A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 4. szám - Néhány megjegyzés a házassági bontó okokról

A JOG 27 De mi több : ugyanazon törvény 588. §-a, mely a bíróság előtt tehető szóbeli végrendelkezésről szól, m e g h a gy j a, hogy a fél által tttt kijelentés jegyzőkönyvbe vétessék,— azaz hogy a szóbeli végrendelet irásba foglaltassék, és bizony még eddig nem akadt - legkevésbbé pedig jogász — a ki azt vitatta volna, hogy az ilynemű végrendelet más lenne, mint szóbeli. Hol marad tehát most már a ((Közjegyzők Lapjá»-nak elengedhetlé.n criteriuma ? Mindezek tolytán a «Jog» 52. számában közzétett, kellőleg megfontolt és ugy hiszem eléggé megokolt nézetemet a ((Közjegyzők Lapja» által megcáfoltnak épenséggel nem tarthatom. Néhány megjegyzés a házassági bontó okokról. Irta : Dr. RAFFAY FERENC, győri kir. törvényszéki albirő. Házassági törvényünk a házasság birói felbontása tekintetében arra az elvre helyezkedett, hogy ennek csak valamelyik vagy mindkét házasfél vétkessége alapján lehet helyet adni. A fél vétkes cselekménye, a melvlyel házastársi kötelességeit megsértette, oka tehát a bontásnak. Ennélfogva, ugy látszik, elég volna a 80. §. a) pontja és ezen §. utolsó bekezdése is s ezen az alapon azokat a házasságokat is fel lehetne bontani, a melyek a 76., 77., 78., 79. § ok és a 80. §. b). c) és d) pontjai alapján felbonthatók. Talán csak a családhoz tartozó gyermekeknek bűncselekményre vagy erkölcstelen életre való rábírását nem lehetne a 80. §. a) pontja alá vonni. A többi bontó ok ugyanis nem más. mint a házastársi kötelességek megsértése. Csak az a különbség, hogy a 76 — 79. §-okban levő bontó okok feltétlenek, mig a 80. $-ban levők viszonylagosak s vizsgálni kell ezen utóbbi §-nál, vájjon a házassági viszony a másik fél vagy mindkét fél vétkes magatartása folytán fel van-e dúlva, elviselhetetlen-e ? A házassági törvény negatíve szabja meg tehát a házastársi kötelességeket, mikor azok megsértését bontó okká teszi. De ez a negatív felsorolás nem teljes s a készülő polgári törvénykönyvből a házastársi kötelességek precizirozása nem maradhat ki. Dr. Messer Arthur cikke (Házasságjogi sanctio, Jog 51/897) a házassági kötelességek egy részét felsorolja. Szerintem e kötelességek igy csoportosíthatók: 1. A házastársi hűség és nemi tisztaság megóvása. 2. A házastársi tartozás kölcsönös teljesítése. 3. Az együttlakás. 4. A férjre nézve a nőtartás minden körülmények közt és feltétlenül ; mig viszont a nő csak az esetben köteles eltartani férjét, ha teheti és ha a férj teljes vagyonhiány vagy keresetképtelenség folytán az eltartásra rászorul. (L. e tekintetben «A hűtlen elhagyás mint házasságbontó ok» című munkának 7. és következő lapjait ) Ez a felsorolás, azt hiszem, kimerítő. Negatív kötelmek felállítására nincs szükség, mert a negatív kötelmek (pl. házastársát nem bántalmazni, más házasságot nem kötni stb.) megszegése mint positiv cselekedet, úgyis vagy a házastársi (posi tiv) kötelességekbe vagy törvénybe (pl. büntetőtörvény, házassági törvény) ütköznek. Negatív kötelem minden emberrel szemben ezer meg ezer képzelhető. Ezek sorozata kimeríthetetlen s a jogban ily negatívumokat szabályozni lehetetlen és fölösleges. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság a házastársi kötelességek felől már tárgyalt.*) A családi jogban külön fejezetet szentelnek a házastársak egymáshoz való viszonyának. A tartalomvázlatból látni való, hogy a házasfelek személyes jogait és kötelességeit, a mennyire lehet, taxatíve fogják felsorolni, a mi feltétlenül helyes. Uj szempontok is vethetők fel e tekintetben. Nevezetesen: 1. a nő mennyiben köfeles a férj keresetmódjában közremunkálni és önálló keresetet folytatni? 2. a nő menynyiben felelős a házassági terhekért? 3. köteles-e férjét tartani a háztartásban és azon kivül, pl. a kórházi költségek viselése által ? A birói gyakorlat a 2. alatti esetre már többször nyilatkozott s megállapította, hogy ha a férj vagyontalan, a nő is köteles a háztartásban előforduló kiadásokat viselni. Az 1875. évi III. t.-c. I. §-a pedig a nyilvános gyógy*) L. a kiadott jegyzőkönyvek I. füzetének 97. és a H. füzet 71. és következő lapjait. és betegápolási költségek megtérítésére a házastársakat egymás iránt kölcsönösen kötelezi. Ennyit a házastársi kötelességekről. Dr. M e s s e r elmeéllel fejti ki, hogy. a házassági jogban a házasság felbontása a sanctio. Becsesek azok a megjegyzések is, a melyeket a 77. és 80. §-ok a) pontjára nézve tartalmaz fentebb idézett cikke, de ennek ötletéből jónak látom kifejteni a következőket. A házassági törvény 81. §-a határozottan kijelenti, hogy a kereseti jogot nem zárja ki az a körülmény, hogy a felbontást kérő házasfél ellen is forog fenn bontó ok. Nem lehet tehát mondani, hogy az elhagyott félnek nincs kereseti joga az esetben, ha nem teljesiti házastársi kötelességét, vagyis maga is in dolo versatur. Hány eset van, a mikor a házasságot mindkét fél vétkességének kimondása mellett bontják fel! Régen tisztázott dolog, hogy a localis separatio is. ha célja a házassági életközösség megszakítása volt, bontó ok és a 77. §. alá vonandó. A 77. és 80. §. a) pontjai közt nehéz a határt megvonni. Nem fogadhatom el azt a magyarázatot, hogy ha az elhagyás valamennyi házastársi kötelességet nyilvánosan meg nem sérti, nem lehet a 77. § t alkalmazni, hamem akkor kell a 80. §. a) pontjához nyúlni. Mert nyilvánvaló, hogy a hűtlen elhagyás sérti meg legteljesebben a házastársi kötelmeket. A házassági együttélés tartós megszakítása, a távollét folytonossága és állandósága esetén ugyanis beáll a házastársi kötelességek teljesítésének lehetetlensége, a mi a legnagyobb sértés ezekkel szemben. Arról tehát nem is lehet beszélni, hogy a hűtlen elhagyás ne sértene meg mindenféle házastársi kötelmet. A 77. §. tehát sohsem minus a 80. §. a) pontjához képest, a házastársi kötelmek megsértése tekintetében, sőt határozottan plus. Mutatja ezt az is, hogy a törvény feltétlen bontó okká tette a 77. §-t, mig a 80. §. a) pontjába ütközhető egyéb elhagyás esetén megkívántatik, hogy vizsgálja a biró, vájjon fel van-e dúlva a házassági viszony'? A 77. §. és 80. §. a) pontjának egymáshoz való viszonya felől részletes vita is volt. Nem akarok erre itt bővebben kiterjeszkedni (1. id. művem 52. és köv. lapjait), csak a következőket emelem ki, mint a birói gyakorlatban megállapított eredményeket. Az elhagyott fél, ki az életközösség szándékos ás jogtalan megszakítását megbocsátani s az elhagyóval az életközösséget visszaállítani nem hajlandó, nincs elzárva attól, hogy ez esetben a házastársi kötelességnek a jogtalan elhagyásban s a jogtalan és tartós különélésben rejlő súlyos megsértését, mint e bontó okot, a 80. §. a) pontja alapján ne érvényesítse, a mennyiben a 80. §. utolsó bekezdésének esete fennforog. Igaz ugyan, hogy a 80. §. a) pontja nyíltan kizárja a maga köréből a 77. §-t. Ámde ne felejtsük, hogy a 77. §. egészen önálló rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha az abban foglalt feltételek megvannak és csak feljogosítja azt a házasfelet, kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott, hogy házasfelét az életközösség visszaállítására bíróilag köteleztesse, azt azonban nem rendeli, hogy vétkes elhagyás esetén köteles legyen az elhagyott házasfél előzetesen a másik házasfelet az életközösség visszaállítására köteleztetni akkor is, ha a maga részéről az életközösséget visszaállítani nem hajlandó. Ez a magyarázat tisztázza legjobban a két pontnak egymáshoz való viszonyát s ebből nem nehéz minden esetben megfejteni, vájjon mikor alkalmazható az egyik és mikor a másik? A 77. §-nál előirt perenkivüli eljárás tekintetében megjegyzem, hogy a birói felhívás kötelezi a távollevő vétkes felet, valamint alakilag kötelezi a nem vétkest is. Ennek a kötelezésnek ugyan nincs sanctiója ; csak perjogi előfeltétel, mert kereshetőségi jogává' csak az a fél élhet, a ki a felhívás kibocsájtásáért folyamodott és pedig csupán az esetben, ha a felhívott fél az életközösséget nem állítja helyre. Nagynehezen tudott a judicatura egyöntetűvé kijegecedni a tekintetben, hogy a felperessel illetve a felhívás kibocsátásáért folyamodó házasféllel szemben ez a felhívás mennyiben kötelezMert a dolog másik oldala — és azt különösen meg kell jegyeznünk — hogy az elhagyó fél köteles házastársát, ha ez eleget akar tenni a felhívásnak, visszafogadni. A javaslat indokolása odáig ment, hogy az első birói ítélet meghozataláig köteles felperes az alperes visszatérési szándékát figyelembe venni. Ez azonban abszurdum. Végre is megállapította a Curia. hogy alperes a végzésben kiszabott idő alatt köteles visszatérni s ha erre csak később mutat hajlandóságot, pl. a per folyama alatt, ez már későn van és felperes kérheti a bontást. mm