A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 43. szám - A lopás

A JÜJ 2-án azonban a segéd arról értesítette a céget, hogy 1898. aug. 15-én utazói állását elfoglalja ugyan, de egyidejűleg 1898. szept. 30-ára vagyis hat hétre felmond. Ezen levélre a cég azonnal válaszolt, hogy ö ilyen körülmények között a segéd szolgálatára nem reflektál. A segéd erre a hat heti felmondási időre járó fizetés iránt indított pert. Az elsó'biróság marasztaló ítéletet hozott. A budapesti kir. keresk. és váltótvszék következő' érdekes indokolással utasította el felperest: Minden szolgálati szerződés megkötésénél a szolgálatadó vélelmezett szándéka arra irányul, hogy a szolgálatnak tartós és megszakítás nélkül való teljesítését a maga részére lehetővé tegye és biztosítsa. Minden szolgálati szerződés tehát abban a feltevésben köttetik, hogy a szolgálatra alkalmazandó tartósan lesz abban a helyzetben, hogy a szolgálati viszonyból folyó kötelezettségeit betölteni fogja. Fokozottabb mérvben érvényesül ez a feltevés a kereskedelmi utazói állásnál, melyre felperes alperest alkalmazni kívánta. Ez az állás ugyanis huzamos ideig tartó vidéki utazásokkal, ezek kapcsán pedig a vevőknek a szolgálatadó kereskedő fontos kereskedői érdekét és üzletének existentiáját közelről érintő megszerzésével, tehát a szolgálatadó vevőkörének megismerésével van összekötve. Ezek a körülmények nyilvánvalóan a szolgálali viszony állandóságát feltételezik. Ily szempont által vezérelve, semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az utazói állásból folyó szolgálati munkakör hat heti időtartam alatt kellő módon be nem tölthető és ebből folyólag a szolgálati szerződés megkötésére feleket inditó cél a most jelzett időtartam alatt meg nem valósitható. Kiindulva már most abból a jogos követelményből, hogy felperes az alperessel kötött és általa teljesíteni kötelezett szolgálati szerződés imént kiemelt céljával és természetével tisztában volt, felperes azzal a tényével, hogy a szolgálati szerződés tényleges foganatba vétele előtt a szolgálatadó alperesnek azt adta értesítésére, hogy állását csupán a hat heti időre, tehát a szolgálati szerződés céljának megvalósítására nyilvánvalóan elégtelen időtartamra kívánja elfoglalni, ezen időtartam elteltével pedig alkalmazásából kilép: kétségtelen kifejezést adott annak, hogy a szolgálati szerződés fentebb körvonalozott céljának megvalósítására közre nem működik, más szóval, a létrejött szolgálati szerződéstől jelzett tényével eleve eláll. Amennyiben pedig ezek szerint a szolgálati szerződéstől maga felperes állott el, ezen szerződés alapján jogokat nem érvényesíthet, jelesül a hat heti felmondási időre járó és keresetbe vett fizetést nem igényelheti. (1899. szept. 25. D. 292.) A bírósagok és védői dijak megállapítása. A kézdivásárhelyi kir. törvényszék: Sz. József és társai dr. V. Gyula ügyvéd ellen csalás büntette miatt befejezett büntető ügyben, dr. Sz. Gyula ügyvéd által dr. V. Gyula ügyvéd ellen védő költségei megállapítása iránt beadott kérvény folytán dr. Sz. Gyula ügyvéd munkadiját és költségeit fent megjelölt bűnügyből kifolyólag képviseltje dr. V. Gyula ügyvéddel szemben a bprts 3é8. §-a alapján a következőkben állapítja meg : 1. 1898. február 5-én megtartott végtárgyaláson megjelenés és terheltnek képviseletéért 100 frt; — 2. ügyiratok tanulmányozása 30 frt ; — 3. és 5. büntetőjogi tanulmányok és felebbezés megszerkesztéséért 250 frt; — 4. értekezés felebbezés tárgyában 20 frt ; — 6. felebbezés leirásáér (9 ív) 9 frt; — 7. felebbezés közlése a megbízóval (értekezés) 5 frt; — 8. a megbízó által később beadott felebbezés viszszavonása iránti kérésért 3 frt; — 9. költségjegyzék kiállításáért 3 frt; — 10. költségek megállapításáért beadott kérésért 7 frt; usszesen 427 frt azaz négyszázhuszonhét forint. Indokok: mert a bprts 34-8. §-a értelmében a védői dijak megállapításánál a bíróságok meghatározott tarifához kötve nincsenek, hanem főleg a védő érdemei, a bizonyítékok megszerzésére és védelemre fordított fáradság, az alaposság, valamint a vádlott vagyoni viszonyai méltánylandók. Eme szempontok figyelembe vételével a fennebbi tételek megállapítása igazolt és indokolt.— A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla : A kir. Ítélőtábla az elsőbirósági végzés 3. és 5. tétele alatt megállapított 250 frtot (50-J-73] összesen 123. frtra mérsékelvén, a többi tételekben foglalt megállapításokat pedig jóvá hagyva, dr. Sz. Gyula munkadiját dr. V. Gyulával szemben összesen 300 frt, azaz háromszáz forintban állapítja meg. Dr. Sz. Gyula ügyvéd felebbezéséért munkadíj nem állapittatik meg ; mert az alsóbirósági végzés 3. és 5. tétele alatt megállapított 250 frt a munka nagysága dacára tulmagasnak találtatott s ezért megfelelően mérsékeltetett, a többi tételek alatti megállapítások az elsőbirósági végzés indokai alapján helybenhagyattak. A m. kir. Curia: Minthogya másodbiróság végzésével az elsó'biróság határozata dr. V. Gyula javára változtattatott meg, tehát neki a büntető perrendtartás 349. §-a szerint további felebbezésre joga nincs: ez okból a kir. ítélőtábla végzése ellen beadott felebbezés visszautasittatik. (1899. május 17-én 4,848.) Curiai és táblai értesítések, Brassó B. K. Steiner A. — Juke Gy. 5,148/99. sz. ü. a Cur. okt. 17. vu. — Detta P. E. Zárda Szt. György — Deftert G. érk. I. G. 469/99. sz. a. Tárgyalás okt. 30. — Cs. Somörja dr. P. K. Csőilei — Rosenbaum érk. 4,258'99. sz. a. n. e. eld. Danilovits. — Homonna dr. M. Gy. A kérd. ügv n. e. — Ó-Kanizsa T K. A kérd. ügy nincs elint. — Pécs E. J. Duchen — Zsiga 4.326/99. sz. ü. n. e. — Pécs T. M. Zschuhe J. — özv. Mailáth 5,197/99. sz. ü. a Cur. okt 10. hh. — Sopron dr. K. I. Görgics — Görgics 2.057/99. sz. ü. a Cur okt. 18 hh. — Tiszafüred D. K. Blau — Tiszaföldvár tkp. 4,107'99. sz. ü. a Cur. okt. 18. hh. magyar vi hivatalban. A szombathelyi kir. közjegyzői kamara területén teljesen dékre közjegyzői helyettes kerestetik. Cim a kiadó*—4 Fiatal ügyvéd, négy esztendei önálló gyakorlattal, a német nyelvet tökéletesen birja, fővárosi irodában irodavezetői állast keres. Czim a kiadóhivatalban. A «Jog» törvénytára t. előfizetőinknek Ráth Mór által elküldetik postán keresztkötés alatt az 1899. évi Törvények II. és az ücjyi rendeletek I. füzete. A tartás uj ügyviteli szabályai. A kiknek egy hét alatt ezej kézbesittetnek, méltóztassanak akiadónál rekla1899. évi bűnvádi Igazságperrend;k a füzetek nem málni. Az egész kevesebb 5 frt évfolyam bolti ára lega icdog» t. előfizetői ezen1899-es lesz, de tul is, a törvények és rendeletek évi folyamait 3 frtos kedvezményáron rendelhetik meg. Az előbbi évfolyamok szinte tetemes kedvezménynyel szállíttatnak. } lent me 9! II-ik kötete. Biró—Dézsma. Több mint 100 kiváló szakférfiú közreműködésével szerkeszti Dr. Márkus Dezső kir. törvényszéki biró. Ezen most megjelent II. kötet ismét fényes tanúságot tesz arról, hogy a Magyar Jogi Lexikon hazai jogirodalmunk szempontjából valóban fontos és hasznos, sőt nélkülözhetetlen forrásmunka ugy az elmélet, mint a gyakorlat embereinek egyaránt. A Magyar Jogi Lexikont az egész szakközönség osztatlan elismeréssel fogadta és a kritika azt az I. kötet megjelenésekor páratlan dicsérettel halmozta el. A munka famentes, tehát soha meg nem sárguló papírra nyomua, 5 kötetben, nagy <S° {lexikon-) alakban jelenik meg; egy-egy kötet terjedelme 50-56 iu. A hátralevő három kötet most már gyorsan egymás után fog megjelenni. Ára kötetcnkint díszes és tartós félbőrkötésben 10 frt. Megrendelhető : a Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaságnál Budapest, V., Kálmán-utcza 2. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 ^PJI^ILLER^MÓR lakik^V^ Rudolf-rakpart 3.