A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 53. szám - A jóhiszeműség és roszhiszemüség elve az anyagi telekkönyvi jogban. 3. [r.]

396 A JOG leséül pedig Pottyondy Géza kir. törvényszéki birót jelölte ki. — A nagyváradi kir. itélőtábla elnöke a nagyváradi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbirósághoz az 1900-ik év tartamára elnökül M i 11 y e Gyula kir. ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel felruházott birót s elnökhelyettesül Bige Gyula kir. törvényszéki birót jelölte ki. — A pozsonyi kir. Ítélőtábla elnöke, a felügyelete alatt álló nyitrai kir. törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökévé Sándor Géza nyitrai kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Mázoly Antal kir. törvényszéki birót jelölte ki az 1900. év tartamára. — A trencséni kir. törvényszék elnöke közhírré teszi, hogy a pozsonyi kir. Ítélőtábla elnöke az 1900. év tartamára a trencséni kir. törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökéül Hajdú Géza kir. törvényszéki elnököt, állandó helyetteséül pedig Borsiczky Géza kir. ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót jelölte ki. — A pozsonyi kir. Ítélőtábla elnöke, az aranyosmaróthi kir. törvényszéknél az 1900-ik évre Andrássy Sándor kir. törvényszéki elnököt, helyettes elnökül pedig S p e n g e 1 Sándor aranyos-maróthi kir. törvényszéki birót jelölte ki. — A pozsonyi kir. Ítélőtábla elnöke a rózsahegyi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbirósághoz az 1900-ik év tartamára elnökül Vrchovina Győző kir. itélőtábla-birói cimmel és jelleggel feiruházott törvényszéki birót, helyetteséül pedig V i 1 c s e k Alfonz kir. törvényszéki birót jelölte ki. — A temesvári kir. ítélőtábla elnöke a pancsovai esküdtbíróság elnökévé Vozáry János kir. törvényszéki elnököt, helyetteséül pedig Pavlovics Ábrahám kir. törvényszéki birót jelölte ki. — A nagy-becskereki kir. törvényszék elnöke közhírré teszi, hogy a nagybecskereki kir. törvényszék esküdtbiróságának elnökéül Zsiros Lajos kir. curiai biró törvényszéki elnök, állandó helyetteséül pedig di-. Polgár Sándor kir. törvényszéki biró jelöltetett ki. A pécsi kir. törvényszék elnöke az 1900. év tartamára a pécsi kir. törvényszék esküdtbiróságának elnökéül Sável Kálmán kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnököt, helyetteséül pedig dr. Simon József pécsi kir. törvényszéki birót jelölte ki. A budapesti VIII—X. ker. kir. járásbíróságnál a jegyzői irodák és ügycsoportok beosztása az 1900. évre következőkép lett megállapítva: I-ső jegyzői iroda (I. em. 1. ajtó). Kezelő: Bihari Soma Írnok; helyettese: Eördögh Pál írnok. Bírák: dr. Schmör Gyula kir. járásbiró (I. em. 1. ajtó). Sommás perek. Sp. I. D, I, J, X, Y, Z betűs I. r. felperesekkel. Pv. I. Polgári vegyes ügyek saját pereiben. El. Elnöki ügyek. C s a tó Zsigmond királyi aljárásbiró (I. em. 6. ajtó): M. Megkeresések. V. Végrehajtási ügyek. Ö. Rendes örök. elj. tárgyát képező ügyek. Öb. Örök. és hagyom, bizonyitv. ir. ügyek. A. Anyakönyvi ügyek. Pv. II. Polgári vegyes ügyek saját ügyeiben. — II. jegyzői iróda (földszint 3. sz. ) Kezelő K o c h Béla irnok; helyettese: E ö rd ö g h Pál irnok. Biró: dr. H u z e 1 1 a Mátyás kir. járásbiró (földszint 3. sz. ) Sommás perek. Sp. II. B, E, G, T betűs I. r. felperesekkel. Pv. VIII. Polgári vegyes ügyek saját pereiben. — III. jegyzői iroda (I. em. 16. ajtó) Kezelő: Dobozy Ambrus; helyettese: Pap Lajos Írnokok. Biró dr. Zoltán Béla kir. aljárásbiró (I. em. 16. ajtó). Sommás perek. Sp. III. O, Ö, S, Sz, U, Ü betűs L r. felperesekkel. Pv. III. Polgári vegyes ügy k saját pereibe. — IV. jegyzői iroda (I. em. 19. ajtó). Kezelő: Pap Lajos; helyettese: Dobozy Ambrus Írnokok. Biró: dr. B aj k ay Endre kir. aljárásbiró (I. em. 18. ajtó): Sommás perek. Sp. IV. C, H, L betűs L r. felperesekkel. Pv. IV. Polgári vegyes ügyek saját pereibe. — V. jegyzői iroda (I. em. 12. ajtó). Kezelő: Gozovi cs Rezső díjnok; helyettese: G e i ge r Dávid irnok. Biró: K oc h Károly kir. aljárásbiró (I. em. 12. ajtó): Sommás perek. Sp. V, F, P, G betűs I. r. felperesekkel. Pv. V. Polgári vegyes ügyek saját pereiben és más bíróhoz nem tartozó vegyes ügyek. — VI. jegyzői iroda (I. em. 10. ajtó). Kezelő: Geiger Dávid irnok; helyettese: Gozovics Rezső díjnok. Biró: dr. Noszlopy Antal kir. aljárásbiró (I. em. 10. ajtó). Sommás perek. Sp. VI. A, K betűs I. r. felperesekkel. Eg. Egyezségi ügyek. Fh. Fizetési meghagyások. Fm. Fizetési meghagyásokra vonatkozó megkeresések. Pv. VI. Polgári vegyes ügyek saját pereiben. Lakbérleti felmondásvk és felhívások. Szóbeli panaszok felvétele. — VII. jegyzői iroda (I. em. 21. ajtó): Kezelő: Eördögh Pál irnok; helyettese: Koch Béla írnok. Biró: dr. Endler Miklós kir aljárásbiró (I. em. 21. ajtó): Sp. VII. M, N, R, V, W betűs I. r. felperesekkel. Pv. VII. Polgári vegyes ügyek saját pereiben. — Járásbirósági iroda I. em. 1. ajtó. Vezető: Bihari Soma. (Régi ügyek beadása. ) Irattár: löldszint 6. ajtó. Kezelő: Koch Béla. Építőmesteri képesítés csak a magas építményeknél kell, közhid építésénél nem. Büntetőjogi és közigazgatási jogi szempontból egyaránt érdekes és fontos az a határozat, melyet a kereskedelmi miniszter, mint harmadfokú bíróság az eskütéri hid építési válalkozói elleni iparkihágási ügyben hozott. Az eset a következő: A IV. ker. elöljáróság, mint elsőfokú iparhatóság az eskütéri hid építési válalkozóit, a G. E. és Társa és F. Henrik budapesti céget, illetve a cég tagjait, névszerint P. Alfrédet, S. Róbertet, F. Henriket, G. Edét, K. Ferenczet és L. Miksát az 1884. évi XVII. t. -c. 19. §-ába ütköző kihágás miatt, mert nem alkalmaztak képesítéssel biró építőmestert a hid építésénél, fejenként 100—100 frt pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén pedig megfelelő elzárásra Ítélte. A tanács helybenhagyta az elöljáróság ítéletét. A kereskedelmi miniszter azonban dr. Cs. Hugó budapesti ügyvédnek, a cég képviseletében benyújtott felebbezése folyLövöldözés folytán okozott könnyű testi sértés. L. N. m. — i lakos gyümölcsös kertjében madarakra lövöldözött. Az egyik lövésből egy sörétszem Sz. J. 4 éves leánygyermek combját súrolta és rajta két nap alatt gyógyuló testi sértést ejtett. A zentai járás főszolgabirája, tárgyalás után, a gondatlanságból okozott könnyű testi sértés vétségét látva fenforogni, az iratokat a járásbírósághoz tette át, mely azonban a feljelentett cselekményben a KBTK. 115. §-ában meghatározott testi épség elleni kihágás ismérveit észlelvén, végzésével hatáskörét hasonlólag leszállította. Az ügy döntés végett a minisztertanács elé kerülvén, az 3, 971/99. B. M. kih. sz. a kimondotta, hogy az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik a következő indokokból: A feljelentett cselekmény a KBTK. 115. §-ában meghatározott es az 1880. évi XXXVII. t. -c. él. §-ának 1. pontja értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágás ismérveit tünteti fel. Az a körülmény, hogy a szóban forgó esetben a tiltott lövöldözés folytán két nap alatt gyógyuló, tehát könnyű testi sértés is okoztatott, tekintve, hegy sem a feljelentésben nem foglaltatik, sem a tárgyalás során nem merült fel adat arra nézve, hogy a testi sértés szándékosan okoztatott volna, az ügynek a bíróságok hatáskörébe való utalására okul azért nem szolgálhatott, mert a gondatlanságból okozott könnyű testi sértés a büntető törvénykönyvekbe ütköző cselekményt nem képez, s ennélfogva az mint onallo cselekmény nem büntethető, hanem a KBTK. 115. §-ban meghatározott kihágás elbírálásánál esetleg mint sulyositó körülmeny jöhet csak figyelembe.