A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 9. szám - Bolgár igazságügy. 1898-1899. [5. r.]

A JOG 71 1 in-Társulat kiadásában jeleni meg, megfelelő példák kíséretében részletesen ismerteti mindazokat a törvényes szabályokat és gyakorlati elveket, a melyek a kir. törvényszéki, kir. járásbirósági és az esküdt bírósági eljárás során hozott bűnvádi Ítéletek irásbafoglalásánál szem előtt tartandók. Az uj bűnvádi perrendtartás szabályai szerint készítendő Ítéletek tudvalévőleg nagy mértékben eltérő alakkal és tartalommal fognak bírni az eddigi gyakorlat szerint készített ítéletekkel szemben s ennélfogva e munka, mely magyar jogi monográfia-irodalmunkban e téren különben is az első, hasznos szolgálatokat tehet az ítélet szerkesztésre hivatottak kezében. A csinosan kiállított könyv ára 1 korona 60 fillér. Dárday Igazságügyi Törvénytár Potkötete. Ara 10 kor. Kiadja az Athenaeum r.-t. Dárday Sándor «Igazságüg)i Törvénytárának* negyedik (utolsó)kiadása ezelőtt öt évvel jelent meg. Az azóta hozott törvényeket és rendeleteket a most megjelent pótkötetben találni. Nevezetesen a bírói hatáskörre, a birói ügyvitelre és a telekkönyvekre vonatkozó jogszabályok; továbbá a bányajogra, a szerzői jogra és az örökösödési eljárásra vonatkozó ujabb törvények és szabályrendeletek. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvény és végrehajtási utasítás egész terjedelmében közölve van ebben a pótkötetben. De legbecsesebb részét képezi a könyvnek a negyedik rész, melyben az egész bűnvádi perrendtartás foglaltatik. Ebben a részben közölve vannak az uj bűnvádi eljárásra vonatkozó három alaptörvény, mint az 1896. évi XXXIII. t.-c. az 1897. évi XXXIII. t.-c. és az 1897. évi XXXIV. t.-c valamint az uj bűnvádi eljárás életbeléptetésére vonatkozó ügyviteli szabályok, az ügyészség és a rendőrség részére kiadott utasítások. Megjelent: Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Kiadja a «Jogtud. közlöny* szerkesztősége. Vegyesek. A koronaszámitás és az illeték fokozat. A pénzügyminiszter a következő hirdetményt teszi közzé: Az 1899. évi XXXVI. t.-c. 1. i<-a értelmében 1900. évi január hó 1-ével életbe lépő koronaérték számításra való tekintettel, tájékozás végett, a korona értékre átszámított bélyegilletéki fokozatok táblázatai alábbi lenyomatba közzététetnek. A bélyegilletéki fokozatok táblázata az okiratoktól járó s az érték arányához képest emelkedő bélyegilletékek kiszámítására. I. Fokozat K. f. 150 koronáig — 10 150 koronán felül 300 koronáig — 20 300 < 600 < — K> 600 < < 900 < — 60 900 < « 1,200 « — 80 1,200 < < 1,500 1 •— 1,5U0 « < 1,800 1 20 1,800 < < 2,100 « 1 10 2,100 < < 2,400 < 1 60 2,400 < < 2,700 < 1 80 2,700 < c 3,000 < 2 — 3,000 € < 6,000 4 — 6,000 « < 9,000 < 6 — 9,000 < < 12,000 « 8 — 12,000 < « 15,000 < 10 — 15,000 « < 18,000 < 12 18,000 < 21,000 14 — 21,000 < < 24,000 16 24,000 C 27,000 « 18 __ 27,000 < C 30,000 20 — 30,000 € < 33,000 < 22 33,000 • < 36,000 < 24 — 36,000 t < 39,000 26 — 39,000 < 42,000 28 — 4 .,000 45,000 « 30 — És igy tovább minden 3,000 koronától 2 koronával több, a 3,0Q0 koronánál kisebb maradványösszeg teljesnek veendő. II. fokozat. K. f. 40 koronáig — 14 40 koronán felü 80 koronáig — 26 80 € € 120 < — 38 120 « « 200 « — 64 200 € < 400 « 1 26 400 € < 600 1 88 600 < < 800 < 2 50 800 € « 1,600 5 — 1.600 t t 2,400 « 7 50 2,400 « < 3,200 < 10 — 3,200 > « 4,000 < 12 50 4,000 C « 4,800 < 15 — 4,800 « < 6,400 < 20 — 6,400 « « 8,000 € 25 — 8,000 « < 9,600 < 30 9,600 « 11,200 « 35 — 11,200 < < 12,800 40 — 12,800 « < 14,400 « 45 — 14,400 < « 16,000 « 60 — A II. illetékfokozatnál 16,000 koronán tul minden 80J korona után 2 korona 50 fillér illetéktöbblet fizetendő, 800 koronánál élyebb maradványösszeg tel_ esnek tekintendő. III. Fokozat K. f. 20 koronáig 14 20 koronán felül 40 koronáig 26 40 koronán felül 60 koronáig 38 60 « 100 € 64 100 < 200 1 26 200 « 300 < 1 88 300 € « 400 < 2 50 400 < « 800 < 5 — 800 « < 1,200 < 7 50 1,200 1,600 < 10 — 1,600 < 2,000 12 50 2,000 « « 2,400 < 15 — 2,400 < 3,200 « 20 — 3,200 « 4,000 25 — 4,000 « 4,800 « 30 — 4,800 < 5,600 < 35 — 5,600 « 6,400 < 40 — 6,400 < « 7,200 45 — 7,200 « 8,000 50 -rA III. Illetékfokozatnál 8,000 koronán tul minden további 400 korona után 2 korona 50 fillér illetéktöbblet fizetendő, 400 koronánál csekélyebb maradványösszeg 400 koronának veendő. Jubileum az ügyvédi kamarákban. 1900. március 1-én lesz negyedszázados évfordulója annak, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. alapján életbeléptetett ügyvédi kamarák működésüket megkezdették. Ezen 25. évfordulónak megünneplésére a brassói ügyvédi kamara tette meg a kezdeményező lépést és az ország ügyvédi kamaráit átiratban kérte fel, hogy tegyék az ünneplést általános jellegűvé, jelentőségteljessé s a kamarák megalakulásának 25. évfordulóját méltó módon ünnepeljék meg. Ügyvédi vizsga letétele iránti kérvényhez csatolt oly bizonyítványok, melyekkel az ügyvéd az ügyvédjelöltnek hozzá történt belépését vagy tőle való kilépését igazolja, bélyegmentesek. így határozott 10,645/1898. P. sz. alatt a m. kir. közigazgatási bíróság ... a panasznak helyt ad, panaszlót a tőle követelt illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Megokolás: A vonatkozó tárgyiratokból megállapítható, hogy dr. K. Ferenc ügyvédi vizsga letétele iránti kérvényéhez F. István és K. István ügyvédekhez való belépéséről s azoktól való kilépéséről 4 drb bizonyítványt csatolt. A megleletezett kivonat továbbá csakis ugyanezeknél való joggyakorlatot igazol. Ennélfogva ez a kivonat a végzésben is hivatkozott 22,543/1890. számú igazságügyministeri rendelet értelmében tisztán csak hivatalos célra kiállitottnak lévén tekintendő; mint ilyen az illetéki díjjegyzék 46. tétele hivatalos levelezések» vezérszó alatti határozatok, illetve a 79. díjtétel e) pontja alapján bélyegmentes. A részvénytársaság igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai kényszerithetők-e a bíróság által arra, hogy a társaságot nem érdeklő perben, harmadik személy érdekében a társaság könyveinek részletes tartalmát közöljék? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a budapesti kir. Ítélőtábla, mely ép ugy, mint az elsőbíróság a feltett kérdésre a mult napokban nem-mel felelt. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék. . . A felperes által előterjesztett azon kérelennek, hogy a tanuk újból kihallgattassanak és hogy ők -Os-Budavár» részvénytársaság üzleti könyveinek felmutatására köteleztessenek, a kir. törvényszék nem adhatott helyt, mert a jelen perben is alkalmazandó 1893. évi XVIII. t.-c. 90. §-a szerint a tanú csak oly okiratok felmutatására kötelezhető, melyeknek birtokában van, már pedig a felhívott tanuk, mint ilyenek az «Os-Budavár» részvénytársaság üzleti könyveinek birtokában nincsenek és mert a nevezett részvénytársaság joggal tilthatja meg az igazgatóságnak azt, hogy az üzleti könyvek tartalmát másokkal közöljék. — A budapesti kir. ítélőtábla: helybenhagyatik. Mert a részvénytársaság igazgatói és felügyelő bizottsági tagjai, ebbeli minőségükben a részvénytársaság üzleti könyvei fölött csak annyiban rendelkeznek, a mennyiben a társaság ügyeinek vezetésére (keresk. tör. 182. és köv. §-ai) és a társasági könyvek vezetésére (198. §.), illetőleg a társasági ügyvezetés ellenőrzésére (195. §.) igazgatói, illetve felügyelő bizottsági tagi állásukból folyólag őket a felügyeleti, illetve ellenőrzési jog és kötelezettség illeti, tehát az üzleti könyvek megtekintése és vizsgálata is részükről csak a társaság ügyeiben, a társaságot érdeklő és annak üzletmenetével kapcsolatos ügyekre szorítkozik, maguk a társaság üzleti könyvei azonban nem az igazgatósági és felügyelő bizottsági egyes tagok, hanem a részvénytársaság birtokában levőknek tekintendők és igy a jelen esetben a S. E;/ T. 90. i;-ának esete fenn nem forogván, a felhívott tanuk az «Os-Budavára részvénytársaság* üzleti könyveinek felmutatására nem kötelezhetők; mert felperes a megnevezett tanuknak a részvénytársaság üzleti könyveinek előzetes megtekintésére való utasítással kért ujabb megidézése és kihallgatása által már nem annak a ténynek bizonyítását célozza, hogy mily összegű nyers bevétele volt a társaságnak 1896. évi május, június és július havában, a miről a tanuk tett vallomásuk szerint saját tapasztalatukon alapuló tudomással nem birnak, hanem annak bizonyítását, hogy a részvénytársaság könyveiben a jelzett hónapokról a nyers bevéte-