A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 6. szám - Hogy szabályoztassanak a követelések harmadik személyhez való viszonyukban?

24 A JOG vonatkozó része megváltoztattatik, s vádlott az 1883: XXV. t.-c. 1. és 2. §§. alá eső uzsora vétsége miatt vád alá helyeztetik. Indokok: K. F. beismeri, hogy panaszos 1897. március havában azzal jővén hozzá, hogy pénzre van szüksége; ő előbb 40 frtot, majd 60 frtot adott neki és mindkét izben egy-egy oly német szövegű nyomtatványt, mely szerint panaszos a 40 frt fejében 8, a 60 frt fejében pedig 14 mm., összesen tehát 22 mmázsa búzát tartozik őszszel adni s egyúttal két váltót —az összeg kitétele nélkül — íratott alá a panaszossal s mikor ó'szszel a buza ára 11 frtra emelkedett, e börzei árfolyamnak megfelelően az egyik váltót 88, a másikat pedig 154 frtra kitöltve, másokra forgatta s ebből a 242 frtot kitevő összegből leszámítván a panaszos által részére szállított 5 mm. 69. kg. búzának (11 frtjával számított) 62 frt 59 kr. értéket, az egyik váltót 88 frt, a másikat 91 frt í l kr. erejéig beperesitette a panaszos ellen. E szerint a vádlott az adott 100 frt helyett körülbelül 5 hónap múlva 212 frtot vett a panaszoson, tehát a tőzsdei üzérkedéstől lávol álló egyszerű falusi földművesnek pénzbeli szorultságát a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembetűnő aránytalanságot feltüntető módon és e mellett színleli börzei differentiális üzlet5 egyszersmind váltó alakjába is burkoltan használta fel. E cselekmény az uzsoratörvény 1., 2. §-ai alá eső vétség jelenségeit foglalja magában, mihez képest K. F. vád alá volt helyezendő. (1898 okt. 27-én 10,181/898. B.) A kir. ítélőtáblának ama téves megállapítása, miszerint az 1882 évi aug. i-én született vádlottat, kit egy hasonnevű egyen keresztlevele alapján 19 évesnek vett, eltérőleg az I. bir. ítélettől a btk. 85 §. ellenére elzárás helyett, fogházra ítélte, csak az ügy újra felvétele utján orvosolható. A m. kir. Curia. (A nagymihályi kir. járásbíróság előttjogtalan elsajátítás miatt vádolt K. György elleni bűnügyben.) Tekintve, hogy a jelen bűnügyben az 1883. VI t.-c. 7 §. egyik esete sem forog fenn és tekintve, hogy a kir. Ítélőtáblának ama téves megállapítása, miszerint az 1882. évi aug. 1-én született K. György vádlottat, kit egy hasonnevű egyén keresztlevele alapján 19 évesnek vett, eltérőleg az I. bir. ítélettől, a btk. 85 §. ellenére elzárás helyett fogházra ítélte, csak az ügy újra felvétele utján orvosolható, vádlott felebbezése visszautasittatik. Egyúttal azonban utasittatik a kir. járásbíróság, hogy az összes ügyiratokat a 2,265/1880 sz. igazságügyminiszteri rendelet 102 §. rendelkezéseihez képest további intézkedés végett a kir. ügyészszel közölje. (1898 dec. 28. 10,423 sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ügyvéd ellen indított fegyelmi és kártérítés iránti eljárás nem tartozik az 1874 évi XXXIV t.-c. 66. §-ában szabályozott eljárásra, mert a fegyelmi eljárás a 73. és következő szakaszok szerint az illetékes ügyvédi kamara, a kártérítési eljárás pedig a 71. vj. szerint a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint illetékes bíróság hatásköréhez tartozik. A budapesti kir. törvényszék (1898 aug. 10-én 22,144 sz. a.) R. István és érdektársai panaszosoknak, dr. B. Sándor ügyvéd, mint panaszlott ellen okiratok kiadása iránti panaszos ügyében következőleg határozott: A panasz elvettetik s a további eljárás megszüntettetik stb. Indokok: Panaszosok panasza alaptalannak találtatott, mert panaszlott ügyvéd 32 cecei úrbéres gazdától nyervén megbízást, a cecei úrbéri perben meghozott ítéleteket csakis valamenynyinek elismervénye ellenében tartozik kiadni és minthogy panaszosok által beküldött meghatalmazás az Ítéletek átvételére nézve csak 12 úrbéres felperestől ered s nem valamennyi perben állott felperestől, panaszlottat a kérdéses ítéletek kiadására kötelezni, nem lehetett. Szabadságában áll panaszosoknak az Ítéleteket a B. Ü. sz. értelmében a székesfehérvári kir. törvényszéknél leíratni A meghatalmazás és a panaszlott által csatolt eredeti Ítéletek visszaadása iránt e határozat jogerőre emelkedése után fog intézkedés tétetni. A budapesti kir. ítélőtábla (1898 okt. 11-én 6,836 sz. a.) az elsőbiróság határozatát indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1898 dec. 28-án 7,036 sz. a.) mindkét alsóbiróság határozata részben megváltoztattatik és panaszlott köteleztetik, hogy a kérdéses úrbéri perben hozott 4,973/92 sz. a. első, 371,781/93 sz. másod és 5,688 96. sz. a. kelt harmadbirósági ítéleteket másolatban panaszosoknak 15 nap és végrehajtás terhe alatt szolgáltassa ki. A panasz egyéb részére vonatkozólag a másodbiróság határozata helybenhagyatik. Indokok: Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 44. §-a értelmében az ügyvéd köteles lévén felének ügyére vonatkozó iratok másolatait annak kívánatára és költségére az ügy folyama alatt is bármikor kiszolgáltatni, ehhez képest panaszlottat a panaszt előterjesztő feleinek kérelmére az ítéletek másolatban leendő kiszolgáltatására, a hivatkozott §. határozott rendelkezése alapján feltétlenül kellett kötelezni és e részben az alsóbiróságok határozatait ily módon megváltoztatni kellett. A panasz többi részére vonatkozólag azonban a másodbiróság határozatát helyben kellett hagyni azért, mert a fegyelmi és kárPALLAS kíSZVÉMY•ÁRSASA. térítés iránti eljárás nem tartozik az 1874. ev. XXX V. t.-c. 66.§-bw szabályozott emez eljárásra, a mennyiben a fegyelmi eljárás a 73. és következő §-ai szerint az illetékes ügyvéd, kamara, a kártérítési eljárás pedig a 71. §. szerint a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint illetékes bíróság hatásköréhez tartozik. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha a születés bejelentését a bejelentésre első sorban kötelezett törvényes atya a reá kiszabott, de vagyontalanság miatt behajthatatlan rendbírság dacára elmulasztja, a törvényes sorrend szerint a többi kötelezettek hivandók fel és kényszeritendök a bejelentés megtételére. (A m. kir. belügyministernek 1898. évi december hó 21-én 121,869. sz. a. kelt határozata.) Az egyes községekre és más érdekeltekre a vicinális utak érdekében kivetett hozzájárulási arány alapján eső teljesítmények kiszabása, beszedése és kezelése, nemkülönben a felügyelet és ellenőrzés intézkedés megtételérc elsöfokban az utibizottság, másodfokban az alispán s harmad- és végsőfokban a közigazgatási bizottság illetékes. A közmunkakótelezettségnek egyénenként való kivetésére azonban elsöf okban községi képviselőtestület, másodfokban az alispán, harmadfokban a közigazgatási bizottság illetékes, mely utóbbi határozat ellen a közigazgatási bírósághoz van panasznak helye. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1898. évi 76,063. sz. határozat.) Mezőrendőri kihágási ügyben kétség esetén az Ítélethozatal előtt megállapítandó, hogy a terület, a melyen a kihágás elkövettetett, nem tartozik az erdőtörvény (i87'J. évi XXXI. t.-c.) hatálya alá. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1898. évi 21,080. számú határozata.) Gyógykovácsi címet a polgári életben senki nem viselhet. E cím kizárólag a közöshadserégnél és honvédségnél használható. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 3,408. sz. határozata.) A vármegyei pótadók az ál/ami adók befolyásának arányában szállitandók be a vármegye házipénztárába. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 119,866. sz. határozata.) Az állatjárványok alkalmával elrendelt óvintézkedések költségeinek behajtásából felmerült vitás kérdések kihágási ügy gyei kapcsolatosan nem dönthetők el, hanem külön közigazgatási útra tartoznak. Ily ügyekben végső fokban a közigazgatási bíróság illetékes határozni. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 1,210. sz. határozata.) A bányaadó kivetésénél eljárni a bányakapitányság és nem a bányabiztosság illetékes. (A m. kir. pénzügyminísternek 1897. évi 7,080. sz. a. kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. bej Holczman Csődök. Friedl Vilmos e. Kun-Szt.-Márton szolnoki trszék, febr. 20. félsz. marc. 20. csb. dr. Landon Gyula, tmgg. dr ifi Lajos. — Kamengiszer Sámuel e. Debreczen u o trvszék bej. marc. 15. félsz. márc. 24. csb. dr. Vass Antal. tmgg. dr.' Kovács József. - Karamer Jakab e. Krompach, lőcsei trvszék bei márc 10 telsz. marc. 27. csb. Puka Mátyás, tmgg. Kaynár Gyula. - Anton A P^eV uÍSZterCe' U- °' trvSzék' beÍ- márc" 13 felsz- márc. 20. csb dr Bodolla Béla tmgg. dr. Wagner Ali ért. - Kandó Otília e Homorod, sz. udvarhelyi trvszék, bej. márc. 10. felsz. ápr. 7 csb dr Yoith STfcffE fe, L°Ó ~ KBaDrth Gusztáv"é e. Győr, u. o/triszéki bej. íebn 27. felsz. marc. 27. csb. Prost János, tmag Rrausz Miksa Barth Gusztáv e. M.-óvár. győri trvszék bej.'febr. 27 £ márc 27 csb. Proszt János, tmgg. Krausz Miksa. - Skriván Ágost e Mhrovfca Má%s%ZSybej" f fdSZ- fcbr- 13- «b- M.ticgs AndráÍUrt0mVgga 11 ^á,l^tZaut0k L Az ar maróthi izéknél a l j e g v z ő i áll febr ~ .A,_banffy-hu,}yadi jbsági aljegyzői áll. febr. 11 — A nagyszéknél aljegyzői áll frhr 11 4 ' — A szolnoki trvs z i áll fehr A , ~ A ,ten»esvan ügyészségnél ügyészi au tebr. 12. — A veszprémi trvszéknél jegyzői áll frh. 19 Az aradi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll fehr 19 4 í T/\ • , 2 ~ albir ói áll. febr. 12. - A beregszászi rWlTn* SZepesófalui Íróságnál — oeregszaszi trvszéknél 1 e g y z ő i áll. febr. 13