Az elsó'biróságnak ítélete helybenhagyatik, stb. indokok: Felperes a szász-budaki 489. sz. tjkv. hiteles másolatával s a 253 892. számú közjegyzői okirattal bizonyította azt, hogy a per tárgyát képező ingatlanokat megszerezte s azokra a tulajdonjog javára be is kebeleztetett s alperes elismeri, hogy azokat hatalmában tartja. E szerint felperes tulajdonjoga az ált. o. polg. tvk. 369. §. szerint igazolva levén, keresetének hely adandó volt. Alperes ugyan azzal védekezett, hogy az ajándékozásnak célja és indoka a házassági együttélés volt, de miután ez a szerződésben kifejezetten nem foglaltatik, azt az a.z optk. 901. í-a szerint feltételnek tekinteni s a feltétel elmaradása miatt a szerződést érvénytelennek tekinteni nem lehet. Azt a kifogást is felhozta alperes, hogy felperes neje őt elhagyván, ezzel durva hálátlanságot követett el ellene, mely okból ő az ajándék visszavonását követelheti. Úgyde ezt a kifogást csak a válasziratban hozván fel, az tekintetbe nem jöhet. De különben is az ált. o. ptkv. 948. §-a értelmében az ajándékozás visszavonására oly durva hálátlanság követeltetik, melylyel az ajándékozott testben, becsületben, szabadságban, vagy vagyonban oly módon sértetik, hogy azért a sértő ellen hivatalból, vagy a sértett fél kívánságára a büntető törvény szerint lehet eljárni; ilyent pedig alperes nem is állított. Alperes pervesztes levén, a perköltségek kölcsönös megszüntetése a tvrdts.251. §. értelmében reá nézve sérelmes nem lehet. A m. kir. Curia (1900. lebruár 8-án 6,837. sz. a.) következőleg ítélt: Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával felperes a keresettel elutasittatik és végrehajtás terhével köteleztetik, hogy alperesnek 95 kor. 30 fill. perköltséget 15 nap alatt megfizessen síb. Indokok: A keresetbe vett ingatlan tulajdonjoga felperesre a D. •/• alatt bemutatott közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási szerződéssel és abban az időben ruháztatván át, a mikor még peres felek házassági kötelékben együttéltek, kétségen feiül áll, hogy felperesnek az alperes részéről való megajándékozása ama céllal történt, ha e körülmény a közjegyzői okiratban kifejezésre nem is jutott, hogy a szerződő ügyfelek között a házastársi jogviszony állandóan fennmaradjon és ugyanők házas együttélést fognak folytatni. A 2 /. alatt bemutatott ítélettel azonban bizonyítva van, hogy a peres felek között fennálló házassági kötelék abból az okból, mert felperes az alperest ok nélkül elhagyta és az életközösség visszaállítását megtagadta, még az 1895. évben, tehát a kereset benyújtását megelőzően felbontatott. Tekintettel pedig arra, hogy felperesnek az a ténye, hogy alperest mint volt férjét ok nélkül, tehát hűtlenül elhagyta és ezzel a házas együttélést lehetetlenné tette, az alperes, mint ajándékozó féllel szemben vastag hálátlanságot képez és az a körül mény, hogy alperes ezen az alapon az ajándékozási szerződés érvénytelenítését viszonkeresetbe nem helyezte, a kereseti kérelem megítélésére okul nem szolgál, annál kevésbé pedig, mert az ajándékozási szerződésnek kitűzött célja lévén az, hogy felperes a házassági hűséget megtartsa és felperessel házas együttélésben maradjon, ez a cél a miatt, hogy felperes az alperest hűtlenül elhagyta, valamint a házasságnak ezen az alapon történt felbontása következtében lehetetlenné és maga az ajándékozás hatálytalanná vált, és felperes nem ismerhető el jogosítottnak arra, hogy az ekként hatálytalanná vált szerződés reá nézve kedvező rendelkezéseinek érvényt szerezzen; és minthogy a tények ilyen állásában kizárólag a telekkönyvi állásra helyezkedve, felperes az ingatlan birtokának átengedését alaposan nem követelheti: mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatásával felperest a keresettel elutasítani kellett. A perbeli és azzal hasonló tekintet alá eső felebbezési költség fizetésére felperes, mint teljesen pervesztes az 1868: L1V. t.-c. 251. §. alapján köteleztetett stb. stb. Az a körülmény, hogy a házastársak a készpénzbeli hozo| mányt a házassági együttélés alatt közösen felhasználták, nem változtatja meg a hozomány jogi természetét, tehát nem is menti | fel a férjet a visszatérítés kötelezettsége alól, a minek egyáltalában véve előfeltétele az a körülmény sem, hogy a hozomány a férjnek vagyonába beruháztatott. (A m. kir. Curia 1900. jan. 11-én 5,810. sz. a.) Kötbérnek a kikötése nem bír az önálló szerződésnek jellegével, hanem csak egy már létesített szerződési viszony biztosítására szolgál amiből következik, hogy a főszerződésből kell kitűnnie annak az érdeknek, amelynek biztosítására a kötbér kiköttetett és csak ennek az érdeknek a sérelme esetén ítélhető meg a kötbér. Ha tehát a kötbér a gyáros üzleti érdekeinek meg-