A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 4. szám - Főhercegi családok exterritorialis joga

14 A JOG értesítette, joggal következtethette, hogy felperes jogelődje a szerződést teljesíteni nem- hajlandó. 4. Az A) alatti szerződés azon szavai <dm Falle der Nichterlangungdes Baucredites, welcher s'ámmtliche Spesen deckt, habe ich Ihnen für Ihre bis dahin geleisteten Arbeiten nichts zubezahlen* kétséget nem hagynak az iránt, hogy felperes jogelődje az építkezés megkezdése előtt a teljes építkezési hitelt tartozott volna megszerezni. Mindezeknél fogva felperest keresetével elutasítani és mint pervesztes felet a prts. 251. §-a értelmében a perköltségben elmarasztalni kellett, stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1898. évi február hó 8-án 220. sz. a. következő Ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja. Indokok: Az elsőfokú bíróság ítélete helyben hagyatott indokai alapján és még azért, mert a kétoldalú szerződés teljesítését csak az a fél követelheti, a ki szerződési kötelezettségeinek maga részéről eleget tett, már pedig a mint az elsőbiróság is helyesen kifejté, a felperesi jogelődnek az A ) alatti szerződés szerint kötelességében állott, hogy már az építkezés megkezdése előtt szerezzen alperesnek oly összegű hitelt, a mely az összes építési költségeket fedezi, minthogy azonban a felperesi jogelőd eme szerződési kötelezettségének a per adatai szerint eleget nem tett, a szerződés teljesítését alperestől sem követelheti. A m. kir. Curia (1898. évi november hó 2-án 2,997. sz. a.) következő Ítéletet hozott: Minkét alsóbiróság Ítélete megváltoztattatik és alperes 15 nap és végrehajtás terhe alatt tartozik felperesnek 976 frt tőkét, ennek 1895 évi május hó 18-tól számítandó 5% kamatát és 190 frt perköltséget megfizetni. Indokok: A felek által minden tekintetben valódinak beismert, másolatban A^ alatt mellékelt szerződés szerint alperes megbízta S. Ulrick felperes jogelődjét az alperes telkén célba vett építkezéshez szükséges előmunkálatok és tervek elkészitésésével. A periratokhoz mellékelt építészi munkálatokkal és a meghallgatott szakértő véleményével pedig bebizonyíttatott, hogy felperes a szerződésben ez irányhan vállalt kötelezettségének megfelelt és a szükséges tervrajzot, tervezetet, költségvetést és a többi szükséges előmunkálatokat, a beépítendő telek térbeli és egyéb az építkezésnél figyelembe veendő viszonyoknak és a fennálló szabályoknak megfelelően el is készítette. Hogy végre felperes megbízatása folytán az építkezéshez szükséges kölcsön megszerzése körül is eljárt, tényleg 50,000 frt kölcsönt szerzett, bebizonyitottnak veendő alperes beismerésével; az a körülmény pedig, hogy felperes az építkezésre szükségelt teljes költség erejéig nem szerzett kölcsönt, a jelen esetben annál kevésbbé jogosítja alperest a szerződéstől viszszalépésre, mert 1895 év január havában maga folyamodott kölcsönért a pénzintézethez és midőn tudomására esett, hogy részére az építkezési költség teljes fedezésére szükségelt összeg nem szavaztatott meg, felperest még akkor sem értesitettea szerződéstől való visszalépéséről, felperes tehát méltán munkálkodott a terveken azon meggyőződésben, hogy alperes építkezési szándékát a kölcsön nem teljes összegben történt megszavazása dacára fenntartotta. Ezekhez képest tekintve, hogy a szerződésben az építkezés megkezdésére határozott idő ki nem köttetett, másrészt pedig alperes azt nem is állította, hogy felperes az építkezést alperes felhívása dacára megkezdeni vonakodott, felperes szerződésbeli kötezettségeit megszegőnek nem tekinthető; ennélfogva részére az általa kiérdemelt és a szakértő által megállapított munkadijat bíróilag is megállapítani, illetve mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával alperest annak és mint pervesztesnek a ptr. 251. §-a értelmében a perköltség megfizetésére kötelezni kellett. A kártérítési összeg után épen ugy. mint más természetű követelés után, az arra jogosultat késedelmi kamat illeti. A kárt tevő fél a kárt a kártétel után azonnal megtéríteni tartozik s ha ezt a kötelezettségét teljesíteni elmulasztja, késedelmessége a kártétel napjától kezdődik ; a miből önként következik, hogy ha a kártérítési összeg havi járadékban állapittatik meg, a késedelmi kamat a havi járadék lejárta napjától illeti a jogosultat. ÍM. kir. Curia 1898. nov. 9-én 2,598/98. P.) Az a körülmény, hogy a fenyítő bíróság a fenforgó körülményeket büntetőjogi szempontból miként mérlegelte, nem akadályozza a bíróságot abban, hogy ugyanazokat a ténykörülményeket polgári uton. a kártérítési igány megállapítása tekintetéből, vizsgálat tárgyává tegye. (M. kir. Curia 1898. dec. 18-án 4,165.) Mindazok a költségek, melyek a végrehajtási eljárás folyamán a végrehajtató követelésének behajtására szükségesek voltak, a végrehajtási tömegből kielégitendök, nemkülönben a végrehajtási tömeget terhelik a végrehajtást szenvedettel szemben azok a költségek is amelyek jóhiszemű végrehajtás esetén az esetleges igénylők által indított igényperben a végrehajtatónak okoztattak. (A bpesti kir. tábla 1898. szeptember 27. 6.266. sz. a.) Ha a bérbevevő a háztulajdonostól valamely üzleti helyiséget pálinkamérő üzlet céljára azzal a kikötéssel vett bérbe, hogy a háztulajdonos abban a házban másnak pálinkaüzlet céljára helyiséget a bérleti szerződés tartama alatt bérbe nem adhat, és utóbb ezt a helyiséget hasonló korlátozással, illetve kikötéssel albérletbe tovább adta, ez által az albérbeadóra az a kötelezettség hárult, hogy minden rendelkezésre álló jogeszköz igénybe vételével megvédje az albérbevevőt arra vonatkozólag, hogy a kérdéses házban rajta kivül a bérleti szerződés fenallasanak tartania alatt más pálinkát ki ne mérhessen s ekkep o a. bérlemény tárgyát a szerződés természetének es illetve a fenti kikötésnek megfelelően zavartalanul használhassa. Ha eme megvédés körül az albérbeadót mulasztás terheli, ugy ebből folyolag az albérbevevő irányában oly mértekben, amilyenben ez a pálinkának más által történt kimérése folytán megkárosittatott. kártérítéssel tartozik A károsító eredmény elhárítására alkalmas jogot e tekintetben csak a lakkiüritési kereset lehet (A budapesti kir. Ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság, 1898. október 14., II. G. 63. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben Ha a közgyűlésen felvett jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a részvényesek közül kik voltak személyesen jelen és kik gyakorolták meghatalmazott által és névszerint ki által szavazatjogukat, ugy a közgyűlésen hozott határozatok semmisek. Az egri kir. tvszék a felperest keresetével elutasítja. A budapesti kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s alperes részvénytársaság 1897 márc. 7én tartott rendes közgyűlésén hozott összes határozatokat megsemmisíti. Indokok: A K. T. 180. §. értelmében részvénytársaság közgyűléséről vezetett jegyzőkönyvbe a közgyűlésen jelenlevő részvényesek nevei és az általuk képviselt részvények száma felveendő. A törvény eme rendelkezésének célja az, hogy magából a jegyzőkönyv tartalmából megállapítható legyen, hogy a közgyűlés a részvénytársaság alapszabálya értelmében határozatképes volt-e ? Minthogy azonban az alperes részvénytársaság 1897 már. 7-én tartott rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyvből a közgyűlésen jelen volt részvényesek nevei és az ezek által képviselt részvényesek száma nem, hanem csak az tűnik ki, hogy a közgyűlésen való részvétel céljából az alperes részvénytársaság alapszabálya 49 §-a értelmében ki által és hány darab részvény tétetett le, minthogy ebből folyólag a jegyzőkönyv alapján az a körülmény, vájjon ez a közgyűlés az alperes részvénytársaság alapszabálya 55. §-a értelmében határozatképes volt-e r meg nem állapitható ; minthogy érvényes határozat csak oly közgyűlésen hozható, amelynek határozatképessége minden kétséget kizáróan megállapittatott, illetve a vonatkozó jegyzőkönyv alapján megállapítható ; minthogy végül nem határozatképes közgyűlésen hozott határozatok kötelező erővel nem birnak : az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával, felperes keresetének helyt adni, az alperes részvénytársaság 1897 márc. 7-én tartott rendes közgyűlésen hozott összes határozatokat megsemmisíteni kellett. A m. kir. Curia : A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok : Téves ugyan a másodbiróság ítéletének indokolásában foglalt az a kijelentés, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvből a közgyűlésen jelen volt részvényesek nevei és az ezek által képviselt részvények száma egyáltalában ki nem tűnik ; téves pedig azért, mert a jegyzőkönyvben benfoglaltatik, hogy a közgyűlésen 745»/2 drb részvényt letett 639 szavazattal bíró egyén vett részt, a részvényeket letevő részvényesek pedig a jegyzőkönyvben megvannak nevezve, a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv mindazonáltal még sem felel meg a K.T. 180. §. rendelkezésének ; mert abból ki nem tűnik az, hogy a részvényesek közül kik voltak személyesen jelen és kik gyakoroltak meghatalmazott által s névszerint ki által szavazatjogukat ? ez pedig nemcsak a K. T. 180. §. értelmében, de különösen azért is szükséges volt, mert az alapszabály 51. §. értelmében egy részvényes sem gyakorolhat a saját nevén álló részvények után 10-nél, és mások nevében ismét másik 10-nél s így összesen 20 szavazatnál többet, kitüntetendő lett volna tehát a jegyzőkönyvben az is, hogy a közgyűlésen résztvevők saját részvényeik után hány és mint meghatalmazottak ismét hány részvény után gyakoroltak szavazati jogot. Nem vehető ki a jegyzőkönyvből az sem, hogy a R. kiskorúak és a csizmadia társulat képviseletében ki volt a közgyűlésen jelen, illetve mily minőségben gyakorolt szavazati jogot. Továbbá a két R. testvérnek az igazgatóság és felügyelő-bizottságba megválasztása az alapszabály 58. §-ába ütközik, mert habár e §. csak azt tartalmazza, hogy igazgatósági tagnak két fivér meg nem választható, a felügyelőbizottság tagjáról pedig említést nem tesz, mégis tekintettel arra, hogy törvény szerint a felügyelő-bizottság gyakorolja az igazgatóság ellenőrzését, a felögyelő-bizottság tagjai az alapszabály 58. j>. tiltó rendelkezése alá még inkább esnek. Ezeknél fogva a másodbiróság ítelete az ügy érdemében ezekből az okokból volt helybenhagyandó. (1898. évi 608/98. V. sz.) A vt. 93 §-a csak arra jogosítja fel a váltó hitelezőt, hogy a valtot lényeges kellékeire nézve töltse ki; e jogát felperes a fizetési hely tekintetében kimerítette azzal, hogy a váltón az intézyényezett lakhelyét kitöltötte, mely egyúttal fizetési helynek tekintendő, de nem jogosítja fel a váltóbirtokost arra hogy a valtot a telephellyel is ellássa, a miből következik, hogy utólagos telepítés esetében nem a váltókötelezetten áll bizonyítani azt hogy ez megállapodásellenesen történt, hanem a telepítést eszkozlo váltóbirtokosnak kötelessége bizonyítani azt, hogy megállapodás szerint joga volt a váltó utólagos telepítéséhez A szolnoki kir. törvényszék mint váltóbiróság (1898 évi január ho 12-én 108. sz. a.) Dr. Mandel Ignátz ügyvéd által kéovtselt ttszaföldván takarékpénztár részvéfytArs^gt^^l,