A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 9. szám - Bolgár igazságügy. 1898-1899. [5. r.]

70 A JOG megelőző vagy az utáni időre volt-e kitűzve, a tőrvényben említés téve sincs. Azt hiszem, hogy a hivatkozott törvény szavait nem lehet oly szigorúan értelmezni, hogy a «kitüzés» szó foglalná magában a törvény intézkedésének súlyát. Oly fontos következményeket tisztán a tárgyalás kitűzésének puszta tényéhez nem köthetett a törvény s nem intézkedhetett ugy, hogy csak azokban az ügyekben hagyja meg a régi eljárási szabáyokat, melyeket az uj törvény életbelépése napján már mint tárgyalási határnappal ellátva kitűzőiteket talál, hanem meghagyta azokban az ügyekben is a régi eljárási szabályok alkalmazását, melyekben 1900. január 1 -ét megelőzőleg tárgyalás volt tartva, habár az uj határnap az 1900. január 1. után is tűzetik ki. A felvetett kérdésre vonatkozólag tehát abban merem megadni a feleletet, hogy a bűnvádi perrendtartás rendelkezései az 1900. január l ét megelőzőleg folyamatba tett ügyek közül csak azokban alkalmazandók, melyekben 1900. január 1-ét megelőzőleg tárgyalás egyáltalán még tartva, sem pedig kitűzve nem volt. Belföld. Biztosítási szaktanácskozmányt hivott össze az igazságügyminister m. hó 26-ára, mely a ministerium kebelében készült tervezetet a biztosítási magánvállalatokról tárgyalta. A szaktanácsozmányba meglettek hiva a következők: Vörösmarty Béla államtitkár, dr. Beck Hugó kúriai bíró, Lévay, Neumann Ármin udv. tanácsnok, Neményi Ambrus, Arányi Miksa orsz. képviselők, dr. Popovich Sándor min. tanácsos, Lányi Bertalan min. tan. Dr. Márkus Dezső, dr. Ball a y Lajos, dr B a r t o k y József, Ott lik Fülöp, dr. Farkas Gyula, dr S c h i 1 b e r Henrik, R u b i n e k Gyula, Frank Frigyes, Lichtenberg Ignác, Ormódy Vilmos dr. P o ó r Jakab, S a r b ó Vilmos, Soltész Vilmos és dr. B e i n j Károly. Külföld. Bolgár igazságügy.*) (1898—1899.) --^Vége.) III. A jelenleg (október hó 15/27-e óta) ülésező' szobranje elébe lett terjesztve a már két év óta elkészült törvénytervezet a dologi jogról (vestno pravo) vagyis mint a tervezet franciaolasz mintára elvan nevezve : a dolgokról, a tulajdonjogról és annak módosításairól (za imusesztvita szobsztvennosztta i neinite vidoizménenia). Fzen törvénytervezet, mely majdnem kizárólag az olasz polg. törvénykönyv megfelelő' részének átvétele, 300 szakaszból áll e beosztással : I fejezet : a dolgok külömbségéről (za razlicsieto na imusesztvata 1—27 §§) ; II. a tulajdonjogról (za szobsztvennosztta 28—34 §§) ; III. a foglalásról (zavladjavanie, 35—44 §§); IV. a növedékről (za prirastenieto 45—77 §§-). V. a tulajdonjog korlátozásáról (za ogronicsenieto na szobsztvennosztta) — személyi és dologi szolgalmak (licsni i poze- ' melni szervituti 78— 255 §§); VI. a társtulajdonról (con(ominium — szaszobsztvennoszt 256—273) és VII a birtokról dladenie — possessio 274—300 §§). A bolgár polg. törvénykönyvből még hátralevő legnehezebb rész, a jelzálogokról és telekkönyvi bejegyzésekről s elsőbbségekről (za privilegiitei ipotekite), ugy látszik még sokáig fog magára váratni, kivált ha tekintetbe vesszük, hogy ezen jogintézmény helyes alkalmazása a k a t a s z t e r i kérdés megoldásától függ, pedig mai pénzügyi viszonyaink tudvalevőleg, sajna oly kedvezőtlenek, hogy ilyen tetemes költségeket igénylő reformra gondolni sem lehet. E szomorú viszonyokat legközelebb érezni fogják első sorban az államhivatalnokok és a katonatisztek, kiknek fizetéseiből, egy legutóbb megszavazott külön törvény alapján, 1899. évi november hó 1/13-a óta, 1900. évi december hó végéig h a v o n t a 15—30%*) levonások fognak megejtetni, az államkincstár javára, persze kölcsönképen s 15 havi 8u/0 melletti visszafizetés feltétele mellett. Azonkívül a jövő évtől kezdve az államhivatalnokok és katonatisztek fizetései 7°/0-al lesznek leszállítva. Furcsa a fenti törvényben az, hogy a 15—30°/0-nyi levonások a nyugdijasok nyugdijaiból is fognak tétetni. (Ezen párját ritkitó intézkedés Karavelov — a demokrata párt főnökének — indítványára hozatott. Természetesen, hogy Karavelov a bolgár államkincstártól nyugdijt nem huz s igy ezen intézkedés hatását nem fogja érezni). Még egy uj nyugdíj törvénynyel is fogunk szerencséltetni az uj század küszöbén. Magától értetődik, hogy ezen uj törvény a nyugdijakat a lehetőségig, vagy jobban mondva a *) A fizetés nagysága szerint. Levonás alá esik már a 960 frknyi évi fizetés (l5°/0). A 4,100 frankon felüli évi fizeté bő 30°/0 evonatik. nevetségig korlátolja és leszállítja. Jövőben nyugdijképes csak az lesz, kinek legalább 25 évi szakadatlan állami szolgálata van s csak akkor, ha az összes lejárt évre a nyugdijilletéket (a fizetésnek 5%-át) befizette, akár szolgált még azon időtől fogva, mikor nyugdijak egyáltalában nem léteztek, akár azon időpont után. így tehát a ki jelenleg, a régi törvény értelmében 15 s illetve 20 évi**) szolgálat folytán nyugdíjra (V4o rész arányában; igényt tarthatna, a 25-ik szolgálati év befejeztével csak oly esetben fogja nyugdij iránti jogát fentarthatni, ha azon évekre is befizeti a nyugdij illetéket, midőn nyugdíjtörvény egyáltalában nem létezett. (Az első nyugdíjtörvény 1892. évi január hó 1/13-án lépett életbe.) Mindazonáltal az, a ki nyugdijilletményét rendesen befizette, de 25 évi szolgálat letelte előtt elbocsáttatik, összes befizetett illetményeit elveszti. Mindezeket a szűkkeblű intézkedéseket tetőzi még azon szintén általános helyeslés mellett elfogadott szabály, hogy egy nyugdij sem lehet magasabb 4,000 (négyezer) franknál (ezüstben)! Ilyen körülmények között természetes, hogy jobb lett volna, ha honatyáink nyugdíjtörvény alkotásáról egyáltalában lemondtak volna, mire a befizetett nyugdijilletmények az államhivatalnokoknak visszatérittettek volna. Ez lett volna legalább őszintébb és igazságosabb. A mai nyugdij körülmények mellett a bolgár államhivatalnok úgyis arra van utalva, hogy haláláig szolgáljon, mert a rokkantnyugdíj (invalidna penzia) oly csekély, hogy inkább alamizsnának nevezhető. Egy népképviselet, mely tisztviselőit parazitáknak s szükséges rosznak nézi, legjobban tenné, ha lelkiismeretét egy az «államhivatalnokok jövőjét biztosító* nyugdijtörvénynyel ki sem erőszakolná. No de ki tudja, milyen meglepetések várják még minálunk a «népszuverenitásra> oltott parlamentárizmus s pártkormányok áldásaival már untig jóllakott hivatalnokokat a jövőben! Dr. Scliisclimánow St. Milán, a belgrádi bolg. fejed, diplom. ügynökség ügyvivője és a bécsi diplom. ügynökség első titkára Külföldi judicatura. Jogi személyek, még közjogi testületek mint állam, község stb.,is felelősek képviselőik cselekményeiért valamint alkalmazottaik oblosus vagy culposus cselekményei és mulasztásaiért stb. (Bécsi legf. Ítélőszék 16,027/99.)* Kereskedelmi alkalmazott a próbaidő alatt bármikor elbocsájtható még akkor is, ha a próbaszolgálat határozott időre szólt is. (Bécsi keresk. járásbíróság CV. 974/98. A kereskedelmi utazó a napidijakból származó jövedelme elmaradásáért kárpótlandó. Egy kereskedő cég utazóját három havi felmondással elbocsájtotta, de a felmondási idő alatt nem küldötte utazni, mire ő elmaradt napidijaiért pert indított s neki a kárpótlás megítéltetett. (Bécsi legf. ítélőszék 13,694/98.) Németországi ügyvédi kamarák becsületbiróságai fegyelmi büntetéseket szabtak ki többek között következő esetekben: A törvényes tarifánál alacsonyabb költségszámításért. A törvényszéki elnök párviadalra való kihívásáért. Játékadóság ki nem fizetéseért; uzsorakövetelés behajtására vállalt megbízásért. Bírói jegyzőkönyv meghamisításával alaptalanul való vádolásért. (G o 1 ds c h m i d die deutsche Advocatur um die Wende des Jahrhunderts.) Közli: Dr. Oláh Dezső, bpesti ügyvéd. Irodalom. A községek rendezésének alapkérdései. Irta : Dr. K a m p i s János. Szerző a folyton napirenden levő közigazgatási reform egyik legfontosabb részét, a községek újjászervezésének kérdését fejtegeti. Miután a bevezetésben röviden végzett a kérdés elméleti részével, a következőkben részletesen megjelöli a reform feladatait. Adatokkal ilusztrálja a községi közigazgatás mai tarthatatlan állapotát, azután rámutat a bajok legfőbb okára, mely szerinte abban keresendő, hogy a község a maga kezdetleges kulturális és anyagi állapotában a modern állam adminisztratív feladatainak megfelelő megoldására képtelen. Gyökeres orvoslásul azt ajánlja, hogy a közigazgatás tisztán állami része a község saját belügyeitől különválasztassék és az előbbinek ellátása külön állami hivatalokra bizassék. Ezután áttér a fontosabb részletkérdésekre. A komoly tanulmányról és gyakorlati érzékről tanúskodó munkát bizonyára érdeklődéssel fogják olvasni mindazok, kik a reform sorsa iránt bármily szempontból érdeklődnek. A terjedelmes füzet ára 1 kor. 20 fillér (60 kr.) A bűnvádi Ítéletek szerkesztése cim alatt dolgozta föl dr. Bálás Elemér budapesti kir. alügyész az uj bűnvádi perrendtartásnak idevonatkozó szakaszait. A munka, a mely a Frank**) 15 évi szolgálat után az államhivatalnok (a régi törvény szerint) la/„u resz nyugdijat kapott, ha elbocsátották, 20 év után pedi" akkor is (274o) nyugdíjra tarthatott gényt, ha önkényt lemondott