A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 45. szám - Csemegi Károly emlékezete

178 A JOG jegyzésével, hogy a másodbiróság végzése Ítéletnek tekintetik, mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, az Almakerék községi országos vásárjog tulajdona, illetve az ezen tulajdonnal járó s az Almakerék községi országos vásárokon gyakorolható helypénzszedési jog Almakerék községére nézve örökre érvénytelennek nyilvánittatik. stb. Indokok: Abban az esetben, ha a joggal való kérkedés miatt támasztott felhívási keresetre felhívott a kitűzött határidő alatt sem felelelet be nem nyújt, sem azon jognak érvényesítése iránt, melyre nézve kérkedőnek állíttatott, keresetet nem indít, az iránt, hogy a felhívó kérelmére a fenforgó kérdés, végzés vagy ítélet által dönlendó'-e el, az 1868. évi LIV. t.-c. 517. §-ban rendelkezés nem foglaltatik ugyan, minthogy azonban a számadás előterjesztése iránti felhívási perekben, ha a felhívott a törvényes határidő alatt, a felhívási keresetre nyilatkozatát, vagy a számadását be nem nyújtotta, valamint a számadás helyeslete iránti felhívási perekben, ha a felhívási keresetre a felhívott kellő időben nem felel, a felhívó ujabb kérelmére az 1881. évi LIV. t.-c. 83. §. illetve 85. §-ai értelmében ítélet hozandó, ezen eseteknek hasonlatosságánál fogva a jelenben fenforgó kérdés is Ítélettel döntendő el, minélfogva a másodbiróság végzése Ítéletnek tekintetett. A felhívási kereset szerint Almakerék községében az évi három országos vásártartási jog földesúri jogon felhivót illeti; a vásárjog tulajdonával pedig együtt jár a vásárok alkalmával a helypénzszedésnek a joga is; a helypénzszedés eddig gyakorlatban nem volt, most azonban Almakerék községe elhatározta, hogy a vásárok alkalmával helypénzt fog szedni, miután pedig ezzel a határozattal a felhivót illető vásárjog tulajdona van megtámadva, illetve a község ezen tulajdonjoggal való kérkedést követett el, ennek alapján kéri felhívó a községre nézve a tulajdonjogot és a hélypénzszedési jogot örökre érvénytelennek nyilvánítani. Felhívott község a 6,236/898. sz. végzés szabályszerű kézbesítése dacára a kitűzött határidő alatt a felhívási keresetre feleletet nem adott, sem jogának érvényesítése végett a keresetet meg nem indította, mi által a felhívási keresetnek azt az állítását, hogy az országos vásártartási jog felhivót illeti, hogy ezen joggal hélypénzszedési jog is jár és hogy felhívott község elhatározta, hogy helypénzt fog szedni, — beismertnek tekintendő. Minthogy pedig a tényállás e beismerése a felhivót illető joggal való kérkedést foglalja magában, mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatni és a felhivónak 8,672. sz. kérvénye folytán az 1868. évi LIV. t.-c. 517. §. alapján a felhívottal szemben a fentebb jelzett országos vásárjog tulajdonát és az ezzel kapcsolatos hélypénzszedési jogot örökre érvénytelennek nyilvánítani kellett stb. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A kötelezöjegynek végsorát «im StreitfaJle entscheidet das Börsenschiedsgericht» akt. 205. §-ának figyelembe vételével csak ugy lehet értelmezni, hogy a felek a bpesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetékességét kötötték ki, mert tőzsde bíróság az országban csak Bpesten van és így vidéki terményvagy gabonacsarnok választott bíróságának vagy épen valamely külföldi tőzsde bíróságának kikötésére nem irányulhatott. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága (1899. máj. 27. 421. sz. a.) B. J. cég felperesnek G. Antal alperes ellen 151 frt tőke és jár. iránti perében a következő végzést hozta: A bíróság illetékességét leszállítja stb. Indokok: Minthogy az A) alatti kötelezvény ezen kitétele: «Im Streitfalle entscheidet das Börsenschiedsgericht» nem fejezi ki minden kétséget kizáró módon azt, hogy felek magukat a budapesti tőzsdebiróság illetékességének akarták alávetni: ennélfogva az illetékességet leszállítani kellett stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1899. július 6. 1,811. sz. a.) az első bíróság végzését megváltoztatja, az eljáró tözsdebiróságot a kereset felett illetékesnek kimondja és a per érdemleges tárgyalására utasítja stb. Indokok: Az A) alatti kötelező jegynek végsorát «im Streitfalle entscheidet das BörsenschiedsgerichU a kt. 205. §-ának figyelembe vételével nem lehet másként értelmezni, hanem csak akként, hogy a felek a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetékességét kötötték ki; mert tőzsdebiróság az országban csak Budapesten van, és így kétségtelen, hogy a különben is Budapesten lakó szerződő feleknek (a kik kereskedők, sőt alperes budapesti tőzsdeügynök) szándéka vidéki termény- vagy gabonacsarnok választott bíróságának vagy épen valamely külföldi tőzsde bíróságának kikötésére nem irányulhatott és mert a hátirattal átruházható kereskedelmi papírokra megállapított külön illetékesség nem olyan, melytől eltérésnek helye nem lehetne (kereskedelmi eljárás 8. <;-a) és így alperesnek a kereskedelmi eljárás 6. §-ának 9. pontjára fektetett kifogása annál inkább alaptalan, mivel a szóban lévő kötelezőjegy mint rendeletre nem szóló papír hátirattal átruházható nem lévén, az alperestől felhívott szakaszpontban megjelölt papírok tekintete alá különben sem tartozik. Ezeknél fogva stb. A m. kir. Curia (1899. okt. 19. 1,161. si. a.) a másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik stb. A váltóeljárást szabályozó igazságügyministeri rendelet 24. §-a csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy közös okirat előterjesztése iránti alkeresetnek váltóperekben nincs helye. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt. hogy oly esetben, midőn a váltóadós ellenfele kereskedelmi könyveivel tüzetesen megjelölt oly tényt akar bizonyítani, mely a gyors lebonyolítást igénylő váltóper keretében tisztába hozható, a könyvek fel ne mutattassanak és azokból a határozottan megjelölt tartalom ki ne derittessék. A váltóelfogadó a váltóbirtokos előzője által teljesített fizetés kifogását a váltóbirtokossal szemben sikeresen érvényesítheti abban az esetben, hogyha a fizetés a váltóelfogadó érdekében is történt. A szivességből aláirt váltó azzal szemben, a kire való tekintetből a váltókőtelezettség elvállaltatott, a fizetés kötelezettsége alól mentésit, a mennyiben a szívességet teljesítő a szívességet igénybe vevő irányában csak formailag áll kötelezettségben es épen azért ugyanannak a váltó értékét megfizetni nem köteles; a felperes előzője részéről teljesített fizetés az elfogadó érdekében is, illetva az elfogadót váltókötelezettsége alól felmentő szándék kai történtnek lévén tekintendő. A temesvári kir. törvényszék (1898. dec. .31. 23,297. sz. a.) a «a déttai takarék és előleg egylet* cég felperesnek, P. Péter alperes ellen 600 frt váltóösszeg és jár. iránti perében következőleg itélt: Az 1898. évi február 24-én 3090. sz. a. kelt sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Alperes azzal védekezik, hogy a kereseti váltó: F. György a felperesi cég igazgatója és a S. et Sz. cég birtokosa, kivel szemben a 2 és 37- a. szerint a kereseti váltó csakis mint szivességbőli váltó jelentkezik, kifizette. Tekintve, hogy a felperesi cég könyvei tekintetében foganatosított szemle kiderítette, hogy a kereseti váltó felperesi cég könyveiben kifizetettnek jelentkezik; tekintve, hogy eme körülmény ugyan nem zárja ki, hogy felperesi cég a kereseti váltót érvényesítheti, eme érvényesítés azonban a teljesített fizetés folytán csakis felperesi cég igazgatója S. György nevében és számlájára eszközöltnek tekintendő; tekintve, hogy ilyen esetben alperes mindazon kifogásokat érvényesítheti felperes ellenében, a melyek érvényesithetésére S. György ellenében jogosult; tekintve, hogy S. György mint a S. és Sz. cég felperes által nem tagadott birtokosa elleneben a 2 és 37. alatti, a felperes által valódiságra nézve nem taga1 dott elismerő nyilatkozatok szerint a kereseti váltó mint a fönebbi cég részére szivességből alperes által elfogadott váltó jeientkezi . és ennek folytán felperes és illetve S. György és illetve cége a kereseti váltóra kereseti joggal nem bír; tekintve végre, hogy a felperes által az észrevételekben előterjesztett panasz, hogy felperes a szemle kitűzött napjáról nem értesíttetett, figyelembe nem vehető, minthogy felperes ugyancsak az észrevételekben megengedte, hogy S. György a kereseti váltót jóllehet biztositásképen — kifizesse; mindezek alapján a fenli sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett felperest keresetével elutasítani kellett stb. A temesvári kir. ítélőtábla (1899. ápr. 4. 728. sz. a.) az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes részéről felhozott az a panasz, hogy a perbeli képviselője a dettai kir. járásbíróság által foganatosított szakértői szemléhez meg nem idéztetett, figyelmen kívül hagyatott, mert a szemlének felperes üzleti helyiségében történt foganatosításánál felperesi pénzintézet részéről annak elnöke jelen volt és mert felperes nem is állítja, hogy a szakértők által adott vélemény az annak alapjául szolgáló kereskedelmi könyvekkel összhangzásban nem volna. Habár váltóperben kereskedelmi könyvekkel való bizonyításnak rendszerint helye nincs és felperes azt a tárgyalás során ellenezte, ettől azonban elállottnak tekintendő, a mennyiben később a foganatositutt szemlének ujabb megtartását szorgalmazta. Felperes a foganatosított szakértői szemlére tett észrevételeiben nem vonja kétségbe azt, hogy kereskedelmi könyveiben a kereseti váltó S. György mint a felperes váltóelőzője a S. és Sz. cég egyik tagja által kifizetettnek van kitüntetve; csak aztvitatja, hogy a váltóra tényleg fizetés nem történt, hanem S. György a váltóösszeget csak biztosította arra az esetre, hogyha az elfogadótól behajtható nem lenne; ez az állítása azonban az ellene teljes bizonyítékot képező könyveinek tartalmával szemben figyelembe nem jöhet. Minthogy pedig a váltóelfogadó a váltóbirtokos előzője által teljesített fizetés kifogását a váltóbirtokossal szemben sikeresen érvényesítheti abban az esetben, hogy ha a fizetés a váltóelfogadó érdekében is történt; minthogy továbbá a kifogásokban felhozott azt az állítást, hogy alperes a kereseti váltót a rendelvényes és forgató S. et Sz. cég iránti szivességből irta alá, nem tagadta és ekként az 1868. évi LIV. t.-c. 159. §-a szerint hallgatag beismerte • ! de ez az állítás a kifogásokhoz •/. és 2-/. a. csatolt valódiságukra nézve felperes által a tárgyalás során nem tagadott okiratokkal is van támogatva; a szivességből aláirt váltó pedig azzal szemben , a kire való tekintetből a váltókötelezettség elvállaltatott, a fizetés 1 kötelezettsége alól mentésit, a mennyiben a szívességet teljesítő a szívességet igénybe vevő irányában csak formailag áll kötelezettségben es épen azért ugyanannak a váltó értékét megfizetni