A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 49. szám - Egy észrevétel a "bünvádi perrendtartásnak" 1896. évi XXXIII. t.-c. - kézbesítésre vonatkozó - §§-hoz - Egy néhány észrevétel az "Ujabb megjegyzések a sommás eljárás köréből" cimü közlemény alkalmából

A JOG 363 felismerésének kifejezést adjon. Mert a felügyeleti jog páratlan humánus és reszrehajlatlan igazságos gyakoílása s a Fogtudo nuny mtensiv fejlesztése mellett nem kisebb érdeme az ünnepelt törvényszék, elnöknek a társadalmi életbeni szereplése, működési mely koronáját a monumentális törvénykezési palota felépítésével er e délelőtti d.szgyülésen Kubek Elek törvényszéki biró volt a disxszónok s mint igaz jelét a szeretetnek, nyújtotta át a jubilánsnak a remekmüvet képező albumot, melyben a birói és segédszemélyzet arcképe és névaláírása volt egybefoglalva A kir ügyészség részéről Csi pk é s K á ro 1 y kir. üjjész í a márma^ rossz.get. ugyved, kamara nevében Jakab Péter elnök beszéltek. Az elnök magasröptű, essayszámba menő beszéde zárta be az ünnepséget. Az esti banketten 200-an vettek részt. A felköszöntök sorát báró Roszner Ervin főispán nyitotta meg, majd szóltak lendülettel s ekésen. P a p József biró szónoklata hitvallása volt abiroi öntudat es önérzetnek s érvekben gazdag kijelentései altalános tetszést arattak. Az ünnepeltet az üdvözlő sürgönyök arja elhalmozta. Királyi elismerés, ü császári és apostoli királyi Felsége folvo evi november hó lci-án kelt legfelső elhatározásával, Bibó István kir. curiai bírónak, nyugalomba helyeztetése alkalmából az igazságszolgáltatás terén teljesített buzgó szolgálataiért legfelső elismerését nyilvánítani méltóztatott. Esküdtbirosagi elnökök kinevezései. A debreceni kir. Ítélőtábla elnöke a nyíregyházi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökévé, a jövő 1900-ik év folyamára, az 1897: XXXIII. t.-cikk 2. §-a alapján Megyery Géza kir. curiai birói cimmel és jeléggel telruházott kir. törvényszéki elnököt, az esküdtbíróság elnökének helyettesévé pedig ugyan arra az időtartamra dr. D i c s ő t i Sándor kir. törvényszéki birót jelölte ki. A maros-vásárhelyi kir. Ítélőtábla elnöke az erzsébetvárosi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökéül Vén András kir. törvényszéki elnököt, helyetteséül pedig Kovácsy Albert kir. Ítélőtáblai birói cimmel és jeléggel felruházott kir. törvényszéki birót jelölt ki. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla elnöke a lelügyelete alatt álló marosvásárhelyi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökévé Szentmária y Dezső kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig dr. Posóni Gábor kir. törvényszéki birót jelölte ki az 1900-dik év tartamára. A szabadkai kir. törvényszék elnöke a szabadkai kir. törvényszék esküdtbiróságának elnökévé Polgár József kir. törvényszéki elnök, elnök-helyettessé pedig O 1 sav s z ki Jenő kir. törvényszéki biró jelöltetett ki. A székely-udvarhelyi kir. törvényszék elnöke a székely-udvarhelyi kir. törvényszék ezküdtbiróságnak elnökéül Mentovich Gyula törvényszéki elnök, állandó helyettesül pedig László Domokos kir. törvényszéki biró jelöltettek ki. A szatmár-németi kir. törvényszék elnöke közhírré teszi, hogy a vezetése alatt álló szatmár-németi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökének Gálba Lajos kir. törvényszéki elnök, helyettesének pedig dr. Dezső Kálmán kir. törvényszéki biró jelöltetett ki. A zilahi kir. törvényszék elnöke a zilahi kir. törvényszék esküdtbiróságának elnökéül Ben kő József kir. törvényszéki elnök, állandó helyettesül pedig Hiry Ferencz kir. Ítélőtáblai birói cimmel és jeléggel felruházott kir. törvényszéki biró jelöltettek ki. A máramaros-szigeti kir. törvényszék elnöke közhírré teszi, hogy a debreceni kir. Ítélőtábla elnöke, a máramaros-szigeti kir. törvényszéknél szervezett elnökéül Eö r d ö g h Virgil kir. törvényszéki elnököt, állandó helyetteséül pedig dr. Szed Iák István kir. törvényszéki birót jelölte ki. A budapesti királyi ítélőtábla elnöke az 1897. évi XXXIII. törvénycikk 2. §-a értelmében a felügyelete alatt álló budapesti királyi büntető törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökévé Zsitvay Leó budapesti királyi büntető törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig L e n k Gyula királyi ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel felruházott kir. büntető törvényszéki birót jelölte ki az 1900-dik év tartamára. A gyulafehérvári kir. törvényszék elnöke közhírré teszi, hogy a kolozsvári kir. ítélőtábla elnöke, az esküdtbiróságokról szóló 1897: XXXIII. t.-cikk 2. ^ §. alapján, az 1900. év tartamára a gyulafehérvári törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökéül Nemes Sámuel kir. törvényszéki elnököt, állandó helyetteséül pedig Korbuly Ignácz kir. törvényszéki birót jelölte ki. A dévai kir. törvényszék elnöke az 1897. évi XXXIII. t.-cikk 2. §. 3. pontja értelmében közhírré teszi, hogy az 1900. évre a dévai kir. törvényszék esküdtbiróságának elnökéül dr. Pap Domokos törvényszéki elnök, állandó helyettesül pedig Weress József kir. törvényszéki biró jelöltettek ki. Uj törvényszéki elnök. O Felsége az igazságügyminister előterjesztésére Hajdú Géza ítélőtáblai-birói címmel és jelleggel felruházott zsolnai járásbirót a trencséni törvényszék elnökévé nevezte ki. , . „. A magyar jogászegylet. A bűnvádi eljárás egyes részeiről az egyletben Fayer László által megkezdett felolvasások ^sorozata f. hó 18-án méltó folytatást nyert, dr. Balogh Jenő, kir. táblai biró által tartott nagyérdekü felolvasása által, melynek címe volt: a felek a hatóságok és a magánegyének perjogi hatásköre bűnvádi perrendtartásunk szerint.> A tudós felolvasó, k.nek a bűnvádi eljárási törvény előkészítésében nagy szerepe volt, feladatát a tőle várható alapossággal oldotta meg. A nagyszámú közönség élénk figyelemmel kisérte az érdekes felolvasást. Egy ezer ítélettel befejezett bűnügy. A nagyváradi kir. törvényszék Ill-ik büntető tanácsa folyó hó 21-én hozta meg ebben az évben az 1,000-ik elsőfokú büntető Ítéletet. A végtárgyalások 7ö°/0-a román tolmácsok alkalmazásával tartatván, a kir. törvényszék csakis ugy volt képes e rendkívüli nagy eredmény elérésére, hogy a végtárgyalások reggeltől a késő esti órákig tartanak. A kir. törvényszék két év előtt még minden ügyszakban óriási hátralékokba volt elmerülve, ezekből a hátralékokból azonban teljesen kibontakozott ugy annyira, hogy míg ezelőtt a végtárgyalásokra megérett bűnügyek 6—7—8 hónap múlva kaptak végtárgyalási határidőt, ma már 5—6 hét alatt megtartatik a végtárgyalás. Bűnügyekben a nagyváradi kir. törvényszék területéhez tartozó kir. járásbíróságok is teljesen rendbe jöttek ugy annyira, hogy az évi ügyforgalom 10°/o-nál több az év végére befejezetlenül nem marad. Az uj bűnvádi eljárás életbe lépése teljes currentiában találja a kir. törvényszéket s a hozzátartozó kir. járásbíróságokat. A műépítész nem iparos. A kereskedelemügyi miniszter ur a 44.074'IX. szám alatt a következő leiratot küldte a soproni kamarához: «Egy előfordult eset alkalmából, tudomás végett értesítem a kamarát, hogy a műépítész, amennyiben kizárólag csak építési tervek készítésével s azok alapján mások által végrehajtandó építkezések kivitelének ellenőrzésével, a végrehajtandó munkák megrendelésével s végrehajtásuk módjának, idejének es sorrendjének megállapításával, szóval csakis az épitőművészeti feladatok megoldásával foglalkozik — iparosnak nem tekinthető és igy kamarai illetékkel meg nem róható.* Törvényszéki és Rendőri újság cim alatt dr. Guthi Soma hetilapot indított meg, mely főképen az uj bűnvádi perrendtartási törvény kapcsán felmerülő gyakorlati kérdéseket fogja tárgyalni. A budapesti büntető járásbíróságnál levő állapotokról a Törvényszéki és Rendőri újság többek közt azt irja, hogy ném?ly biró az egész tárgyalás alatt egyebet sem csinál, mint jegyezget, s a tárgyalást a joggyakornok végzi. A tárgyalás közben becsoszog a terembe az elemózsiás asszony, mire a tárgyalás megakad, a felek a háttérbe szorulnak, biró és jegyző bevásárolják az uzsonnára valót, és öt percnyi szünet engedélyezésével teljes nyilvánosság mellett el is költik az elemózsiát. A budapesti ipar- és kereskedelmi kamara évi jelentésében állítja, hogy a Bosznia és Herczegovinával való kereskedelmi összeköttetést szerlelett megnehezíti az a körülmény, hogy a boszniai s herczegovinai polgári perrendtartás értelmében a Magyarország és Ausztria bíróságai á tal kibocsájtott fizetési meghagyások (váltóeljárásban hozott sommás végzések) alapján elrendelt kielégítési végrehajtás Bosznia és Herczegovina területén nem foganasitható. Erre vonatkozólag egy olvasónk arra figyelmeztet, hogy a váltóeljárást szabályzó magyar igazságügyi miniszteri rendelet 14. §-a értelmében a magyar bíróságok Bosznia s Herczegovinában lakó elperesekellen sommás végzést ki sem bocsátanak. Ha tehát a magyar igazságügyi kormánynak sikerülne is a bosnyák herczegovinai perrendtartás fentemiitett intézkedésének megváltoztatását kieszközölni, ez a magyar kereskedelemnek mitsem használna, ha egyúttal a magyar váltóeljárás idézett 14. §-a akként nem módosíttatnék, hogy a Bosznia és Herczegovinában lakó alperesek ellen sommás végzés kibocsátásának helye van. A csendőrök előtt tett beismerő vallomás. A m. kir. Curia. A kir. itélő tábla Ítéletének megváltoztatásával, az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokoknál fogva és azért, mert az eljárás a Btk. 418. §-ába ütköző vagyonrongálás vétségével terhelt vádktt terhére rótt cselekménynek általa történt elkövetését bizonyító adatokat ki nem derített ; mert továbbá maga az eljárás alapjául szolgáló csendőrségi jelentés megállapítja, hogy vádlott csak fél napi tagadás után ismerte be tettét, a községházán történt kihallgatás alkalmával jelen volt tanuk közül N. Ferenc községi pénztárnok azt bizonyítja, hogy vádlott délelőtt semmit sem vallott és csak délután tett beismerést. M. József községbiró előadása szerint pedig vádlott kifejezetten beismerő vallomást nem is tett, hanem a hozzá intézett kérdésekre csak hallgatott ; B. Józsefné szül. V. Mari végül megerősíti vádlottnak azt az állítását, mely szerint a nyomozást vezető csendőr-őrsvezető a nevezett tanú részéről férje számára hozott étel átszolgáltatását meg nem engedte : mert ezek a körülmények támogatják vádlottnak ama védekezését, hogy csak a bántalmazással való fenyegetés által előidézett félelem hatása alatt tett beismerő vallomást ; és mert a csendőri előnyomozat folyamán tett, már a vizsgálat alatt visszavont beismerés, ezt támogató adatok hiányában, a bűnösség megállapítására alkalmas megnyugtató alapot nem képez. (1899 október 5. 7425. sz. a.) II. A budapesti kir. tábla: A kir. tábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a vádlottakat az ellenök lopás büntette miatt emelt vád és a következmények terhe alól felmenti. Indokok : Vádlottak a csendőrök által 1898 szeptember hó <i-án adattak át a zólyomi kir. járásbíróságnak az elsőfokú bíróság indokaiban elsorolt lopások gyanúja miatt, ahol még aznap kihallgattattak és ekkor magukat ártatlanoknak állítva, határozottan tagadták, hogy a vádbeli lopásokat elkövették. A csendőrök előtti beismerésre nézve azt hozták fel, hogy a csendőrök őket verték s ők csak ezen kényszer behatása alatt ismerték be a lopásokat, amiket el nem követtek s amiket a csendőrök tőiük