A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 48. szám - A gondnokolt cselekvési képessége

350 A JOG 35. § értelmében a fővárosban indítható kereseteket bármely budapesti járásbíróságnál illetékesen beadhatják. Bár nem egyöntetű gyakorlat ugyanezen elvet a nem kereskedelmi ügyekre is alkalmazta. A lajstrom rendszernek 1. §. értelmében az ügyek a felek — Budapesten a felperesek kezdőbetűje szerint előre kijelölt bírónak munkakörébe lévén utalva, az ügyfél előre tudhatja, hogy ki lesz ügyének előadója. Ami még nem volna baj; de már az nagy anomália, hogy a fentirt joggyakorlat kihasználásával a feleknek módjukban áll a hat bpesti polgári járásbíróság bírái közt választani ; ami tág tért nyit a személyi érdekek és szempontok érvényesülhetésének is. Egyáltalán a birák személyében való válogatás lehetősége nem egyeztethető össze a bírói állással és veszélyezteti a I. U. Sz. 1. §-ában a függetlenség biztosítására inaugurált alapelvet, amelynek követelményekép lépett életbe a betűk szerinti ügybeosztás helyes intézménye ; gyakorlati szempontból pedig a bíróságok elhelyezése a birák egyéni tulajdonságai: eljárási módja, költség megállapításának mértéke és egyéb, kevésbbé is méltányolható körülmények szolgálván irányadóul a beadványok beadásánál, az ügyek száma oly jelentékeny és aránytalan fluctuatiónak van kitéve, hogy egyenlőtlen teher mellett a helyes létszám még gyakrabbi változtatással sem érhető el. A járásbíróságok összpontosításával tárgytalanná válnék a személyválogatásra módot nyújtó bírói gyakorlat és a birák egyenlő megterhelésével a szükséges létszám önként tűnnék ki. Rendkívül nagy előny az összpontosítás a jogkereső közönségre nézve, mely nem volna kénytelen a minduntalan költöző kerületi bíróságokat keresgélni, az ügyvédek pedig sok fárasztó szaladástól és helyettesítési nehézségektől volnának megkímélve. Hány igazolási és perujitási kérelem, pergátló kifogás és iratáttételi intézkedés válnék tárgytalanná a járásbíróságok egyesítése folytán; hány tévedésnek vétetnék eleje az által, hogy más hatóságok megkeresései s általuk beküldött iratok és vétivek a római (kerületi) szám eltéveszthetése hiányában nem volnának többé időt rabló vándorlásnak, sőt gyakori elveszésnek is kitéve. Mindezeket egybevetve hálás elismerés illeti meg a kezdeményezőt, akinek terve, hogy mily szervezeti és eljárási átalakulások mellett valósitható meg sikerrel, arra nézve szerény nézeteimet a szerkesztőség szives envédelmével, más alkalommal szándékozom kifejteni. A gondnokolt cselekvési képessége. Irta : Dr. HATTV'UFFY DEZSŐ, Fehérmegye árvaszéki elnöke. A gondnokolt jogi cselekvési képességének megállapításánál mindig figyelembe veendő azon ok, a mely miatt az gondnokság alá helyeztetett. A törvényben előirt gondnokság alá helyezési esetek alapján a gondnokoltaknál megkülönböztetjük azokat, kik teljes cselekvési képességgel birnak, mint a távollevők s börtönbüntetésre ítéltek s megkülönböztetjük azokat, kik korlátolt cselekvési képességgel birnak, mint az elmebetegek, gyenge elméjűek, siketnémák és tékozlók. A cselekvési képesség korlátozása a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először való beigtatását követő naptól kezdődik. Ha pedig az eljárás megindításakor zárlat rendeltetett el (1885: VI. 5. §.) akkor a gondnokolt cselekvési képességének korlátozása a zárlat elrendelését tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapba először történt beigtatását követő naptól számíttatik. Ezen időtől fogva a gondnokság alá helyezett gondnokának jóváhagyása nélkül magát le nem kötelezheti, jogokról le nem mondhat, de visszteherrel nem járó jogügylet által jogokat szerezhet és kötelezettségektől mentesülhet. Azonban a megelőzőleg kötött terhes jogügyletekre nézve a törvény ezen rendelkezése (33. §.) nem mondja ki azt, hogy azok feltétlenül érvényesek, hanem a törvény (1885 : VI. 8. §.) azt jelenti ki, hogy a hírlapi első közzétételt követő nap előtt kötött jogügylet érvényesnek tekinthető-e vagy nem? az az e részben fennálló anyagi jogszabályok értelmében ítélendő meg, pl. az elmebeteg által kötött jogügylet érvénytelenné válik, ha beigazoltatik. hogy az ügylet kötésekor beszámítható állapotban nem volt, habár még akkor gondnokság alá nem is helyeztetett. A gondnokolt tehát mihelyt a gondnokság alá helyezése vagy a zárlat a hivatalos lapban közzé tétetett, az ezt követő naptól fogva terhes jogügyleteket nem köthet, sőt a gondnokság alatt levőnek terhes jogügyletei, még ha a gondnok hozzá is járult volna, gyámhatósági jóváhagyás nélkül érvényesnek nem tekinthetők. Érvénytelen oly kölcsönügylete is, melyet gondokság alatt létesített s csak azon esetben követelhető a kölcsönzött összeg, ha bebizonyittatik, hogy a gondnokolt nyilvánvaló szükségleteire lett fordítva. A gyámhatósági jóváhagyás nélkül kötött terhes kölcsönügylet, ha a gondnokság később megszüntetve lett is, érvénytelen marad a gondnokoltra nézve, mert eredetileg sem bírt joghatálylyal.*) Ha a gondnokolt részére oly dolgok lettek jóhiszemüleg kiszolgáltatva, melyek mindennapi ruházási szükségleteinek fedezésére vonatkoznak és vagyoni állásához képest túlságosnak nem tekinthetők, azon dolgok ára a gondnokolt vagyonát terheli s onnét kielégítést nyer.**) A gondnokolt tehát magát terhes jogügyletekkel le nem kötheti, sőt a gondnok által annak nevében kötött terhes jogügylet is csak gyámhatósági jóváhagyással érvényes. Azonban a gondnokolt nevében kötött szerződést, annak a gyámhatósági jóváhagyás hiányában való érvénytelensége miatt csak a gondnokolt érdekében lehet megtámadni.***) A gondnokolt teherrel nem járó ügyletek által jogokat szerezhet, ugy tehát ajándékokat elfogadhat, valamint kötelezettségektől mentesülhet a nélkül, hogy az árvaszék jóváhagyását akár ő maga akár a gondnok kikérné. A gondnokság alatt levő, törvényes képviselője mellőzésével, sommás perekben mint felperes felléphet, ha a per tárgyáról perenkivül rendelkezhetik. Személyesen megidézhető az általa bérbe vett lakásnak vagy üzlethelyiségnek visszabocsátása iránt indított sommás perekben. Továbbá a bíróság belátására van bizva, hogy gondnokoltak pereiben a felet vagy törvényes képviselőjét vagy mindkettőt hallgassa-e ki eskü alatt? (1893: XVIII. 7. 95. §§.) A gondnokság a gondnokoltat saját személyére nézve oly mérvben nem korlátolja, mint a vagyonát terhes jogügyletek kötését illetőleg s igy tartózkodási helyét is önmaga választhatja, kivéve magától értve az oly elmebeteget, ki közveszélyes, vagy kinek gyógyításáról kell gondoskodni, kivéve továbbá az oly gyenge elméjüt, ki saját akarattal nem bir. A gondnokolt személyes szolgálatára vonatkozó szerződést köthet, keresményével szabadon rendelkezhetik. Ezekből kifolyólag szolgálatba állhat, de viszont saját szükségletére cselédet is tarthat. A gondnokolt örökbefogadást nem tehet, de örökbe fogadható. Természetes gyermekét törvényesítheti. A gondnokolt tehát jogai korlátozása mellett is bizonyos tekintetben cselekvési képességgel bir, annak dacára azonban, hogy személyét illetőleg oly korlátozások alá nem esik. mint a kiskorú, mégis személye tekintetében is az árvaszék gondoskodása alá tartozik s az árvaszék joggal, sőt kötelességszerüleg kutathatja : ha váljon a gondnokoltnak valamely célba vett cselekménye első sorban neki, a gondnokoltnak szolgál-e javára vagy sem; s ezt annál is inkább teheti, mert a gyámi törvény 263. §-a szerint a gondnokolt anyagi érdekeinek megóvása és előmozdítása a gyámhatóságnak egyik legfőbb feladata.****) A gondnokolt visszteher nélkül kötött jogügyleteinél, tehát ajándék elfogadásánál is mindenkor, annak beszámithatósága, elfogadási képessége figyelembe veendő, mert jogérvénye csak akkor lehet, ha a gondnokolt teljes beszámítható állapotban volt és saját akarattal tirt s öntudatosan rendelkezett akkor, midőn az ügylet létre jött. A gondnokolt vagyona felett végrendelkezhetik. A tékozló, ha elmebeli állapota teljesen tiszta, minden nehézség nélkül tehet végrendeletet; az elmebetegek csak akkor, ha ebbeli akaratuk nyilvánítására képes állapotban vannak, az elmegyengék szintén csak ugy, ha teljesen betudható állapotban vannak és akaratukat világos s érthető módon képesek kifejezni. A siketnémák, még ha irni és olvasni tudnak is, csak közvégrendeletet tehetnek kii. közjegyző vagy járásbiró előtt I (1876: XVI. t.-c. 21. §.) A gondnokolt házasság kötéshez való jogosultságának megállapításánál azon ok szolgál irányadóul, melynek alapján gondnokság alá helyeztetett. A tékozló gondnoka meghallgatása s gyámhatósági jóváhagyás nélkül köthet házasságot. Házasságot nem köthetnek, a kik elmebetegség miatt vagy egyéb okból eszök használatától meg vannak fosztva, mig ezen állapotuk tart; kik az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alatt állanak : kiknek a gondnokság a a helyezése az 1885 : VI. t.-c. 1. §-ához képest előzetesen el van rendelve. Ha mégis ily személyek házasságot kötnek, azok házassága semmis. lMMark,us D- felv- bir. elv. hat. II. k. 2,144. sz. a *^nar*- J5 D -f?!v- bir- elv- hat IL 2,145. sz. a. hozott határod t ' " -6"0: A m kir Curia felülvizsgálati tanácsa által °ZOt „*\ar£zatok gyűjteménye II. k. 284. sz. a. 20 lap ) Közigazgatási elvi hat gyűjteménye II. k. 33-34. lap.