A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 49. szám - Egy észrevétel a "bünvádi perrendtartásnak" 1896. évi XXXIII. t.-c. - kézbesítésre vonatkozó - §§-hoz - Egy néhány észrevétel az "Ujabb megjegyzések a sommás eljárás köréből" cimü közlemény alkalmából

196 A JOG A m. kir. Curia (1899. nov. 7. 2,106. sz. a.)a leégett kunyhó a szőllőgazdaság folytatásához szükséges és a btk. 422. §. 2. pontjában megjelölt gazdasági épületnek tekintetvén, a kir. it. tábla ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik ezen és az ott felhozott indokainál fogva helyben. Panaszos a gyárbeli segédek részére a kosztadast csak azzal a feltétellel vállalta el, ha vádlott eme szolgáltatott koszt utólagos megfizetéséért jótállást vállal. Vádlott e szerint az elválalt jótállás alapján a saját vagyonával vált felelőssé a kosztpénzeket illetően, igy köztük oly polgári természetű jogviszony keletkezett, a mely a büntetőjogi felelősségre vonattatást kizárja. A budapesti kir. büntető törvényszék (1898. május 18. 38,667. sz. a.) R. József bűnösnek mondatik ki a B. Adolf illetve B. Bernát kárára elkövetett a btk. 355. §-ban meghatározott s a btk. 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében és ezért 2 napi fogházbüntetésre és egy évi hivatalvesztése ítéltetik stb. Indokok: B. Bernát, mint B. Adolf káros fia és üzlettársa azt adja elő, hogy a korcsmájukba étkezni járó vádlott 1897. aug. havában azon ajánlatot tette, hogy a felügyelete alatt álló gyárbeli segédeket a panaszos korcsmájába hozza étkezni. Minthogy azonban a kosztra ajánlott segédek a kosztpénzt előre fizetni nem tudták, panaszos a kosztadást oly feltétellel vállalta fel, ha vádlott a kiszolgáltatott koszt utólagos megfizetéstért jótállást vállal. Panaszos vádlottnak azon szívességéért, hogy részére kosztosokat szerzett, viszonszolgálatot ajánlott fel, ígérvén hogy neki bizonyos percenteket hajlandó adni. Vádlott azonban a felajánlott percenteket büszkén visszautasította azzal, hogy ő nem akar embereinek élelmezésén élősködni. Habár a koszi osok szerzése miatt percenteket soha nem adott vádlottnak, mégis viszonszolgálatot tett vádlottnak az által, hogy készpénzbeli kölcsönöket adott neki, mely kölcsön adott összegekből 14 frttal ma is tartozik neki vádlott. Való az, hogy vádlottat megbízta azzal is, hogy felügyelete alatt álló segédektől a kosztpénzt felszedhesse és azt neki panaszosnak szolgáltassa ki. így szedett fel vádlott az utolsó héten a felügyelete alatt dolgozó segédeknek kiszolgáltatott koszt fejében 12 frt 17 krt és azt a saját céljára fordította, az összeget máig sem fizette meg panaszosnak. Vádlott beismeri, hogy a felügyelete alatt dolgozó fiatal és kevéssé megbízható segédek kosztjának kifizetéséért panaszosnál jót állott s hogy a panaszostól kiszolgáltatott koszt fejében járó összegeket a segédektől a hét végén felszedte és azt panaszosnak | kiszolgáltatta. Beismeri, hogy az utolsó héten is szokás szerint a segédektől 12 frt 17 krt összeszedett és ezen összeget panaszosnak máig sem adta át, hanem azt visszatartotta azon a címen, hogy panaszos kosztosok szerzéseért neki 10 -ot ígért és nem fizetett semmit sem és visszatartotta azért is, mert B. Bernáttól fogadás cimén 10 ftot nyert és ezen összeget panaszos neki nem fizette meg. Panaszos határozottan tagadja, hogy a kosztosok szerzéseért vádlott részére 10% kiköttetett volna, tagadja azt is, hogy ő vádlottnak bármi címen tartozna. Kéri vádlottnak, a 12 frtl7kr megfizetésében marasztalását. Vádlott az előnyomozat és végtárgyalás adataival egyezőleg beismerte, hogy a panaszbeli esetből folyó és számos irányában fennálló összes tartozása 42 frtot tesz ki, s hogy ebből 14 frt a saját tartozására esik. Marad tehát azon tartozásra melyet a felügyelete alatt álló segédek kosztja kifizetése által jótállás utján elvállalt 28 frt. Minthogy pedig a saját beismerése szerint ezen 28 ftból 12 frt 70 krt a segédek kosztja fejében a segédektől még 1897. évi november hó elején felvett és igy a segédek kosztja kifizetése miatt jótállás utján vállalt s polgári per utján érvényesíthető kötelezettsége csakis a segédektől beszedett 12 frt 70 kron felüli összeg erejéig áll fenn, ellenben a segédektől beszedett 12 frt 70 krnyi összeg erejéig büntetőjogi felelősség terheli, mert vádlott azon cselekménye, hogy a panaszos megbízása folytán beszedett összeget panaszosnak át nem szolgáltatta, hanem azt jogtalanul megtartva a saját céljaira fordította, a btk. 355. §-ban meghatározott sikkasztás vétségének tenyálladékát állapítja meg stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1898. dec. 14. 8,642 sz. a.) a vádlottra kimért szabadságvesztés büntetését 14 napi tartamra felemeli, ezzel a változtatással egyebekben a kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva s a felebbezésben felhozottakra vonatkozóan azért hagyja helyben, mert az a körülmény, hogy a sértett a vádlott vezetése alatt dolgozó munkásoknak csak a vádlott kezessége mellett szolgáltatott élelmezést hitelben, nem jogosította fel vádlottat arra, hogy a munkások által a hitelező korcsmáros részére leendő átadás végett kezeihez letett pénzeket magának megtartsa és saját céljaira fordítsa, annál kevésbé állhat meg a vádlott ebbeli védekezése, mert utóbb a kezességből folyó fizetési kötelezettségének sem tett eleget. A m. kir. Curia (1899. október 18. 2,379. sz. a.j Mindkét alsófoku bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a vád alól felmentetik. Indokok: A bűnügy adatai szerint panaszos a gyárbeli segédek részére a kosztadást csak azzal a feltétellel vállalta el, ha vádlott eme kiszolgáltatott koszt utólagos megfizetéséért jótállást vállal. Minthogy e szerint vádlott az elvállalt jótállás alapján a saját vagyonával vált felelőssé a kosztpénzeket illetően, igy köztük oly polgári természetű jogviszony keletkezett, a mely a büntetőjogi felelősségre vonattatást kizárja; ezeknél fogva mind a két alsófoku bírósági ítéletet megváltoztatva vádlottat a vád alol felmenteni kellett. Habár a gyufafő lepattanása nem vádlott gondatlanságára vezethető visszaj minthogy azonban az a ténye, hogy a szénakazal közelében akart pipára gyújtani, gondatlanságot képez, vádlott a btk. 425 §-ába ütköző gondatlanságból okozott tűzvész okozás vétségében volt bűnösnek kimondandó. Az aradi kir. törvényszék (1898. május 3. 11,437. sz. a.) T. Juon vádlott a btk. 425 §-ába ütköző gondatlanságból okozott tűzvész okozás vétségében bűnösnek kimondatik és ezért 5 frt pénzbüntetésre ítéltetik stb. Indokok: Vádlott beismerő vallomása és B. Józsefné tanúvallomása által beigazolást nyert azon ténykörülmény, hogy 1897. aug. 23.-án vádlott tanúval beszélgetvén és az udvaron levő szénakazal előtt állván, pipára akart gyújtani s midőn a zsebéből kivett gyufáját a saját pakliján meg akarta gyújtani, a gyufa feje lepattant, a vádlott megett levő szénakazalra ugrott s azt nyomban a földtől mintegy másfél méternyire felgyújtotta, az igy keletkezett tüz folytán vádlottnak összes széna, buza és szilva termése mintegy 394 frt értékben az udvarán levő csűrrel együtt elégett. Az elégett tárgyak biztosítva nem voltak. A tüz idején nagy nyári forróság és szárazság volt. Vádlott megkisérlette a tüz eloltását, de az a nagy forróság és víz hiánya miatt nem sikerült. A bíróság megállapította vádlott gondatlanságát, mert a nagy szárazság és forróságban közvetlenül a könnyen meggyúló szénakazal előtt akart pipára gyújtani, holott kevés gondossággal és figyelemmel ezen cselekvényének esetleges eredményét könnyen beláthatta volna s azt is tudhatta volna, hogy a kénes gyufák feje ilyen könnyen elpattan és meggyuladván, tüzet okozhat; mindezeknél fogva stb. A nagyváradi kir. Ítélőtábla (1898. szept. 12. 2,502. sz. a.) a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja és vádlottat a vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Habár vádlott beismerésével és B. Józsefné tanú vallomásával bizonyítva van, hogy vádlott saját kertjében pipára akarván gyújtani, a meggyújtani szándékolt gyufa feje dörzsölés közben elugrott s a vádlott háta megett levő szénakazlat meggyújtotta, mi által vádlott miután szénája, búzája, sziivatermése és csűrje elégett, mintegy 290 frtnyi kárt szenvedett, még sem lehet vádlott ellen oly gondatlanságot megállapítani, mely büntetőjogilag büntetendő, mert eltekintve attól, hogy a keletkezett tűzvész által másnak kár nem okoztatott, a tüz a lepattant gyufa fejtől keletkezett, ez pedig oly véletlen eset, mely miatt vádlottat nem lehet felelősségre vonni; miért is az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával vádlott felmentendő volt. A m. kit. Curia (1899. november 7. 2,164. sz. a.) Habár a gyufafő lepattanása nem a vádlott gondatlanságára vezethető vissza, minthogy azonban az a ténye, hogy a szénakazal közelében akart pipára gyújtani, gondatlanságot képez, a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával ezen s felhozott indokainál fogva a kir. törvényszék ítélete hagyatik helyben. Kivonat a . Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Révész és Fischer e. Arad. u. o. trvszék. bei. jan. 16. félsz. jan. 31. csb. dr. Radány Dezső, tmgg. dr. Cédly Károly. — Lengyel Henrietté e. Nagy-Kanizsa, u. o. trvszék. bej. jan. 8. félsz. jan. 29. csb. dr. Neusiedler Antal, tmgg. Faics Lajos. — Najer László e. Eszék, u. o. trvszék, bej. nov. 24. félsz, félsz. nov. 30. csb. Boskovics Koszta, tmgg. dr. Klein Neoszin. — Mayer Simon e. Pozsony, u. o. trvszék. bej. dec. 30. félsz. jan. 15. csb. Würtsler Ödön, tmgg. dr. Lichtner Jakab. — Goitein Gyula e. Várasd, u. o trvszék, bej. nov. 20. félsz. nov. 27. csb. Falkner Adolf. tmgg. dr. Vrassun Károly. — Klein József e Ungvár, beregszászi trvszék. bej. dec. 18. félsz. jan. 8. csb. Szük Lajos, tmgg. Fir.cziczky Mihály. — Hasenfeld Gyula e. Szirák, b.-gyarmati trvszék, bej. dec. :J0. félsz, jan. 12. csb. Köröm László, tmgg. dr. Goldstein Jakab. — Daszbek Sándor e. Csik-Karczfalva, csik-szeredai trvszék, bej. dec, 30. félsz. jan. 22. csb. Jerzsák János, tmgg. Hartha Ignác. — Lax Ödön e. Pásztó, egri trvszék, bej. jan. 15. félsz. febr. 1. csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. dr. Kiss Arthur. Pályázatok: A szilágy-somlyói jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 9. — A hidalmási jbiróságnál albirói áll. dec. 9. — A n.-várad vidéki jbiróságnál albirói áll. dec. 11. — A bpesti ker. és vált. trvszéknél aljegyzői áll. dec. 12. — A száz-régeni jbiróságnál albirói áll. dec. 12. — A nagysinki jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 12. — A maros-Iudasi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 13. — A kőhalmi jbirósag"ái a 1 je g v z Ö 1 ál!. .Ier.l3.-A tenkei jbiróságnál albirói áll. dec. 13. Vidéki ügyvédi iroda csinos mezővárosban évi 10—12 ezer frtnyi jövedelmezőséggel átvehető. Komoly ajánlatokat kérek e lap kiadóhivatalába, .Komoly jövö» cim alatt 1—4 LLAS fcftSZVÉHT fJÍBSASÁ-. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. J^STILLERjttÓRJakik V., Rudolf-rakpart 3