A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 49. szám - Egy észrevétel a "bünvádi perrendtartásnak" 1896. évi XXXIII. t.-c. - kézbesítésre vonatkozó - §§-hoz - Egy néhány észrevétel az "Ujabb megjegyzések a sommás eljárás köréből" cimü közlemény alkalmából

362 A JOG Ha ez a kérdés, a mint csak sejthető, akkor természetes, hogy a tkvi hatóság a tkvön kivüli osztályra való tekintet nélkül az eszmei jutalékra rendelheti el pusztán az árverést; ekkor pedig a tulajdonostárs dologi joga sérelmet nem szenved. Az árverési vevő ellenben, a ki az A. s B. közötti osztály vagy a ténylegesen birtokolt ingatlanokat ismeri, a tényleges állapotra való tekintettel vesz s van jogositva birtokolni, de ez az árverési hirdetményben kifejezve nem lévén, a tulajdonostárs dologi jogai az árverés által sértve nincsenek, a későbbi, az árverési vevő által folytatandó birtoklás a végrehajtási eljárás után is keletkezik, de mint tényleges állapot dologi jogot nem is sért s igy a fent emiitett keresethez jogot nem ad. Dr. Fuchs [gnác, ügyvéd, Galanthán. III A végrehajtási jog köréből a «Jog» legutolsó számában feltett azon nyilt kérdésre : önkéntes árverés esetén is inditható-e az 1881 : LX. t.-c. 168. §-a alapján kereset — nézetem szerint a felelet csak igenlő lehet. A végr. elj. 204. § szerint az önkéntes árverésre nézve a végrehajtási árverésre vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. Ettől a generális jogszabálytól tehát csakis abban az esetben lehet az eltérés indokolt, ha olyan sajátos viszonyok merülnek fel, melyekre a végrehajtási jogszabályok alkalmazása igazságtalanságra, vagy a jog szellemével össze nem egyeztethető ellenmondásra vezet. A feltett jogesetben azonban ez nem állitható. Semmi kézzel fogható indoka nincs annak az A. által elfoglalt álláspontnak, hogy a végr. törvény 168. §-a csak akkor lenne alkalmazható, ha idegen 3-ik személy vezet végrehajtást. Igaz, hogy az idézett szakasz 3-ik személyről is szól, tehát felteszi, hogy van végrehajtató, végrehajtást szenvedő és harmadik a jogaiban sértett fél. Mégis azt mondani, hogy ezen szakasz azért nem lenne alkalmazható, mert a concret esetben csak két személy szerepel: A. és B. — merőben csak betümagyarázat volna, mely ezen szakasz ratiojával össze nem egyeztethető. Mert az önkéntes árverés, ha az akként kéretett, hogy a végrehajtási árverés joghatályával birjon, ez utóbbitól a dolog lényegét kutatva — abban különbözik, hogy végrehajtató és végrehajtást szenvedett, egy személyben egyesülnek de azért itt is lehet a 168. §-ban emiitett harmadik személyről szó, a ki itt is, önkéntes árverés esetén is, a jogaiban sértett fél, illetőleg a feltett esetben a tulajdonostárs: B. Sőt nézetem szerint a feltett jogkérdésnél sokkal indokoltabbnak tűnik fel a 168. § alapjáni kereseti jog megadása, mint a végrehajtási árverés esetében. Miért ? Mert a concret esetben A. az önkéntes árvereltető tkvi tulajdonos, B. a jogaiban sértett pedig telekkvön kivüli. B. tehát a jelzálogos hitelező (végrehajtató) ellen keresetet csakis az esetben indíthatna, ha ez utóbbi rosszhiszemű vagyis tudta, hogy a tlkvi állapot a tényleges jogviszonyoknak meg nem felel, hogy az igazi tulajdonos nem A, hanem ő t. i. B. — Jelen feltett esetben pedig végrehajtató és végrehajtást szenvedett egy személy lévén: Á., nyilvánvaló, hogy az önkéntes árverést kérő A. csak rosszhiszemű lehet, mert tudja, hogy az elárvereltetni kért ingatlan tulajdonosa B. s igy a tikvön kivüli tulajdonosnak — minden rosszhiszeműség bizonyításának kötelezetisége nélkül megadandó a kereseti jog ezen 168. § alapján. Az ellenkező álláspont igazságtalanságra és ellenmondásra vezet. Mert, ha a 168. §. csak akkor lenne alkalmazható, ha — mint A. mondja — 3-dik személy vezet végrehajtást, akkor sok esetben ezen szakasz még akkor sem lenne alkalmazandó, a mely eseteknek szem előtt tartásával ezen szakasz alkottatott. Ezen szakaszt törvényhozási indokai szerint az teszi szükségessé, «hogy >N '^végrehajtást szenvedővel azonos nevű 3-ik személy ingatlanára 1 -vezettetik a végrehajtás*. Hát ha önkéntes árverés esetén lett az árl^.-verés tévedés folytán egy hasonnemü személy ingatlanára elrendelve? Ennek se adnók meg a kereseti jogot e szakasz alapján, mert nincs 3-ik jogaiban sértett fél? Vagy ha az önkéntes árvereltető csak a saját jutalékára kéri elrendelni az árverést, de a tulajdonostárséra is elrendeltetik ?! Kétségtelen, hogy éppen ilyen eseteket tartott a törvényhozás szem előtt. Meg kell tehát adni B.-nek a kereseti jogot arra való tekintet nélkül: végrehajtási vagy önkéntes volt-e az árverési kérelem. Meg kell adni annál is inkább: mert a tulajdoni keresetnek ugy sem lenne az árverési vevővel szemben hatálya s B. esetleg A. rosszhiszeműsége folytán kárt szenved; s mert a bekebelezés eredeti érvénytelensége alapján B. mint tlkvn kivül álló keresetet nem indíthat. Tisztelettel Dr. L. 1. IV. A «J o g» 48. számában «Nyilt kérdések és feleletek* rovatában dr. S. L. ügyvéd ur által közölt ügyben A.-nak van igaza akkor, a midőn B. által a végrehajtási törvény 108. íjának alapján árverés megszüntetése iránt beadott keresetet elutasítani kéri. Mert a hivatkozott törvényszakasz engedte kerjsetbeadásának csak azon esetben van helye, hogy ha azon ingatlan, a melyre árverés lett elrendelve: nem a végrehajtást szenvedettnek, hanem egy hason nevűnek nevére van telekkönyvezve, például: Adán van két Szálka Péter, az egyiknek van zsellérsége, a másiknak pedig 3/4 telke. •. . • A zsellén adó lévén, beperesittetett. A végrehajtási zálogjog azonban nem az adós zsellérségére, hanem a */4 telkesnek az ingatlanaira lett bekebelezve. És minthogy a végrehajtási zálogjog kekebelezését rendelő végzés jogerőre emelkedett, következésképen arra árverés iránti kérvény nyújtatott le. És igy az árverés annak rendje és módja szerint elrendeltetvén, az árverési hirdetmény Ada község elöljáróságának is megküldetett kitüggesztés végett, a midőn a nem adós Szálka Péter megtudta azt, hogy nem az adós zsellérségére, hanem az ő 3/4 ed telki ingatlanaira lett az árverés elrendelve, — ekkor ő árverés megszüntetés iránti keresetet nyújthat be és ez esetben a keresetnek helyt kell adni; mert a nevére telekkönyvezett birtokot más hasonnevű ember tartozásáért eladni csak nem engedheti; de a másnak nevére telekkönyvezett, megterhelt és árverés alá bocsátott birtokra vonatkozólag árverés megszüntetési keresetet beadni nincsen jogositva azon a cimen, hogy az a birtok az övé. Lehet, hogy a birtok nyilvánkönyvön kivül az ő tulajdonát képezi ugyan, de a telekkönyvi állás hitelességében bizva, jóhiszemű jelzálogosok szerzett jogai kijátszására célzó ilynemű keresetek beadásának nincsen s nem is lehet helye. Az ilyen féle kereset tárgyalás mellőzésével elutasítandó, mint nem a hivatkozott törvényszakaszban gyökerezett jog alapján beadott orvoslat. A nyilvánkönyvön kivüli tulajdonos, ha bírt birtoka árverés alá kerül: került az légyen végrehajtás utján vagy pedig önkéntes kérelemre — tulajdoni jogát végrehajtás vagy árverés megszüntetési keresettel meg nem állapíttathatja, — mert ezen keresetnek tárgyalásakor nem azt kell igazolni, hogy a birtok tulajdoní joga őt illeti, hanem azt, hogy a nevére telekkönyvezett ingatlan I birtoka névazonosságánál fogva hasonnevű adós tartozásával lett terhelve, vagy annak kielégittetése vágett árverésre kitűzve, minthogy pedig nem ő az adós, következésképen az ő birtoka más tartozásáért jog és törvény szerint el sem adható, miért is a végrehajtási jog vagy az elrendelt árverés megszüntetése mellett ingatlanára tévesen bekebelezett zálogjog törlése a rá vonatkozó feljegyzésekkel együtt elrendelendő s nyilvánkönyvileg foganatosítandó, valamint a végrehajtó perköltségekben is marasztalandó. Mert a végrehajtási törvény 168. § világosan mondja, hogy: Harmadik személy, a ki valamely ingatlanra vezetett végrehajtás által magát az ingatlanra vagy ennek egy részére vonatkozó dologi jogaiban sértve érzi, a 156., 161., 162. és 163. §§-okban külön szabályozott eseteken kivül az ingatlan végrehajtás alá vonásának egészben vagy részben megszüntetése iránta telekkönyvi hatóságnál a végrehajtató ellen keresetet indíthat stb. a tkvi hatóság vagy feltétlenül, vagy megfelelő biztosíték (42. §) letétele mellett a kereset jogerejü eldöntéséig az árverést felfüggesztheti. 1. E § alá tartozó eset péld. ha a végrehajtást szenvedővel azonos nevü harmadik személy ingatlanára vezettetik végrehajtás. Ministeri indokolás 31 lapon. 2. A biztosíték különösen arra szolgál,hogy ilyen kereset az ügy elhúzására felhasználható ne legyen. A végrehajtás vagy árverés megszüntetési kereset nem terjedhet a tulajdonjog megítélésére, csupán annak a felderítésére és megítélésére, hogy vájjon a végrehajtás vagy árverés alá vont ingatlan telekkönyvileg valóban a végrehajtást szenvedett vagy hason nevü egyén nevén ven-e bekebelezve, ki az ingatlanára bekebelezett követeléssel nem tartozott és nem is tartozik és igy ezt fizetni nem köteles,- miért is a kereset megállapítása mellett az árverés megszüntetendő és a bekebelezett végrehajtási zálogjog miet illetéktelen ingatlanra bekebelezett követelés a rá vonatkozó mindennemű feljegyzésekkel együtt törlendő Tehát a felhozottakhói láthatólag a kérdezett ügyben a kereset tévesen lett a tkvi hatósághoz benyújtva, mert ily természetű ügyekben az illetékes birtokbiróság és nem a telekkönyvi hatóság van hivatva határozni. A végrehajtási törvény 68. §-ára hivatkozással benyújtott oly természetű kereset, a melyből a tulajdonjog kérdésének a megítélése kikandikál, azt legott azonnal vissza kell utasítani, minden tárgyalás tűzése és megtartása nélkül, mint nem az ez útra tartozók. Bereghy Endre telekkönyvvezető Budapesten. Vegyesek. Egy törvényszéki elnök ünnepeltetése. Lászlófalvi E örd ög h Virgil mszigeti kir. törvényszéki elnök közszolgálatának negyedszázados évfordulója alkalmával 1899. évi november hó 26-án a mszigeti kir. tszék s az ehhez tartozó járásbíróságok bírói kara és segédszemélyzete fényes ünnepélyt rendezett a közkedvelt elnök tiszteletére, ki pályáját az irnokságon kezdte s fokozatosan haladt elő törhetetlen ambíciója által. Az ünnepély két részből állott. Az első merőben hivatalos jellegű, a kir. tszk dísztermében zajlott le 26-án d. e. 11 órakor; a másik rész a bankett volt, ugyanazon este 7 és fél órakor, melyben Máramaros vármegye értelmisége, élén báró R o s z n e r Ervin főispánnal, megjelent, hogy osztatlan szereteté-