A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 51. szám - A hitelezők kijátszása ellen való védelem

A JOG 379 Nézetem sxennt a hitelezők kijátszását célozó átruházi ügvle lek érvény elen.téséhez a cgmkább célhoz vczeiö eszköz a csőd molvnek folyamán az átruházási ügylet megtámadható és a közadós bttnv4di uton M üldözhető. Ámde a csődnyitás és a csöde lárá ,ng,onUlan kbzadossal szemben a hitelezőnek oly nagy S at4b, kerü . hogy még az erkölcsi siker sincsen arányban a c ődkőltsegekkel, de még azon cél sem érhető el, hogy másoknak példa mutattassák és a hitelezők kijátszásától elrettentésének S , csődeljárás oly hosszadalmas, hogyannak befejezéséig a közadós machinációja teledeshe megy. ö Miután azon kérdés, hogy a hitelezők kijátszását célzó vagyonátruházások mmo törvényes eszközökkel akadályozhatok meg gyorsan es hatályosan, nézetem szerint fontos és jogásztársaimat is erdekeiheti; azon keressél tordulok tisztelt kartársaimhoz legyenek szívesek a hitelezők kijátszását célzó vagyonátruházások mea. gédásának, valamint a megtörtént vagyonátruházás megtámadásának módja felett szíves véleményüket e helyen nyilvánítani. //. 5. ügyvéd. Vegyesek. Helyreigazítás dr. Plopu Györgynek a «Jog» 49. számában .A jóhiszeműség és roszhiszemüség elve az anyagi telekkönyvi jogban> cim alatt megjelent cikkében több rendbeli sajtóhiba csúszott be, a melyek kijavítása a jóakaró szakolvasónak nem fog nehézséget okozni, mert a szöveg összefüggéséből nyilvánvaló a sajtóhiba. Értelemzavaró és szövegmódositó azonban az a hiba, hogy a cikk több, nevezetesen négy helyén «vélelem» helyett: védelem tőszó fordul elő. Ezt a hibát különösen hangsúlyozva ezennel kijavítjuk. A Curia ez evi ügyforgalma. B a 1 á z s y Gyula, aCuria segédhivatali főigazgatója a Curia ügyforgalmáról és tevékenységéről — január 1 -tol november 30-ig — a következő kimutatást állította egybe. 1. Polgári ügy beérkezett az 1899. év folyamán 6672, mu't évi hátralékokból 2,576, összesen 9,248. (A mult évben 9,633.) Ebből elintéztek 6,745 darabot. (A mult évben 6,841.) Hátralék november oö-án 2,503. (A mult évben 2,792.) Különbözet 289. — 2. Váltó ügy 1 eérkezett 1,320, mult évi hátralákokból 147, összesen 1,467. IA mult évben 1,495). Ebből elintéztek összesen 1.171 darabot a mult évben 1,284.) Hátralék november 30-án 296 a mult évben 211'. Különbözet 85. — 3. l'rbéri ügy beérkezett 108, a mult évi hátralékokból 10, összesen 128 (a mult évben 143'. Ebből elintéztek összesen 107 darabot (a mult évben 123'. Hátralék november 3U-án 21 (a mult évben 20). Különbözet 1. — 4. Felülvizsgálati sommás pör beérkezett az 1899. év folyamán 627. a mult évi hátralékokból 191, összesen 818 (a mult évben 697>. Ebből elintéztek összesen 693 darabot (a múltévben 4971. Hátralék november 30-án 125 (a mult évben 200). Különbözet 75. — 5. Büntető ügy beérkezett az év folyamán 12,109, mult évi hátralékokból 401, összesen 16,120 (a mult évben 15,764). Ebből elintéztek összesen 12,045 (a múltévben 11,461). Hátralék november 30-án 4,075 a mult évben 4,303). Különbözet 228. — 6. Fegyelmi ügy beérkezett az év folyamán 61)4, mult évi hátralékokból 84, összesen 688 (a mult évben 645). Ebből elintéztek összesen 575 darabot a mult évben 567j. Hátralék november 30-án 113 (a mult évben 781. Különbözet 35. —- 7. Felszólamlási ügy országgyűlési képviselöválasztási jogkérdésben beérkezett az év folyamán 215 a mu't évben 152). Ebből elintézlek 190 darabot a mult évben 13*'. Hátralék november 30-án 25 (a mult évben 14. Különbözet 11. — Összegezés beérkezett az évfolyamán 21,655 ügydarab, a mult évi hátralékokból 7,029, összesen 28,684: <a mult évben 28,529'. Ebből elintéztek összesen 21,526 darabot (a mult évben 20,911'. Hátralék november 30 an 7,158 (a mult évben 7,6181. Különbözet 460. A budapesti Ítélőtábla ügyforgalma. A budapesti kir. ítélőtábla ez idei ügyforgalmáról most készült el a kimutatás. Ebből közöljük a következő adatokat: 1. Elnöki ügyek. Az év folyamán beérkezett 6,670, mult évi hátralékokból 4. összesen 6,67-*. Ebből ülésen kívül elintéztek 6,595 darabot. Hátralék 83 (ebből 8 alapítványi ügy . — 2. Polgári ügy beérkezett az 1899. ev folyamán 11,963, mult évi hátralékokból 2,417, összesen 1*,380 darab. Ebből elintéztek ülésben 8,338, ülésen kívül, 3,312 darabot. Elintézetlenül maradt november 30 ig 2,730, (ebből 1,188 váltóügy) 3. Fegyelmi ügy beérkezett az év folyamán 383 mult évi hátralékból 1, összesen 384 Ebből elintézlek ülésben 144, ülésen kivul 237 darabot. Hátralék nov. 30-án 3. - 4. Büntető ügy beérkezett az év folyamán 26,263, mult évi hátralékokból 3,571, összesen 29,834 darab. Ebből elintéztek ülésben 16,044, ulesen k.vul 9,441 darabot. Hátralék november hó végen 4,3*9. A budapesti büntető bíróság az uj bünvád. eljárás alatt. Zsitvay Leó, a büntetőtörvényszék elnöke kiadta az 9UÜ-.k évre vonatkozó uj beosztást. Az uj beosztás főbb részeiben a következő: Vizsgáló birák : 1. O 1 á h András, vizsga!., a bírák K a I1 a yMiklós dr. és P e r é m y Gábor dr: (sajtóügyek); 2. D n I J* la, albirák: Benke Ferenc, Papp Sándor dr Lo ebi in .Henrik dr, Fleischer Kornél; 3. Saly Dezső, albirák C a de Gusztáv, Ádám Árpád dr. (közvetlen idézés b.rosag e.ott. be.s mérés; 4. Puscariu Gyula dr., albirák: K-s htján, Polá nyi Aladár dr., (pénzhamisítás, k.rálysértés, kiadatás, s átmenet. foglyos ügyek). C ze k e 1 i u s volt vizsgálóbíró ügyeit Drill és Saly birák veszik át. Vádtánács: Elnök Czárán István táblai bíró, helyettes Lenk Gyula táblai bíró, eló'adóbirák Ruttkay István, dr. Langer Jenő főbirák, dr. Makucz Arthur, Nedacky Géza albirák, kisegítő dr. Kürthy István albiró A vádtanács mindennap délben 12 órakor tart ülést, a vádtanács tárgyalási napjai kedden és pénteken d. e. 10 órakor. Főtárgyaló tanácsok [. tanácselnök: Lenk Gyula táblai bíró, tanácsbirák: C s e ke Kálmán, B a r át h Zoltán, dr. Sántha Elemér törv birák, dr. Kürthy István albiró II. tanácselnök: dr. Haupt Albert, biró, tanácsbirák: dr. Soos Kálmán biró és dr. Horváth Sándor albiró, III. tanácselnök : E ö r d ö g h András t. biró, tanácsbirák: Szabó Géza t. biró, Ma darás sy Béla albiró, IV. tanácselnök: Bakonyi Kálmán, tanácsbirák: Richter Antal t. biró és dr. Szia vek Ferenc albiró. V. tanácselnök: Agor asz tó Péter t. biró, tanácsbirák: Czekellius Marcell t. biró és dr. Papp Géza albiró. — Zárt üléseket a tanácselnök tanácsbiráival saját helyiségében tart. Esküdtbirósági tanács elnöke: Zsitvay Leó törv. elnök, helyettes-elnök L e n k Gyula táblai biró, tanácsbirák C s e k e Kálmán, Ba rá t h Zoltán, dr. Sántha Elemér. Az esküdtbíróság ezentúl dél előtt tartja tárgyalásait éspedig a következő ülésszakokban .január 8-tól 22-ig, február 5—19, március 19—31, április 16—30, május 7—21, június 18—30, október 1 —15, november 12 -26 és decémber 10—23. Zsitvay elnök tárgyalási napjai: hétfő, kedd, szerda, Lenk h. elnökét csütörtök, péntek, szombat. Fölebbviteli tanács és jövedéki bir. tanács. Föllebbviteli tanácselnök: Tóth Ernő táblai biró. h. elnök dr. Sárkány József törv. biró, előadók: Bizaglich Sándor, dr. Fekete Gyula,dr. S á r k á n y Józse a tanács tárgyalási napja kedd, csüiörtök, péntek, d. e. 10. óráig. Jövedék bir. tanács: elnök dr. Fekete Gyula, törv. biró, előadó Bizaglich Sándor, szavazó dr. Kürthy István. A gondnok köteles a gondnokolt szállodai ellátási költségeit megfizetni. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: A kereset szállodai ellátás cimén teljesített szolgáltatások megtérítésére irányai. A szállodai ellátás köztudomás szerint a nagy közönség szolgálatára van berendezve, e rendeltetésnél fogva, midőn felnőtt emberek mint a mikép a tényállásból 1. és 2. r. alperes mint férj és feleség a nyilvános szállodai ellátást igénybe veszik és a teljesített szolgáltatást elfogadták, a szolgáltatás természetéből következik, hogy a viszonszolgáltatást tel|esiteni kötelesek, mely kötelem jogi hatálya csak a gyakorlati élet figyelmen kívül hagyása nullett volna függővé tehető attól, vájjon a szolgáltatást teljesítő előzőleg arról meggyőződést szerzett-e, hogy az, ki a szolgáltatást megrendelte, szerződési képességében nincsen-e korlátolva. Ezekből következik, hogy 2. r. alperes nem tagadhatja meg a gondnokoltja által igénybe vett szállodai ellátás árának fizetését és pedig annál kevésbé, mivel a tényállás szerint nincs megállapítva, hogy felperes tudomással bírt volna arról, hogy 2. r. alperes gondnokoltja pazarlás miatt gondnokság alá volt helyezve, ellenben meg van állapítva, hogy a gondnokolt oly évi jövedelemmel bir, melynél fogva a szolgáltatás tárgya a gondnokolt vagyoni viszonyaihoz mért szükségletének is megfelel. (1899. okt. lO. I. G. 332.) A Bűnvádi perrendtartásra vonatkozó nyomtatványok és irománygyüjtemény. A bűnvádi perrendtartáshoz szükséges nyomtatványokat (űrlapokat) az elsőfolyamodásu bíróságok a folyó év utolsó havában megfogják kapni. Ugyanakkor mindegyik büntető törvénykezést gyakorló kir. törvényszéknek és kir. járásbíróságnak megküldetik a dr. Baumgarten Izidor ministeri osztálytanácsos által a kir. igazságügyminister ur megbízásából szerkesztett iromány-gyűjtemény egy-egy példánya. Az 1880. évi 3,148. I. M. E. sz. alatt kelt rendelet 4. pontjának hatályban létéről. A kir. igazságügyminister egy előfordult eset alkalmával kijelentette, hogy az 1880. évi november hó 20-án 3148. I. M. E. sz. a. (R. T. 1,266. I.) kelt rendelet 4. pontját az 1893. évi 356. I. M. számú utasításnak sem 137. §-a, sem egyéb jogszabály hatályon kívül nem helyezvén, az id. rendelet 4. pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy azon költségek előleges fedezésére, melyek tagositási és arányositási eljárás megindításával és még az első adótári behajtás előtt felmerülendenek, szükséges leend olyképen gondoskodni, hogy a nagyobb birtokosok egy vagy több évi járulékaiknak előzetes befizetésére köteleztessenekmég a mai napon is érvényben van s ahhoz az 1892 : XXIV. t.-c hatályának területén működő kir. bíróságok alkalmazkodni köte, lesek. (23.455/1899. I. M. sz.) A «Magyar Agrár- és járadékbank« részvénytársaság által kibocsátott 4li/s9/()-kal korona értékben kamatozó zálogleveleknek az 1889: XXX. t.-c. II. §-ában felsorolt összes befektetési célokra való elfogadhatása tárgyában. A kir. pénzügyminister ur 76.505/99. szám alatt kelt rendeletével az összes minister urakkal egyetértőleg és nevökben is kijelentette, hogy a »Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytársaság által 200, 1,000, 2,000 és 10,000 koronás címletekben kibocsátott 4°/0-kal kamatozó záloglevelek az 1889 : XXX. t.-c. 11. §-ában felsorolt összes befektetési célokra elfogadandók, vagyis e záloglevelek ezennel óvadékképeseknek, s arra is alkalmasaknak nyilváníttatnak, hogy azokban a községek, testületek nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885 : VI. t.-c. 13. §.) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végre, hogy üzleti és szolgálati biztosítékokra fordíttat-