A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 7. szám - Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. 2. [r.]

Tizennyolcadik évfolyam. 7. Wém.^Ű»£y Budapest, 1899. február 12. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) LAP ÍZ IGAZSÍnCGY ÉRMEIM KÉPVISELETÉRE 1 MAGTAR ÜGTÍÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI OR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR Ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre ._ 1 frt 50 kr. Fél « _ 8 « — « Egész « 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM. Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. Irta Severus. — A gabona uzsora kérdéséhez. Irta: dr. B a c k: Frigyes, ügyvéd Bpest. — A bíróságok évi kimutatásai «cikkhez.» Irta: Dr. Hamar Gyula, kir. jbiró, Szakolcán. — A bányaművelési szabadság és a kőszén. Irta: Wahlner Aladár, m. kir. bányakapitány, Bpest. — Belföld: (Polgári törvénykönyv. — Csődök lSil8-ban Magyarországon.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Megesketendő-e a tanú, ha kihallgatása megkeresés utján kéretett ugyan, de a megkeresésben a niegesketésről említés téve nincs ? Irta : Kálmán Lajos, kir. jbiró, Moór.) — Sérelem : (Vidéki bírósági mizériák. Irta: AO — Irodalom: (Az ügyvédi dijak törvénykezési szabályozásának alapelvei és ezek szerint kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA: Tévtanok befolyása a bűnözésre. Irta: Eiserth István, kir. ügvész. Lőcsén. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbiiósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Bud'apesti Közlöny»-ből. (Csődök. — pályázatok.) Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. Irta : SEVERUS.^ A bűnvádi eljárás életbeléptetése. Az 1897. évi XXXIV. t.-c. rendelkezése élteimében a bűnvádi eljárást «legkésőbb» 1900. január 1-én életbe kell léptetni. Úgy vélekedünk azonban, a gyakorlati jogászok között igen kevesen vannak, a kik abban a reményben ringatóznának, hogy a törvénynek eme rendelkezése végre lesz hajtva. Első sorban pedig azért nem hajtható végre, mert hiányzik a végrehajtás legfőbb kelléke: a pénz. (Később reflektálni fogunka többi okokra is.) Az igazságügyi minister. az 1899. évi költségvetésébe, tekintettel a bűnvádi eljárás életbeléptetésére 304,744 frttal emelte a kiadási előirányzatot. Ebből az összegből fognak fedeztetni : az újonnan szervezendő 55 birói, 40 aljegyzői, 15 telekkönyvvezetői és segédtelekkönyvvezetői, nemkülönben 50 írnoki állás után járó illetmények. A ki a bűnvádi eljárást és egyszersmint törvénykezésünk mai szervezetét ösmeri; nem kerül sok fejtörésébe reájönni, hogy a praeliminált összeg nagyon csekély ahhoz képest, hogy végre lehessen hajtani a törvényt. Az esküdtszéki intézmény mindenütt drága. De nálunk drágább lesz. mint sok más államnál ; egyfelől területi, másfelől kulturális viszonyoknál fogva, melyek az esküdtek illetményei és a tanudijak tekintetében, a költségelőirányzatra nagyon is lényegesek. Elsősorban azt kérdezzük, ha vájjon a jelenlegi bírósági személyzettel meg lehet-e valósítani az esküdtszéki intézményt? Öt törvényszékünk van 5 bíróval; (!) nyolc törvényszék 6 bíróval és igyanannyi 7 bíróval. Tekintve, hogy a bprts 65. §. e) értelmében a vizsgálóbíró és a vádtanács előadója feltétlenül el van tiltva a főtárgyalásban résztvételtől s ugyané §. értelmében a vádtanács többi tagjai is. lehetőleg mellőzendők a főtárgyaiásnál, tehát: ha a törvény rendelkezését és a törvényhozó intentioit követve, a vádtanács tagjai a főtárgyalási tanácsból kizáratnak : az öt birós töi vényszékek, az esküdtszéki főtárgyalásokat csak kölcsönkért bírákkal tarthatja meg, a hat birós törvényszék is csak abban az esetben tarthat főtárgyalást, ha teljes a létszám. Miután pedig albiró az esküdtszéki főtárgyaiások tanácsában részt nem vehet, — a három év óta oly buzgósággal fejlesztett póterő rendszerrel sem lehet segíteni a bajon. Ha számításba veszszük még. hogy semmiségi ok eseteiben a Curia elrendelheti, hogy az újonnan tartandó főtárgyalás tanácsa más bir óktól alakíttassák s ha számításba veszszük, hogy bűnvádi eljárásunk valamennyi bűnvádi eljárás között valóságos specialitás, mert özönével van abban a semmiLapunk mai szál ségi ok, hiszen több mint 40 azok száma (284., 304., 343., 349., 367., 385., 406., 404., 426., 427., 437., 331., 105, 554. §. stb. és az alienák, melyeknek a nagyobb része, mondhatjuk a helyes jogorvoslati rendszer ellenére, soroltatott a semmiségi okok közé) s ha tekintjük, hogy a bprts. 461. ígérteimében az újra felvétel eseteiben is, lehetőleg kizárandók azok a birák, a kik az előző főtárgyaláson résztvettek : önként következik, hogy a kisebb törvényszékek, megfelelő személyszaporitás nélkül, sokszor fognak abba a helyzetbe jutni, hogy a második főtárgyalást már nem tarthatják meg. A birák létszámának szaporitása nemcsak a fennebbi okból szükséges, hanem szükséges legfőként azért, mert a bűnvádi eljárás a törvényszékek hatáskörébe utalt ujabb teendőkkel és a vádtanács szervezésével a törvényszékek munkakörét annyira kiszélesbitette, hogy csak arányos személyszaporitás után lehetne remélni, hogy a birói kar a reá várakozó nagy feladatot meg fogja oldhatni. A vádtanács bűnvádi eljárásunkban igen széles hatáskörrel van felruházva. Ellenőre s majdnem gyámja a vizsgálóbírónak ; nyomozást rendel, azt irányítja, kötelező utasításokat ad, számoltat s a vizsgálóbíró kollegákat még alaposan meg is bírságolhatja (85. §.),— egyszóval olyan functiót végez, melyben benfoglaltatik a törvényszék büntető ügyeinek vezetése, irányítása; következőleg, nemcsak e hivatás fontosságánál fogva, hanem azért is, mert a működése majd nem permanens, tehát a vádtanács tagjai idejöknek legnagyobb résíét eme hivatásuk betöltésére kell hogy fordítsák, a mi elég világosan kitűnik a bűnvádi eljárás erre vonatkozó intézkedéseiből (bprts. 63., 98.. 109.. 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 123., 124., 129., 143., 147., 149, 150, 151, 153, 159.. 160, 164... 167.. 168, 177.. 184, 187, 256, 258., 260, 261, 262, 263, 265., 266, 267, 269, 277, 278, 331. 470, 493, 569., 571. §.) már magában ez az intézmény bőséges indokot szolgáltat a birói intézmény szaporítására. E mellett igen fontos a királyi törvényszékek kiterjesztett felülvizsgálati hatásköre (bprts. 545. §.) Eddig, az 1883. évi VI. t.-c. értelmében aránylag igen kevés ügyben volt felülvizsgá'ati hatásköre a törvényszékeknek. Az uj bűnvádi eljárás azt az összes, elsőfokban a járásbirák által elbírált büntető ügyekre kiterjesztette s miután a bizonyítási eljárás felvétele esetében végtárgyalásokat is tart. azt hisszük, gyakorlati jogász előtt nem kell bizonyítgatni, hogy mennyivel fog több időt elvonni egy főtárgyalás, mint ha az ügyet az előadó akár zárt, akár nyilvános ülésben adná elő. Mindezek mellett még azt is számításba kell venni, hogy az esküdtszéki főtárgyaiások lassú menete következtében a bírónak mennyivel több idejét fogja elvonni az esküdtszéki, mint a rendes főtárgyalás? Az esküdtbíróság minden államban lassú menetű gépezet s már az alkotó elemeknél fogva sem lehet más ; s ha ezeken kivül tekintjük még, hogy a törvényszékeknél a birói létszám eddig sem volt elég : az a véleményünk, hogy a lehető legszükösebben számítva 150-el kell szaporítani a birák számát a törvényszékeknél; erre a kiadás volna (a lakbért átlagos középarányben véve) 292,500 forint. A bprts, 338. §. rendelkezése szerint az esküdtszéki tárgyalásra 30 esküdt hívandó meg és a bprts. 346. §-a értelmében ezenkívül egy vagy több pótesküdt is meghívandó, a mire annál is inkább szükség lesz, mert a bprts 342 §-a akként rendelkezik, a mi igen természetes is, hogy minden egyes ügyben külön kell megalakítani az esküdtszéket. Annak kiszámításánál, hogy pusztán az esküdtek összehívása mennyibe fog kerülni, a 30 esküdten kivül csak 5 pótesküdtet vettünk alapul; e szerint tehát 64 törvényszéknél, egyszeri meghívásra megjelenik összesen 2,240 etküdt. Ebből körülbelül '/s vidéki, a többi a törvényszék székhelyén lakó; tehát vehetünk 1,400 városi és 840 vidéki esküdtet. Az 1897. évi XXXIII. t.-c. 22. §-a az esküdteknek, ha 1 helyben laknak, napidijat, ha pedig nem helyben lakók, na 12 oldalra terjed