A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 4. szám - Főhercegi családok exterritorialis joga

16 A JOG Mihály előtt hizott arcza feltűnt s ennek kérdezősködésére kijelenté hogy meg lett kínozva. M. Istvánnénak szintén panaszkodott, hogy a csendőrök megkínozták s ez látta is, hogy a füle nagyon vörös volt. Ezen vallomását megerősíti az anyja, özv. H. Mihályné is. Hazaérkeztekor dr. B. nevü orvoshoz menve, ennek is elpanaszolta kinoztatását s 8—10 nap múlva füle tényleg kifakadt. S. József, P. Antal és B. János csak a községházánál történt kihallgatásuk alkalmával voltak jelen, arról tehát, hogy a csendőrségi laktanyában mi történhetett, tudomással nem bírhatnak. Vádlott mellé a laktanyába kirendelt H. és G. községi őröknek vallomása sem jöhet figyelembe, miután folyton nem voltak jelen a kaszárnyában és mert az előadottak figyelembe vétele mellett vádlott panasza minden alapot nélkülözőnek nem tekinthető. A pécsi kir. ítélőtábla (1898. évi márc. 22. 756. sz. a.) az első bíróság végzését indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1898. évi dec. 28. 7,352. sz. a.) mindkét alsó fokú biróság végzésének megváltoztatásával H. István a btk. 227. §. alapján hamis v.;d büntette miatt vád alá helyeztetik. Indokok: H. István a paksi kir. járásbíróságnál 1897. évi ápr. 16-án felvett jegyzőkönyv szerint, a most panaszlókul jelentkezett csendőröket nem csak azzal, hogy kezeit megláncolták, hanem ezen felül oly cselekményekkel vádolta s ezen vádját későbben is és pedig kiszélesítve fenntartotta, melyek, ha csakugyan elkövettettek, a btk. 477. §. szerint büntettet képeznek., .Minthogy pedig a kir. VI. csendőrkerületi parancsnokság által elrendelt s a kir. járásbíróság közbenjöttével is foganatosított vizsgálati eljárás adatai mi adatot sem szolgáltatott arra nézve, hogy a vádlott által panaszolt, a vizsgálati eljárás folyamán három izben eszközölt kikérdeztetése alkalmával mindannyiszor eltérő módozatok szerint előadott cselekmények a csendőrök által ellene tényleg elkövettettek volna; mert magában véve a bilincsnek mint elővigyázati eszköznek alkalmazása, azon cselekményekhez nem sorolható; az a körülmény pedig, hogy vádlott állítólagos megkinoztatása után majdnem egy hó múlva egyik füle meggyülemlett, amaz állítólagos bántalmaztatásával, hogy okozati összefüggésben állott volna, erre nézve alapos gyanuok nem merült tel; mert dr. B. Kálmán körorvos vallomása szerint, mikor vádlott 21 napi letartóztatása után Faddra hazament és nála panaszkodott, hogy letartóztatása alkalmával a csendőrök fülei tövét nyomkodták, vádlott fülét megvizsgálván, azon sértésnek nyomait még fültükörrel sem észlelte és csak körülbelül 8—10 nap múlva történt, hogy balfüle külső halljáratánál kifakadt. Ezeknél fogva vádlottat hamis vád büntette miatt vád alá helyezni kellett. Az emberi élet kioltására alkalmas eszköz használata és az azzal okozott halálos eredmény egymagában, az emberi élet kioltására irányuló szándék megállapítására nem elégséges. A s.- a.- újhelyi kir. törvényszék (1898. június 23. 4,361. sz. a.) B. Istvánt bűnösnek mondja ki az 1897. nov. 18-án K. Mihályon elkövetett, a btk. 279. §-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettében és ezért őt a btk. 279. §-alapján, de a 281. §. 1. bekezdése szerint a mai naptól számítandó 5 évi fegyházbüntetésre és a 289. §. alapján 8 évi hivatalvesztésre mint mellékbüntetésre itéli stb. Indokok: Vádlott beismerte, hogy mint a mult év november havában K. Mihálylyal egy galy fölött összevesztek, ő volt az, ki ellenfelét előbb ütötte arcul, s hogy az ennek folytán keletkezett verekedés után, melyben K. Mihály által véresre veretett, ezt, ki nyugodtan munkájához visszatért, hirtelen felháborodásban fejszéje élével fejbe ütötte. Ezen tényállás folytán, bár tagadja vádlott, hogy ő ellenfelét megakarta volna ütni, de minthogy a tanuk egybehangzó vallomása alapján világosan megállapítható, hogy vádlottnak e pillanatban más szándéka, mint az, hogy ellenfelét a fejszecsapással megölje, nem lehetett, mert bebizonyult, hogy ütés előtt a fejszét háromszor is megsuhogtatta, hogy ütésének nagyobb erőt kölcsönözzön, minthogy a fejszét ütéskor két kézre fogta s dacára a rendelkezésére álló különböző sulyu és nagyságú galyfáknak, ő mégis nem csak egy ember, de erős állat megölésére is alkalmas nagy és nehéz fejszével támadt K.-ra; minthogy végül K. Mihály a tőle kapott sebben néhány heti kínlódás után belehalt, őt a btk. 279. §-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettében kellett bűnösnek kimondani. Figyelemmel azonban a jelenlevő enyhítő körülményre, hogy vádlott nagymérvű felindulásában követte el tettét, a btk. 281. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezést kellett a büntetés minősítésénél irányadónak venni stb. A kassai kir. ítélőtábla (1898. okt. 4. 4,887. sz. a.) Tekintve, hogy a btk. 281.§-ában meghatározott erős felindulás csak akkor számitható be a bűncselekmény elkövetője javára, ha az erős felindulásnak inditó okát nem magának a tettesnek jogtalan eljárása képezi, ebben az esetben pedig a kihallgatott tanuk vallomása szerint B. István vádlott előbb vágta pofon K. Mihályt s csak azután bántalmazta K. Mihály a nevezett vádlottat, ekként tehát ily körülmények közt a btk. 281. §. első bekezdésének büntetési tétele a büntetés kiszabásánál nem alkalmazható, ellenben figyelemmel arra, hogy K. Mihály rögtön viszonozta a pofont, oly erővel, hogy vádlott vérezni kezdett, sőt a földön lábainál fogva húzgálta, hogy vádlott büntetlen előéletű, hogy a bekövetkezett halált maga az elhalt is elősegítette azzal, hogy serelmével még napokig téli időben az erdőben dolgozott és azt egyideig nem gyógyította; mindeme nyomatékos enyhítő körülmények mellett a btk. 92. §-ának alkalmazása indokolt, ezeknél fogva a kir. Ítélő tábla a B. István vádlott fegyházbüntetését a btk. 279. §. alapján a btk. 92. §-ának alkalmazásávál 6 évben állapítja meg s ezzel a részbdi változtatással, indokainál fogva, mindazonáltal ezeknek azzal a helyesbítésével hagyja helyben, hogy az eljárás adatai nemcsak nem szolgáltatnak bizonyítékot arra, mintha a vádlott a kérdéses sérelmet a fejsze élével ejtette volna, sőt a kihallgatott K. Mihály vallomása és a boncvizsgálati jegyzőkönyv és az arra alapított orvosi vélemény megerősítik vádlott előadását, hogy az ütés a fejsze fokával történt, a mit támogat az a körülmény is, hogy a nagyerővel és súlyos eszközzel ejtett ütés csak kis terjedelemben zúzta, törte be a koponyát. A m. kir. Curia (1898. dec. 30. 11,662. sz. a.) mindkét alsó fokú biróság Ítéletének részben való megváltoztatásával vádlott a btk. 301. §-ba ütköző, a 306. §. szerint minősült és büntetendő, halált okozott súlyos testi sértés bűntettében mondatik ki bűnösnek és ezért 4 évi fegyházbüntetésre Ítéltetik. Egyebekben a kir. Ítélőtábla Ítélete helybenhagyatik. Indoko k.,Az emberi élet kioltására alkalmas eszköz használata és az azzal okozott halálos eredményegymagában, az emberi élet kioltására irányuló szándék megállapítására nem elégséges. A jelen esetben vádlott ellen a szándékos emberölés jogszerűen annál kevésbbé állapítható meg, mert vádlott K. Mihály ellen a fejsze fokával csak egy csapást mért, a melytől az el nem esett, sőt ezután még napokig dolgozott. Ehhez képest vádlott cselekménye a kir. Ítélőtábla helyes Ítélete kifejtése szerint a btk. 307. §. mellőzésével a btk. 306. §. szerint volt minősitendő. A büntetés kimérésénél egyrészről vádlott büntetlen előélete s az a körülmény, hogy az elhalt vádlottat megverte és ezzel felingerelte, másrészről azonban a használt eszköz minősége mérlegeltettek stb. Vádlott a megrendelő-jegyre magát G. Antal gyüjtöfogházi lelkésznek adva ki. ennek nevét irta megrendelőként, fizetésképességének színlelésével a kereskedőket arra bírta hogy neki nagyobb értékű könyveket hiteleztek, illetve hitelezni készeknek nyilatkoztak: cselekménye a btkv. 379. §. szerint csalást és nem okirathamisitást képez. iM. kir. Curia 98. nov. 22. 14.29U.J Vádlott azon cselekménye, hogy valóval meg nem egyező ama indokkal birta reá a rendőröket sértett félnek elfogatására, hogy egy szédelgés megakadályozása, illetve egy csaló elfogatása közbelépésüknek szükségét okadatolja : a btkv 223. §-ában meghatározott személyes szabadság vétségét képezi. A m. kir. Curia 98. nov. 29. 5,159.) A Btk. 351. §-ába ütköző zsarolás vétse befejeztetik azzal a fenyeget m.ssel, hogy a rágalmazó vagy ecsületsértő állítás, nyomtatvány utján közzé fog tétetni. Sem a közzététel, sem az anyagi haszon tényleges elérése a Btk. 351 í;-ának tényálladékához nem szükséges. (M. kir. Curia 1898. njvember 10. 8,157. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Schwartz Mózes e. Bpest, u. o. tszék, bej. ápr. 9 félsz. máj. 3, csb. LaufTer Gyula, tmgg. dr. Magyar László. — Dormann Ármin. e. Bpest. bpesti ker. és vált. tszék, bej. febr. 9, félsz. márc. 9, csb. dr. Genthon Ferenc, tmgg. dr. Bentsik József. — Fáhn Miksa e. Szeged, u. o. tszék, bej. febr. 25, félsz. márc. 18, csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmgg. dr. Kompolty Ábrahám. — Braun J. és testvére e. Arad, u. o. tszék, bej márc. 1, félsz, márc. 21. csb dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Bogdán Virgil. — Szabó József e. Zsámbék, pestvidéki tszék, bej. marc. 21, félsz. ápr. 12, csb. dr. Szász Béla, tmgg. dr. Fráter Béla. — Jonns A. és Dietinger e. Eszék, u. o. tszék, bej. jan. 28, félsz. febr. 7, csb. dr. balkáni Tojcsevics Antal, tmgg. dr. Spitzer Hugó' — Rónai Pál e. Szabadka, u. o. tszék, bej. febr. 15. félsz. márc. 7, csb. Oláh Feienc. tmgg. dr. Klein Imre. - Csuturóla Lázáré. Zágráb u o tszék. bej. jan. 10, félsz. jan. 12, csb. Ferrics Károly, tmgg. dr. Theodorovics. - Stakits Boskó e. Újvidék, u. o. tszék. bej. márc. 11. félsz. márc. 28, csb. Ga amb Zoltán, tmgg. dr. Ballá Aladár. - Dr. Sessler Manó e. Zsombolya, n.-kikindai tszék, bej. febr. 13, félsz. febr. 18, csb Kovách Gusztáv, tmgg. dr. Kallós Samu. . Lázár Ár, ád e. Csik-Rákos csíkszeredai tszék. bej. febr. 22. félsz. márc. 22. csb. Jerzsák János,' tmgg. Csedo István - Stern Gyula e. Siófok, veszprémi tszék, bej. febr. 25, félsz, marc 21 csb. Nyékhegyi Lothár, tmgg. dr. Weil Ede. - Freyler Ernő e. Nagy-Szeben, u o. tszék bej. febr. 25. félsz. márc. P, csb. Bán Ferenc, tmgg. dr. Gresskovits Vilmos. - Korányi Fülöp e. Versec. fehértemplomi tszék, bej. febr. 25, félsz. márc. 11, csb. Horváth Géza, K Kr ^arkovits György. - Spierer Izsák e. Kolozsvár, u. o. tszék, wJ^l- ' Q'SZ- febo27- C5b- BeCsok La>os- tm«g I"drei László. Wertheimer Samu e. Besztercebánya, n. o. tszék. bej. márc. 1. félsz, r f/'i l , e'er Zsigmond. tmgg.;Tandlich Manó. - Grósz Vilmos Kámlí""She'y ,u- °-.tszék'7beí- áPr 24, félsz. máj. 24, csb. Hollner Karoly, tmgg. dr. Szirmay István. ian WPaÍy^Zat?JC:J-Au-magyar"láposi Íróságnál aljegyzői áll. an.2.) -Aszt.-gothardijbiróságnál a 1 j g y z ö i áll jan 4 - A/entai kir. jóságnál albirói áll. jan* 29. -lí Jrivigyei járőságnal afbirói A zenTai 7w \mo^z}:m^^ jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 30. nél albiró ^W01 I™- 31. - A pancsova tszéknél alb.ro. áll. jan. 31. - Az esztergomi jbiró.ágná albirói áll. VbNYTÁRSABAG