A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 51. szám - A hitelezők kijátszása ellen való védelem

A JOG hassanak akkor, a mikor e biztosítékok az azok tekintetében létező szabályok szerint nem készpénzben teendők le. (59,539/189!). I. M. sz. Hatáskör megállapítása, útlevél megvétele, illetve eladása miatt indított ügyben. A kir. ministerium a P. János szélkuti lakos és társa ellen útlevél megvétele, illetve eladása miatt folyamatba tett ügyben a dicsőszentmártoni királyi járásbíróság és a radnóthi járás főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet 1899. évi július hó 5-ik napján megvizsgálván, következően határozott: Esen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe ta rtozik. Indokok: A csendőrségi tényvázlat szerint P. János szélkuti napszámost és társát 1898. évi december hó 16-án a predeáli állomáson letartóztatták, mert B. Niculae deégi lakostól vásárolt és a szolgabírói hivatalnál bemutatott és láttamozott útlevéllel akartak Romániába utazni. A predeáli járás főszolgabirája terhelteket szabadlábra helyezte és a tényvázlatot illetékes eljárás végett a dicsőszentmártoni kir. járásbírósághoz telte át. L utóbbi pedig a K. B. T. K, 43. § ában meghatározott kihágás jelenségeit észlelvén, annak elbírálása végett 1899. évi január hó 30-án 1898. B. 340/2. sz. a. kelt végzésével az iratokat a radnóthi járás főszolgabirájához tette át. Az 1899. évi március hó 14-ére kitűzött tárgyalásra csak B. Miklós volt megidézhető. P. János székuthi és B. Anna ugyanottani lakosok időközben Romániába távoztak. Minthogy pedig elsőrendbeli vádlott beismerte, hogy a nevére kiállított és az 1898. év tolyamán Romániában használt útlevelet 2 forint 40 kr.-ért P. Jánosnak eladta: a főszolgabíró, hivatkozással a K, B.T. K. 71. §-ára, az iratokat ezen, a kir. bíróságok hatáskörébe utalt kihágás elbírálása végett, a dicsőszentmártoni kir. járásbíróságnak küldte vissza. A feljelentett cselekmény azon okból nem közölhető a K. B. T. K. 71. §-a alapján, mert terheltek csak Romániában akarták használni alkalmazás céljából a másnak kiállított útlevelét. Minthogy azonban a K. B. T. K. 2íi, j?-ának második bekezdése értelmében a kihágás kísérlete nem büntettetik, sőt a kihágás elkövetése esetében — Románi i külföldet képezvén — sem lett volna büntetésnek helye (K. B. T. K. 13. §-a) a szóban forgó ügyben a K. B. T. K. 71. §-a alapján eljárni nem lehet. Ennélfogva az adott esetben a közigazgatási hatóság j hatáskörét kellelt annál inkább megállapítani, mert a kir. járás- ' bíróság jogerős határozatával már kimondván, hogy hatáskörébe | utalt büntetendő cselekmény jelenségeit nem észleli: a közigaz- i gatási halóság tartozik megvizsgálni, vájjon nem forog-e fenn ter- | lekkel szemben az 1896. évi 93,291.számú belügyminisieii k jrrendeletben foglalt és a közigazgatási halóság hatáskörébe ujait, ' az ország területéről a romániai vagy szerbiai haláron át, erre I jogosító igazolvány nélkül való kilépés által elkövetett hihágás, (38,831/1899 I. M. sz.) A budapesti ügyvédi kör ez évi rendes kö/gyülését Szoliner Lajos elnöklete alatt tartotta meg. Az évi jelentés tudomásul vétele után elfogadták dr. Hi r s c h 1 e r H. azon indítványát, mely szerint a törvénykezési palotában felállítandó telefonállomás költségeinek fedezéséhez a kör évi 150 frttal hozzájárul. Ezután a tisztviselőkre és választmányi tagokra ejtették meg a választást. Elnök lett: dr. Szohner Lajos. Alelnökök: dr. Z s i g m o n d y Jenő', dr. Kelemen Gyula. Gazda: dr. Burián Béla. Titkár: dr. Gyöngyösi József. Másodtitkár: dr. Csukássy Jenő. Pénztárnok: Nóvák Sándor. Ügyész: dr. Erdős Zsigmond Könyvtárnok: dr-E u l e nberg Salamon. Választmányi tagok: dr. Admeto Géza, ifj. A c s Károly, A 11 m a n n Ignác, dr. Belgrád Ignác, dr. Baracs Marcel, dr. Berezeli Antal, dr. B e r é n y i Sándor, B 1 a s k ov i c h Gyula, C r a u s z Gyula, dr. D a r v a i Fülöp, dr. F e 1 e k i Béla, dr. F o d o r Ármin, dr. F o 11 i n Pongrác, dr. F r i e d Vilmos, dr. Frank Sala, dr. Györfty Gyula, dr. Graber Károly, dr. Hecht József, dr. Karácsonyi Jenő, dr. Kelemen Lajos, dr. K eresz tessy József, Kiss Albert, dr. Klein Zsigmond, dr. id. Környei Ede, Kreutzer István, dr. Kövér Soma, Melha Kálmán, dr. Márkus Dezső, dr. N a g y Dezső, dr. Ö d ö n f i Miksa, Pa rali Ferenc, dr. Papp József, dr. Reick Ferenc, dr. Sebestyén József, dr. Somogyi Miksa, dr. Schmör Gyula, dr. Schreyer Samu, dr. Székely György, dr. Szigeti Sándor, dr. S z i lágy i Arthur Károly, Sz m i k Lajos, Tóth Gáspár, dr. T r a i b e r Vince, dr. V i r a v a János, dr. W ittmann Mór. Számvizsgálók: dr. Dobozi Kálmán, dr. Kósa Vilmos, dr. Stern Sámuel. A piszkos konkurrencia. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága 150 frt pénzbüntetésre ítélt egy fővárosi ügyvédet. Megállapítandó volt — igy szól az indokolás —a vizsgáló biztos jelentése mellett fekvő 9. sz. a. dijlevél és a 3. sz. a. nyilatkozat alapján az ügyvédi rdts 1)8. b i pontjába ütköző kétrendbeli fegyelmi vétség. A fegyelmi bíróság a 9. sz. a. dijlevelet illetőleg nem azért lát fegyelmi vétséget fenforogni, mert vádlott abban bizonyos ügyekre nézve kedvezményekben részesítette ügyfelét, hanem mivel a 20 frt tiszteletdíj semmi arányban sem állván a végzendő peren kivüli munkákkal, jelesül a kiterjedt levelezéssel, napontai értekezéssel, vidéki végrehajtások napidíj nélkül való foganatosításával, az csak színlegesen volt kiköthető a kifejtendő tevékenység ellenértéke gyanánt és annak elpalástolásátcélozta, hogy számos munka ingyen végeztetik. Ily színleges, a valóságos viszonyok elpalástolását célzó kikötés a kari becsülettel és tekintélylyel meg nem fér es az ügyvédi rdts 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétséget képez. Vádlott azon mentsége, miszerint a 9. sz. a. dijlevél dacára, telének munkadijakat felszámított, elfogadható nem volt. mert az ily eljárás csak azt igazolja, hogy vádlott is teljes tudatában volt annak, miszerint a 20 frt tiszteletdíj a kifejtendő munkával arányban nem áll s csak pro forma lett beállítva. A 3. sz. a. okirat tartalma kétségtelenül valótlanságot tartalmaz, midőn oly tényeket bizonyít, a minek ellenkezője a 9. sz. a. dijlevéllel van igazolva. Ilyen valótlanságot tanúsító okmánynak kiállittatása a fél által oly célzattal, hogy azt saját fegyelmi bíróságának félrevezetésére használja fel, az ügyvéd tekintélyét nemcsak;-saját ügyfelei előtt alacsonyítja le, hanem az ügyvédet általában is tiszteletre és bizalomra méltatlanná teszi. Ennélfogva e ténye az ügyvédi rdts 68. Sb) pontjába ütköző fegyelmi vétségnek volt minősitendő — A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa az ügyvédi kamara határozatát indokainál fogva helybenhagyta. (1899. nov. 11-én 372.: A jogi szakoktatás reformja tárgyában a vallás és közoktatásügyi minisztérium kebelében egy előadói tervezet készült, mely az egyetemekkel és jogi akadémiákkal bizalmasan közöltetett. A budapesti ügyvédi kamara választmánya az igazságszolgáltatást és az ügyvédi kart oly közelről érdeklő eme reformtervezetről tudomást szerezvén, a maga rés-.éről azintén szükségesnek látta, hogy e tárgygyal idejekorán foglalkozzék. E célból a választmány egy dr. Nagy Dezső titkár, dr. Baracs Marcel és dr. Pap József választmányi tagokból álló bizottságot küldött ki, mely munkálatát elkészítvén, azt a választmány egyik legközelebbi ülésében fogja tárgyain . A választmány e tárgyban elfoglalandó álláspontját annak idején közzé fogja tenni. Singer és Wolfner cég kiadásában legközelebb meg fog jelenni: «A polgár mint esküdt* Irta dr. Gonda Dezső ügyvéd. Néhány hét múlva, 1900. évi január 1-én életbe lép az uj «Bünvádi Perrendtartás* és megkezdik működésüket az esküdtszékek, most már nemcsak a sajtóügyekben, hanem a legsúlyosabb egyéb büntető perekben is. E megbízatásra komolyan felkészülni kötelesség minden esküdLépes férfiú számára. Ez pedig csak ugy lehetséges, ha az esküdtképes polgárok lehetőleg mindannyian és minél előbb megismerkednek mindazokkal a törvényes intézkedésekkel, a melyek az ő bíráskodásukra vonatkoznak. byen munka lesz dr. Gonda Dezső könyve, a mely mindent magában loglal a mi az esküdtet érdekelheti. Szerző egy évtized óta újra és újra bejárta és személyes tapasztalatból ez idő szerint talán a legjobban ismeri a más országbeli esküdtszékeket is, s ennélfogva a Lgjobban megítélheti, mi való és mi szükséges az esküdt kezébe. A munkához dr. Katona Béla kir. főügyész helyettes irt előszót. «A polgár mint esküdt* cimü munka mintegy 250 oldalra terjed, és zsebben is elhelyezhető formában jelenik meg. Ára szépen bekötve 1 frt. — Brassó 12. mv. — Cur. dec. 355/99. sz. Curiai és táblai értesítések. Arad W. A. Reinrr J.-né Reiner J. még nem érk. D. W. J. Klein — Gidro 1,052/99. v. sz. ü. a Cur. dec. Debrecen dr. M Gy. Jovcr G, — Makay E 4,707 sz ü a 7. hh. - S -A.-Ujhely. N. M. Rác E. - Margita J. érk. a. eld. Tergovcsics. — Szécsény P. S Antal Szenogrady érk. 6.512/99. sz. a. ri. e. eld. Popu — Bárok - özv. Weisz éri-. 4,981 —2/99. sz. a n. e. eld. Illyés K. — Bácsik — Korfy <?, 192/99. sz. ü. a Cur. vu. — Szegszárd dr. S. L. Pollák G. — Weisz M érk. 5,923/99. sz. a. n. e. eld. Asztalos. A többi ügyek n. e. — Szatmár dr. H. L. Posner M. — Fiktusz J. érk. 4,413/99. sz. n. a. n. e. eld. Pásztélyi - Szenic dr. N. M Berger - dr. Popovics 4,712. sz. ü. a Cur. nov. 31. hh. — Zombor dr. W. J. Barcarcich - Rácmilkicsi 1)07/119. sz. v. ü. a Cur. nov. ü. f. o. Gombos — Rácmilitics 90rf/99. v. sz. ü. dec. 14. hh. Teljes gyakorlattal és kitűnő bizonyitványnyal biró kir. közjegyzői helyettes fővárosi vagy nagyobb vidéki közjegyzői irodába helyettesül ajánlkozik. Cim a kiadóhivatalban. Micsura György nagy-bittsei (Trencsén megye) ügyvéd irodájában egy ügyvédjelölt, lehetőleg jogtudor, ki a tót nvelvet is birja, azonnal alkalmazást nyerhet. Fizetés megbeszélés szerint. i—3 Egy ügyvédjelölt, ki legalább 2 szigorlatot jó eredménynyel kiállott és a magyar nyelven kivül a német nyelvet is legalább annyiban birja, hogy német felektől az utasításokat kellőleg felvehesse, azonnal alkalmazást találhat irodámban előnyös feltételek alatt. Budapest városi és vidéki érdekeltek szíveskedjenek dr. Révai Lajos ügyvéd urnal (Budapest, Terézkörut 31. sz. a.) jelentkezni. Reich Ágost ügyvéd és városi tiszti ügyész Brassóban. »*ILA» k&QZVjfcMTTARftACAO NYOMDÁJA BCUP1ITKK Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz körut 31. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.