A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 52. szám - A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény 19. szakasza

A JOG 387 jó jogász által meg és ha az azt fogja mondani, hogy ezen ügyekben .nercben helyleien .teletek lettek hozva, akkor, de csak akkor szabad ily honbihs gyanúnak kifejezést adni Mert ha a birói tekintély épületét mi jogászok kezdjük megingatni, ez által nemcsak a közönség hitét, reményét, vigaszát ingattuk meg, hanem magunk alól is kirántjuk a oyékényt és helyzetünket a legszerencsétlenebbé alkotjuk. Az ügyvédek helyzetemaris oly szánalomra méltóvá, sanyarúvá vált, hogy hovatovább eg> gyökeres orvoslati és kiáltó segítségre lesz szükség Ha mar most az a szirt is, _ a bíróság - a melyre működésünk támaszkodik, repedövé és düledezövé válik, és ha pláne mi visszük bele a dynamitot, akkor helyzetünk vigasztalhatlanná fog keletkezni. b Azt megengedem, hogy csődöknél, ügygondnokságoknál és egyéb nagyobb es apró szívességek nyújtásánál a bíróságok egyéni tekinteteket követnek és hogy a véletlen sohasem játszik közre, hogy pl. dr. Rübenwasser Móritz collega kap egy nagy csődöt. De ezek olyanok, melyek nem törvényellenesek és nem lelkiismeretbe vágó dolgok. Ezek folytán nem hihetem, hogy a 80—100elvesztett ügy egy tudatosan helytelen ítélkezés áldozatává lett. Dr. Gombai Izsó ügyvéd Pozsonyban. Irodalom. A magyar büntetőjog: Irta: dr. Atzél Béla, kir. tszéki bíró. Stampfel K. kiadása Pozsony. A bűnvádi perrendtartás. Irta ugyanaz. Ezen két mü a St am p f e 1-féle tudományos zsebkönyvtár számára lett írva. Szerző, az ismert büntetőjogi iró igen áttekinthető módon, könnyen érthető nyelvezettel és mindenütt az alapos jogászra való előadással ismerteti az anyagi és alaki büntető jogot, ugy hogy ezen két kis munka kitűzött céljának teljesen megfelel. Mindegyik kötet ára 1 kor 20 fii. A magyarországi községi és körjegyzők központi és vármegyei egyleteinek történeti fejlődése. Irta: Dobozi István. Ára 1 frt 20 kr. Ezen munka a Dr. K a m p i s János belügymin. s. titkár által kiadott cKözigazgatási könyvtár* X—XI. számaként jelent meg. A magyar jogászegylet felolvasásaiból megjelentek a következők : A Jog keletkezése és fejlődése. Dr. Hornyánszky Gyula; Csemegi Károly emlékezete. Dr. Tarnay János; a Corpusjuris hungarici és a magánjogi codificatio.Dr. Márkus Dezső; A régi magyar peres eljárás galliai eredé tü-e. Dr. Kosuthány Ignác; a bűnvádi perrendtartás előkészít ő szakának jellemző részei. Dr. F a y e r László; az esküdtszék az u j magyar bűnvádi eljárásban. Dr. Fi n k e y Ferenc. Ügyvédek jegyzék naplója 1900. évre. 39 évfolyam. Szerkeszti: dr. Kenedi Géza, Légrády testvérek kiadása. Bpest, Ára 1 frt 40 kr. A közigazgatási hatóságok elé tartozó kihágások betüsoros jegyzéke. Összeállította: Fényes Vincze, kir. aljárásbiró. A cim egymaga megmondja a füzetecske célját. Szerző következő rovatok alatt dolgozta fel az egész anyagot: a kihágás megnevezése, a törvény vagy rendelet, a melybe ütközik; büntetése, a pénz tüntetés, mely célra fordittati k; illetékes bíróságai. /\ra 1 kor. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara 1899.évrőli jelentésének megszerkesztésével dr. Nagy Dezső kamarai titkárt megbízta és azon'felszólitást intézi a kamara tagjaihoz, hogy a mennyiben oly adataik, panaszaik vagy kívánságaik volnának, melyeknek az évi jelentésbe való felvételét óhajtják, ezeket a kamara titkári hivatalához (egyszerű levélben; legkésőbb 1900. évi január hó 10-ig küldjék be. A védők hivatalból való kirendelése tárgyában a budapesti ügyvédi kamara választmánya Friedmann Bernát elnökhelyettes elnöklete alatt egy Nagy Dezső titkár, Pollák Illés ügyész, Darvai Fülöp és Berezeli i Antal választmányi tagokból álló bizottságot küldött ki, mely munkálatát elkészítvén, a kamara választmánya egyik rendkívül ülésében foglalkozott e tárgygyal. Hosszas és beható vita után a választmány abban állapodott meg, hogy a btkv. 58. §-a értelmében elkészítendő védői jegyzéket akképen fogja összeállítani, hogy abba fel fogja venni azokat, kik jelentkeznek és azokat, kik köztudomás szerint bűnügyi védelmek kel foglalkoznak akkor is, ha azok nem jelentkeznének. Az egyes esetekben való kirendelés a betűrend sorrendjében fog történni tekintet nélkül az ügyek minemüségére. Miután pedig a védői névsort még ezen év végén a törvényszékek elnökei közölni kell, felhívatnak a kamarai tagok, hogy a jegyzékbe való felvétel végett legkésőbb f. évi december hó közepéig okvetlenül jelentkezzenek az ügyvédi kamaránál. A jelentkezés levelezőlapon is történhetik. A közvédők kirendelésére vonatkozó szabályzattal a budapesti ügyvédi kamara választmánya legközelebb fog foglalkozni. A kőszénkiaknázási jog eladása nem az ingatlanoktól jaro 4 ,V7o-os, hanem az ingóságoktól járó III. fokozat szerinti illeték alá esik. A m. kir. pénzügyministernek 1899. évi 5540. sz. a. kelt határozata. A m. kir. közig, bíróság a panasznak helyt ad. Indokok: G. Sz. A. az 1897. évi március 6-án kötött szerződéssel megvette X. m—i birtokának kőszénkiaknázási jogát minden egyes katasztrális hold után fizetendő 30 írtért. Az illeték ezen vétel után 43/io %-kal állapíttatott meg s jelenleg kérdés tárgyát az képezi, hogy a kőszénkiaknázási jog ingatlannak tekintendő-e és ehhez képest 4 3" 0 illeték alá esik-e, vagy pedig panaszos kívánalmához kápest mint ingó dolog átruházása Hl. fokozat szerinti illeték alá, vonandó. A kőszén épen ugy, mint a kőszén kiaknázásának joga hazai jogunk szerint a földbirtoknak tartozékát képezi. Megerősítik e felfogást az e részben ma is érvényben levő 1861. évi országbírói értekezlet VII. részének I. fejezetében foglalt határozmányok is. ' A tartozék jogi fogalmából általános jogelvek szerint következik, hogy a tartozék, mint a lődolog kiegészítő része, ennek jogi természetét osztja, s hogy ebből folyólag a kőszénkiaknázási jog addig, mig az ingatlan tartozékát képezi, ennek jogi természetét osztván, szintén ingatlannak tekintendő. De ugyancsak a tartozék jogi fogalmából következik, hogy ha az külön választatván, megszűnik a fődolog kiegészítő része lenni, jogi természete önmagában bírálandó meg, s hogy ehhez képest a kőszénkiaknázási jog általános jogelvek szerint, mint jog ingó dolognak tekintendő. Ez alapon a vételár után az illetéki díjjegyzék 1. tét. Aj a) pontja él telmében a III. fokozat szerinti illeték jár. A budapesti ügyvédi kör folyó hó 11-én tartotta első választmányi ülését a közgyűlés óta, melyen dr. S z o h n e r Lajos üdvözölte a választmány uj tagjait. Azután a tisztviselők tették meg havi jelentéseiket. Nóvák Sándor bejelentette, hogy Kiss Albert tagtársnak berendezési sorsjegye kisorsoltatván, azt a körnek ajándékozta, mi köszönettel tudomásul vétetett; Burián Béla gazda tájékoztatást kér a közgyűlés által elhatározott, a törvényszéki palotában felállítandó telephon-állomás miatt. A választmány elhatározta, hogy a törvényszék elnökével Burián Béla helyezze magát érintkezésbe eziránt s a hol az elnök ur kijelöli, ott lesz a telephon felállítva és pedig csak a budapesti ügyvédi kör tagjai vagy a bírósági tisztviselők részére. Jeszenszky Danónak korára való tekintettel a körből történt kilépését sajnálattal vette tudomásul a választmány. Ezután a szakosztályokat és bizottságokat a következőkben alakította meg a választmány: A) Gazdasági bizottság. Elnök: Dr. Zsigmondy Jenő, h.-elnök: Dr. Burián Béla, Jegyző: Dr. Lovrich István. Tagjai a választmányból: dr-Schreyer Samu, dr. Keresztessy József, dr. Krentzer István, Dr. Kelemen Lajos, Dr. Frank Sala. Választmányon kívüliek: Krausz Mihály, Dr. Draskovics István, Dr. Fürst Mátyás, Dr. Balogh Sándor és a tisztviselői kar. B) Működő bizottság. Elnök: Dr. Kelemen Gyula. Titkár: Dr. Csukássy Jenő. Tagok: Dr. Balogh Arnold, Dr. Berezeli Antal, Dr. Draskovich István, Dr. Enyiczkei Gábor, Dr. Berger Miksa, Dr. Fodor Ármin, Dr. Gold Simon, Dr. Gruber Lajos, Dr. Karácsonyi Jenő, Dr. Kiss Albert, Dr. Lőwy G., Dr. Nagy D., Dr. Sgalitzer Gyula, Dr Somogyi Miksa, Dr. Stern. Sámuel, Székács Ferencz, Dr. Szilágyi Arthur Károly, Dr. Tóth Gáspár, Dr. Török Emil, Dr. Traiber Vince, Dr. Wittmann Mór, Dr. Wolf Vilmos és a tisztviselői kar. C) Szakosztályok: 1. Magánjogi szakosztály. Elnök: Dr. Somogyi Miksa. Jegyző: Dr. Kelemen Lajos. 2. Kereskedelmi szakosztály. Elnök: Dr. Schreyer Jakab. Jegyző: Dr. Gold Simon. 3. Büntetőjogi szakosztály. Elnök: Székács Ferenc curiai biró. Jegyző: Dr. Admetó Géza. 4. Vegyes szakosztály. Elnök: Dr. Králik Lajos. Jegyző: Dr. Fürst Mátyás. Áruküldés megrendelés nélkül — zsarolás. Ezt mondta ki elsöbirósági határozat alapján a német birodalmi törvényszék egy esetben, mely a következő: Egy regensburgi kereskedő egy úrhölgynek kávét ajánlott levelezőlapon, oly megjegyzéssel, hogy ha 8 napon belül tagadólag nem válaszol, ezt megrendelésnek tekinti, s bizonyos mennyiségű kávét utánvétellel fog részére küldeni. Az úrhölgy figyelembe sem vette a felszólítást, illetve arra nem válaszolt, mire a kereskedő a kávét elküldte, s az azt átvenni nem akaró címzettet ügyvédje utján beperléssel fenyegette. Az eset tudomására jutott az államügyésznek, a ki a kereskedő ellen zsarolás elkövetése miatt vádinditványt emelt. A büntető törvényszék az ügyészi vádinditvány alapján az illető kereskedőt vád alá helyezte, s ezt a határozatot közbevetett felebbezés folytán a birodalmi törvényszék is jóváhagyta Gazdatiszt kötelességei. Sz. Lajos, ki mint uradalmi pénztáros volt alkalmazva a nagyváradi latin szert, káptalannál, miután felmondás nélkül bocsátották el, egy évi felmondási időre járó fizetés iránt perelte be a káptalant. Az elsőbiróság 752 forintot itélt meg, mert a per adatai, a válaszirathoz becsatolt, alperes által nem tagadott okiratokból kitűnik, hogy felperes állását alperes utóbb oly súlyos feltételekhez kötötte, melyet az saját és családja jövőjének veszélyeztetése nélkül el nem fogadhatott. Ugyanis alperes káptalan az iratokhoz csatolt végzésben nyíltan kimondotta s követelte, hogy ha felperes, mint többi tisztjei a nagyváradi takarékpénztárból felveendő kölcsönökre az egyetemleges kötelezettséget el nem vállalja, ugy vonja le abból a következtetést, vagyis mondjon le. Felperes ezen alperes által előidézett kényszerhelyzet miatt nem tehetett egyebet, mint szolgálatából kilépni. — A nagyváradi kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét részben megváltoztatta és alperest még arra kötelezte, hogy felperesnek az elsöbirósági ítéletében meghatározott összegen felül 752 frt tőkét és kamatát fizessen. Indokok: A bírósági gyakorlat szerint a gazdasági tisztet egy évi felmondási idő illeti meg, felperes pedig mint uradalmi