A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 5. szám - Hogy szabályoztassanak a követelések harmadik személyhez való viszonyukban? 1. [r.]

18 A J O O a részvénytársaság javára és terhére annak bejegyzése előtt ügyletek egyáltalában nem köthetők, hanem csak az, hogy az ily ügyletek, csak azon esetben és attól az idöpontól fogva tekintetnek a részvénytársaság ügyleteinek, ha és a midőn a társaság a bejegyzés és kihirdetés által törvényesen létezővé vált és a részére és nevében kötött ügyleteket saját ügyletének akár kifejezetten, akár concludens tényei által elfogadja. A budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszék (1897dec. 3. 37,026. sz. a.) Dr. Bródy Samu ügyvéd által képviselt D. M.-féle müv. intézet C. és D. cégnek felperesnek dr. Bató Henrik ügyvéd által képviselt Budapestvidéki kőszénbánya és ipar részvénytársaság alperes ellen 1,033 frt tőke és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik. stb. Indokok: Felperes keresete vételár megfizetésére irányul. Alperes tagadta, hogy az A) alatti könyvkivonat 18. tétele alatt 1898. évi március 8-tól keltezett 10,550 darab részvényt külön szelvényekkel felperestől megrendelte vagy átvette volna. Peres felek között nem vitás, hogy a kérdéses részvényeket 1895. évi január havában L. Mátyás, ki a részvénytársaság egyik alapitója volt, rendelte meg, nem vitás az sem, hogy alperes részvénytársaság 1895. évi március 1-én jegyeztetett be. Felperes azt vitatta, hogy L. Mátyás alapitó e részvényeket alperes részvénytársaság részére rendelte meg és hogy az átvétel szintén a részvénytársaság nevében történt s minthogy alperes a részvénytársaság alapitója és igy alperes az alapitó ténye által kötelezve van és minthogy alperes a részvényeket tényleg használja, azok árát is szerinte megfizetni tartozik. Felperesnek ez az érvelése azonban téves, mert ugy a részvények megrendelése, valamint azok átvétele a részvénytársaság bejegyzése, vagyis 1895. évi március elseje előtt történt és igy a még be nem jegyzett és működését meg nem kezdett részvénytársaság részére, azt kötelező megrendelést az alapitó L. Mátyás nem tehetett és felperes csak az esetben követelhetné az alperestől a részvények vételárát, ha egyúttal azt vitatta és bizonyította volna, hogy alperes részvénytársaság a részvényekért L. Mátyásnak ellenértéket nem adott, ezt pedig felperes nem is állította, sőt mert nem tagadta és igy beismertnek tekintendő alperesnek az az állítása, hogy L. Mátyástól átvévén a részvényeket, azzal el is számolt, alperes felperessel semmi jogviszonyba nem lépett, és igy felperes alperestől az alperes által sem meg nem rendelt, sem közvetlen tőle át nem vett részvények vételárát nem követelheti. Ezekhez képest felperest keresetével elutasítani kellett stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1898. szept. 29,302. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokai alapján és főleg azért, mert a kereskedelmi törvény 160. §-ának rendelkezése szerint a részvénytársaság a keresdelmi cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintethetvén, az alperes részvénytársaság azokért az árukért, melyeket a cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt állítólag részére az egyik alapitó L. Mátyás megrendelt és átvett, felelősséggel nem tartozik, azt pedig, hogy az alperes részvénytársaság a cégbejegyzés megtörténte és közzététele után a kereseti követelés kifizetését magára vállalta volna, felperes egyáltalán nem bizonyította. A m. kir. Curia (1898. dec. 22. 1,203. sz. a.) mindkét alsóbirósági ítélet annyiban, a mennyiben felperes 33 frt tökére és ennek kamatára nézve kereseti követelésével elutasittatott, megváltoztattatik és alperes 33 frt tőkének stb. felperes részére leendő fizetésére köteleztetik; egyúttal mindkét alsóbirósági itélet az 1868 : LIV. t.-c. 108. §. alapjár. feloldatik és az eljáró kir. törvényszék utasittatik, hogy az alperes által felhívott D. György és V. Albert tanukat a 2 /. alatt csatolt kérdő és a felperes által beadható ellenkérdő pontokra hallgassa ki és az eljárás szabályszerű befejezése után hozzon a kereseti követelésnek 1,000 frt tökéből és ennek kamatából álló részére törvényszerű uj Ítéletet stb. Indokok: Való ugyan, hogy a k. t. 160. §. szerint a részvénytársaság a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintetik és hogy azok, kik a bejegyzés és kihirdetés előtt a társaság nevében eljárnak, személyesen és egyetemlegesen felelősek; ebből azonban nem következik, hogy a részvénytársaság javára és terhére annak bejegyzése előtt ügyletek egyáltalában nem köthetők, hanem csak az, hogy az ily ügyletek csak azon esetben és attól az időponttól fogva tekintetnek a részvénytársaság ügyleteinek, ha és a midőn a társaság a bejegyzés és kihirdetés által törvényesen létezővé vált és a részére és nevében kötött ügyleteket saját ügyletének akár kifejezetten, akár concludens tényei által elfogadja. Már pedig a fenforgó esetben az alperes részvénytársaság az alapi tói L. Mátyás és V. Albert által a felperessel részvény és szelvény nyomtatványok szállítása iránt a társaság végleges megalakulása előtt kötött ügyletet a magáénak fogadta el azon ténye által, hogy az említett nyomtatványokat, melyek a pernek nem vitás adatai szerint az alakuló félben levő társaság részvényének kiállításához voltak szükségesek, melyeket tehát az alapítók nyilvánvalóan nem a saját maguk, hanem a megalakulandó társaság részére és ennek számlájára rendeltek és felperestől át is vettek, saját beismerése szerint az át nem vettnek állított 350 drb számnélküli részvény kivételével a nevezett alapitóktól átvette és részvényeinek kiállításához fel is használta, sőt azok vételárára a felperesnek 233 frtnyi részletfizetést is teljesített, ezzel tehát annak is kifejezést adott, hogy a vételár fizetésére felperes irányában magát tekinti kötelezettnek Különben is az, hogy az alapítok a szobán íorgo nyomtatványokat nem saját számlájukra, hanem a megalakulandó társasáé nevében és ennek számlájára vásároltak felperestol, kitűnik abból is hogy azok egy Vészének átvétele az Fl alatti elismervény szerint kifejezetten is a társaság nevében, a részvénytársasás cégnyomatának az elismervényre illesztése által ismertetett el továbbá támogatja ezt az M) alatti elismervénynyel bizonyított az a körülmény is, hogy a társaság megalakulása előtt egyéb áruk megrendelése és átvétele is a társaság terhére hasonló módon eszközöltetett. Az alapítók által felperessel a részvénytársaság neveben kötött ügylet tehát a fenforgó esetben az imént kifejtetteknél fogva alperest a felperes irányában, ki az árut a megalakulandó részvénytársaság részére szállította és igy a vételárt ennek hitelezte, kötelezvén: alperes az alapítók, illetve ezek megbízottjai által a nem kifogásolt C-L) alatti elismervények szerint felperestől átvett 10,550 darab részvény és szelvényiv egész vételáráért felperessel szemben felelős és nem vehető figyelembe az a kifogása sem, hogy ő L. Mátyás alapitótól a 10,000 darab számozott részvényen felül felperes által szállított 550 drb számnélküh részvény közül csak 200 darabot vett át és ezeknek, valamint a tőle átvett többi nyomtatványoknak árára nézve is vele elszámolt, mert az 550 drb számnélküli részvényt L. Mátyás az L) alatti elismervény szerint 1895 március 1-én, tehát akkor, midőn a részvénytársaság cég beismerten már bejegyezve és L. Mátyás annak már igazgatója volt, kifogás nélkül és a részvénytársaság részére megrendelt többi áruval átvette és megtartotta, az együttesen átvett és egy és ugyanazon célra szolgált valamennyi 550 drb tehát az alperes részére átvettnek és megtartottnak tekintendő és mert az ügylet a fentebbiek szerint alperest a felperes irányában kötelezvén, a L. Mátyással állítólag alperes részéről történt elszámolás felperes jogát nem érinti. Minthogy pedig a szóban forgó 10,550 drb nyomtatványnak összegileg nem kifogásolt vételárából a feleknek e részben egyező előadása szerint még 1,033 frt nincs felperesnek kifizetve és minthogy az alperes által vitatott az a megállapodás, mely szerint felperes állítólag L. Mátyás irányában követelésének részletes törlesztéséül 10 drb összesen 1000 frt névértékű társasági részvény átvételére kötelezte magát, a követelésnek csupán 1,000 frtnyi részére vonatkozik, 33 Irt tehát minden körülmények között készpénzben fizetendő: ennélfogva 33 frt tőkének és külön nem kifogásolt törvényes késedelmi kamatának fizetésére alperest mindkét alsóbirósági ítéletnek e részben megváltoztatása mellett kötelezni kellett. A követelés többi részére ellenben az emiitett megállapodás bizonyítása végett alperes részéről felhívott tanuk kihallgatása előtt alapos határozat hozható nem lévén, a perbeli és felebbezési költség ki által viselése iránt pedig a határozat hozatal a végitéletbe tartozván: egyéb részeiben mindkét alsóbirósági itélet feloldandó és a fentebbieknek megfelelően a további eljárás elrendelendő volt. Minden szerződés érvényes létrejöttének előfeltétele, hogy a szerződő felek tudják, mire vállalnak egymás irányában kötelezettséget. Ha a felek a dijkötelezőt a díjösszeg kitöltése nélkül irták alá, miután igy a létesíteni szándékolt biztosítási ügyletre vonatkozóan az évi díjösszeg mennyiségére nézve a kölcsönös megegyezés hiányzik, a biztosítási szerződés érvényesen létre nem jött | M. kir. Curia 98. évi dec. tó. 849/98. P.) Valamely indítvány elvetését tárgyazó tehát nemleges /7r 1íatay?zat a keresk. törv. 174. §.a alapján meg nem támadható. (M. kir. Curia 98. dec. ló. 1,172. sz.j A szövetkezet által perelt biztosítási dij 5oo frton alul a sommás bíróság elé tartozik akkor is, ha a kereset tagdíj fizetéÜM- f?nyU ' Mert ha tagja isalPeres a szövetkezetnek a kereset eldöntésénél nem a szövetkezet tagjai közé történt belépése folytan a szövetkezettel szemben fenálló jogviszonya, vagyis nem elhfrTlL ^6Zetl /1SZ°?y hanem a biztosítási jogviszony képezi kerSpLi -6?"*' mely, J°gviszonyból eredő kérdések nem a ben S^lmM°lVe^y ,L R' " cimében, hanem a II. R. 7. ciméfec £ t'n^fkedések alapján birálandók el ; nem forog tehát s kereseSelmi elJara« rendelet 6. §. 7. pontjának esete, mert törvénvs szovetkezesi viszonyból, hanem a kereskedelmi ü/X?hnl <f, 5 P°ntJaban emiitett kereskedelmi (biztosítási) ügyletből származik. (M. kir. Curia 1898. november 22. 960. sz. a.) nyes Söben ki b*ztositfiott aZ .esedékes biztositási dijat a törvétartozk hH?n a u ? £Zelte ÍS' a biztositó a tűzkárt megfizetni a b a£ a h lhftOS: ottat a biztosítási dij iránt megperelte és tásTszerződes ^Jlí^ meg is itélte' ^vel ez áltál a biztosiBűnügyekben. véKettJhMÍn*H ^ kÖZVetlen fenyegető megtámadás elhárítása SLaTvaV°gOS Véd6lem 6Setében a cselekmény beszámítndtosaga ki van zárva (btk. 79. §.). lőcsei kir. törvényszék mint büntető bíróság (1897. évi