A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 43. szám - A lopás

A JOG 315 végéig összesen 2,685. Elintézetlen maradt e hó végéig 3 207 Váltóhátralék 1,331. Büntető. Átvételi, illetve kezdetbeli hátralék 1,154. Lrkezett e hóban 894-, e hó végéig összesen 11685 Elintézésre várt 12,839. Elintéztetett ülésben e hóban 492, e hó végéig összesen 6,049, ülésen kivül e hóban 277, e hó végéig ö,-i L>s--n 4,956. Elintézetlen maradt e hó végéig 1,834. — A budapesti büntető törvényszéknél október 2-től december 30-ig bezárólag a következő tanácsbeosztás lép életb :I. V égtárgy alási tanácsok. Hétfőn elnökök: Zsitvay, Fekete, H a u p t. Bírák: Cseke, Madarassy.Richter, Pap Géza,' S o ó s. M a k ucz. Kedden elnökök :Czárán, Szabó, Bakonyi, Agorasztó. Birák : Ruttkay, Szlavek. Langer Wiener, Sánta, Pap Géza, Baráth, Nedeczky. Szerdán elnökök :Tóth, Lenk.Eördögh. Birák : S o ó s , S z 1 á vek, Richter, Makucz, Langer, Madarassy. Csütörtökön elnökök :Zsitvay, Fekete, Haupt. Birák : C s e k e Madarassy, Ruttkay, Wiener, Sánta, Pap G. Pénteken elnökök: Czárán, Szabó, Bakonyi, Agorasztó. Bírák : Soós, Pap G., Baráth, Makucz, Langer, Nedeczky, Richter, Szlávek. Szombaton elnökök: Lenk, Cseke. Eördögh. Birák : Sánta, Wiener, Ruttkay, M ad a rassy. Barát h, Nedeczky. II. Vádtanácsok. Hétfőn elnök: Tóth, hely. Czárán. Birák: Tóth.Bizaglich, Ruttkay. Kedden elnök: Haupt, hely. Eördögh. Birák : Haupt, Eördögh, Richter Makucz. Szerdán elnök: Zsitvay, hely. Cseke. Birák: Cseke, Ag árasztó, Madarassy, Nedeczky, Csütörtökön elnök : Lenk, hely. Bizaglich. Birák. Lenk, Sárkány, Szabó. Bakonyi, Baráth. Pénteken elnök : B i z a g 1 i c h . hely. Fekete. Birák : Fekete, Sánta, Wiener. Szombaton elnök: Czárán, hely. Soós, Langer, Pap G., Szlávek. Ünnepelt törvényszéki elnök. Az eperjesi kir. törvényszék és annak területén lévő összes kir. járásbíróságok tisztviselői f. hó 3-an a kir. törvényszék tanácstermében Palugyai Gusztáv kir. törvényszéki elnöknek e minőségben az eperjesi kir. törvényszéknél töltött 15 évi szolgálati idejének jubileuma alkalmából olajba fe-tett arcképét felavatták. A diszgyülésen a bírósági tagokon kivül az eperjesi ügyvédi kamarának számos tagja, valamint a királyi ügyészség s a kir. közjegyzőség is részt vett. Az üdvözlő beszédet Both Gyula kir. törvényszéki bíró tartotta, melyben ékes szavakkal adott kifejezést annak a köztiszteletnek s a mai időben valóban páratlanul önzetlen ragaszkodásnak, melynek e törvényszék elnöke évek óta részese és a melyet nemcsak szolgálati érdemével, de a vezetés és a szolgálati érintkezés terén mindig tanúsított ritka tapintatának, humánus bánásmódjának és türhetlen igazságszeretetének köszönheti. Az ünnepeltnek meghatott válasza után Kubinyi Aurél, az ügyvédi kamarának elnöke is igen szép szavakban emlékezett meg az ünnepelt érdemeiről, különösen hangsúlyozván azt, hogy a testületi szellem az ő vezetése alatt izmosodott meg annyira, sőt az ügyvédi karral való érintkezést is ő tette oly barátságossá, oly kellemessé, a mint azt másutt alig találhatni. A képavatás után fényes díszebéd volt. Zugirászat miatt feljelentett ügyvéd. A budapesti ügyvédi kamara zugirászat miatt panaszolta be Cs. Adolf ügyvédet a budapesti büntető járásbíróságnál, mely azonban felmentő határozatot hozott. Ez ellen a kamara ügyésze és a kir. ügyész is felebbezett. A budapesti kir. Ítélőtábla következő indokolással hagyta helyben az elsó'biróság ítéletét: mert az, hogy vádlott, a ki okleveles ügyvéd, kamarai díjhátralék miatt a debreceni ügyvédi kamara kötelékéből el nem bocsájtatott, a budapesti ügyvédi kamaránál pedig fel nem vétetett s ily körülmények között mégis ügyvédi gyakorlatot folytat, zugirászati kihágást nem állapit meg, mert az 1874. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában kamarai díjhátralék fennállása nem említtetik azon okok között, mely miatt az ügyvédi kamarába felvétel megtagadható volna; mert továbbá a kbtkv. 45. §-ába ütköző kihágás meg nem állapitható, miután vádlott az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztve nem lévén, vagy az ügyvédi állás elvesztésére Ítélve nem lévén, ügyvédségét feltüntető cimtáblát jogosan használ. (1899. évi szeptember 26-án.) Törvénytelen gyermek tartása iránti perben, a m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa a napokban következő indokolással mondta ki a férfit egy törvénytelen gyermek természetes atyjának: Midőn valamely nő házasságon kivül gyermeket szül, az a férfi, ki azzal a nővel a fogamzási időben nemileg közösült, az anyagi jogszabályok szerint a gyermek természetes atyjának tartandó és gyermektartási díj fizetésére kötelezendő. Az illető férfi az alól a kötelezettség alól csak a többekkel való közösülés kifogásával menekülhet, mely azonban csak akkor foghat helyet, ha az anya a fogamzási válságos időben erkölcstelen feslett életet élt. Ennek eldöntése azonban, hogy a megállapított tényekből a nő erkölcsi minősítése ilyennek levonható-e, valamint ebből folyólag az is, hogy a többekkel való közösülés kifogásának helye van, jogkérdést képez. Alperes ellen tényállás gyanánt meg van állapítva, hogy ő felperes leányával a válságos időben közösült, azonban alperes tartási kötelezettségének megállapítása ellenében a többekkel való közösülés kifogásával élt. Már most mérlegelve azokat a tényeket, melyeket a felebbezési bíróság ennek a kifogásnak alapjául elfogadott: felperes leányával szemben ama tényvan megállapítva, hogy mással közösült, az t. i., hogy az előtt, mielőtt alperessel viszonyt kezdett, előzőleg egy férfival viszonya volt, erre a tényre a többekkel való közösülés kifogása nem alkalmazható. Továbbá meg van állapítva az, hogy alperes leánya kávéházi estéli pénztáros nő volt és hogy szolgálatához tartozott, hogy a pénzes vendégekkel szóba álljon. Ez a tény erkölcstelenséget magában még nem foglal, sem az, hogy a kávéház külön szobájában több leány társaságában a vendégekkel mulatott, mert az nincs megállapítva, hogy ilyenkor közösülés történt. Ezeken felül még felperes leánya terhére az van róva, hogy alperestől, kinek lakására járt, pénzt fogadott el. Ez azonban, mint a megállapításból látszik, nem az egyes közösülések ára, hanem csak ajándékozásnak tekinthető és ebből a körülményből nem lehet következtetni, hogy felperes leánya üzletszerűen pénzért folytatta alperessel a közösülést. Elegendő támpontot ezek szerint a ténymegállapítás nem nyújt arra nézve, hogy felperes leánya ellen a fogamzási időszakban erkölcstelen feslett élet jogilag következtethető lenne, miért is ellene a többekkel való közösülés kifogás helyet nem foghatván, felperes felülvizsgálati kérelmének j helyt adni és a felebbezési bíróság Ítéletének megváltoztatásá1 val, alperest a gyermek természetes atyjának kimondani s ebből folyólag a gyermek javára tartási kötelezettségét megállapítani kellett. (1898. okt. 5. G. 254.) A betörés folytán előállt kár megtérítése A budapesti kir, kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A kir. törvényszék az elsőbiróség végzését megváltoztatja, az eljárás felfüggesztésének helyét nem találja s az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: A betörés folytán előállt kár megtérítése iránt a biztosító társaság ellen folyamatba tett polgári pernek felfüggesztésére elégséges indokul nem szolgálhat az, hogy a büntető eljárás a lopás elkövetői ellen folyamatban van s az ellopott tárgyak egy része a büntető bíróság kezelése alatt áll, mert | ugy a lopás elkövetési módja, mint a kár nagysága, ez utóbbi a 1 megkerülő tárgyakra való tekintettel, a polgári eljárás során tiszI tába hozható s így mi sem indokolja, hogy a biztosított felperes I elzárassék attól, hogy a követelését megállapító tényeket már | mosi bizonyíthassa s a büntető eljárás jogérvényes befejezését, melynek ideje bizonytalan, bevárni kénytelen legyen. Ez okból az elsőbiróságot, az eljárást felfüggesztő végzésének megváltoztatásával, további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Felperesi ügyvéd részére a felfolyamodásért dijat, felszámítás hiányában, megállapítani nem lehetett. (1868. évi L1V. t.-c. 252. §.) (1899. szept. 16-án E. 240.) Birói foglalás a vasutak készpénzjövedelmeire. F. Ármin a szepesváraljai helyi érdekű vasút ellen 35,994 frt 08 kr. és jár. erejéig vezetett végrehajtást. A kassai kir. ítélőtábla az 1898. okt. iS-án foganatosított biztosítási végrehajtást következményeivel együtt hivatalból megsemmisítette. Jndokok: Habár az előterjesztés a biztosítási végrehajtás foganatosítása után ti nap elteltével, tehát elkésve adatott be, mégis az abban előterjesztett sérelem, tekintettel az eljárásnak merőben törvényellenes voltára, hivatalból figyelembe veendő volt: mert az 1881. évi 91. t.-c. §. 3-a értelmében a vasutaknak a központi telekkönyvben bevezetett minden ingatlanai és azok tartozékai egy telekkönyvi jószágtestet és jogi tekintetben egy egészet képeznek, ugyanezen t.-cikk 26. §-ánat rendelkezése szerint pedig a vasutaknak ily egészet képező inga-k I lanai és azok tartozékai csak együtt és összeségükben vétethetnek végrehajtás alá s minthogy a vasutaknak készpénz bevételei azoknak, illetőleg a vállalatnak tartozékát képezik, azok birói foglalás és végrehajtás alá külön nem vonhatók. Habár tehát a lőcsei kir. törvényszék 4,712/98. szám alatti végzésével a biztosítási végrehajtást a szepesváralja h. é. vasút összes ingatlanaira és azoknak haszonélvezetére, tehát az egész jószágtestre elrendelte, a haszonélvezet lefoglalása a felhívott törvényhelyek szerint csak az ingatlanok lefoglalásával együttesen történhetett volna meg, vagyis a haszonélvezet lefoglalása a 1881. évi 60. t.-c. 208. és következő §-ai értelmében az 1881 : 61. t.-c. 28—30. és 31. §-aiban foglalt módozatok mellett a megkeresett központi telekkönyvi hatóság által lett volna foganatosítandó. A birói kiküldött tehát azzal, hogy a végrehajtást szenvedő részvénytársaságnak a vasúti vállalatból eredő jövedelmét külön mint ingót foglalta le, merőben törvényellenesen járt el és eljárása ebből az okból, valamint tekintettel arra, hogy ebben az esetben a végrehajtási eljárás felülvizsgálását a közérdek is követeli, már az elsó'biróság által lett volna hivatalból megsemmisítendő.— A magyar kir. Curia: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik ; mert a másodbiróság végzése nem tartozik azon végzések közé, a melyek ellen a végrehajtási törvény értelmében további felfolyamodásnak van helye, az 1881 : LIX. t.-c. 59. §. 1. pontja pedig végrehajtási ügyben nem alkalmazható. (1899. szept. 13-án 4,700.) A csendőrök előtt tett beismerő vallomás. A m. kir. Curia : A temesvári kir. ítélőtáblának ítélete az abban felhozott és az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott indokokon felül még azért is helybenhagyatik, mert habár vádlott bekisértetése alkalmával mellfájásról és kézcsuklóinak megsérelmeztetése miatt panaszkodott, állítván, hogy a csendőrök ököllel mellbeverték és megkötözték, mégis orvosi vizsgálat alá nem vétetett. E mulasztás miatt nem cáfolható meg .vádlott ama védekezése, hogy ő a csendőrök előtt beismerő vallomást nem önként, hanem a bántalmazás hatása alatt tette. (1899. szeptember 7-én 8,469. sz.) Egy kereskedösegéd szolgálati szerződést kötött egy budapesti céggel, mely szerint arra kötelezte magát, hogy augusztus hó 15-én a cég üzletébe utazói minőségben belép. 1898. aug.