A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 45. szám - Csemegi Károly emlékezete

A JOG 331 Csemegi arról volt meggyőződve, hogy ha hosszú élelü büntetőtorvényt óhajtunk adni az országnak, nem aktiválhatjuk a 43-iki dolgozatot. A 44-iki javaslatnak pedig — mint ezt Fayer tanár ur közléseiből tudjuk — nem is volt részletesen kidolgozott terve. l Csemegi munkálata 1878-ban keresztülment a törvény- I hozáson. A büntető jogtudomány klasszikus iskolájának egy kiváló termékét nyertük benne. Technikája korszakot jelent a magyar | törvényhozás terén. Egészséges eklekticismusa pedig megalkudott I a viszonyúkkal, de lényeges dolgokban nem engedett az elvekből. A törvény 1880-ban életbe lépett. Maga Csemegi vette kezébe a reform gyakorlati megvalósítását: tanácselnök lett a Curián. Nehéz munkát vállalt magára és ha csupán hajlamait kérdi és temperamentumától kér tanácsot, talán nem is szállott volna szembe a súlyos feladattal. Csemegi mint biró is ritka elme volt; jogászi érzéke néha az intuícióig fokozódott. Mester volt a kérdés ugrópontjának feltalálásában. Nem kerülte, hanem felkutatta a kontroverziát s ezzel biztosította az ügynek minden oldalról való megvitatását. Csemegi valósággal előkészítette az emléket arra a nagy retormra, melynek ma küszöbén állunk, uj törvényünknek a vizsgálati togságra, a védekezés szabadságára és a védő közjogi állására vonatkozó szabványai, csak a Curia döntvényjogának formuiázásai. A 80-as évek elején fogott Csemegi életének utolsó nagy munkájába: a bűnvádi eljárás tervezetébe. Tudvalevőleg 2 javaslatot is készített, melyek közül az utóbbi már alku volt a kormány gyakorlati követelményeivel. Állandó becsű Csemeginek azon iparkodása, hogy Magyarország törekvései, nemzetközi elismerésre jussanak. A felolvasó beszédét e szavakkal végezte: De élő hagyományképpen örököljük tőle azt, a mi munkájának maradandó része, szellemének valója volt: e löld szeretetét, a tudomány kultuszát és azt a törekvést, melynek életét szentelé: hogy a jog uralkodjék Magyarországon! A lelkesen megéljenezett beszéd után V a v r i k elnök mondott berekesztő beszédet, a melyben bemutatta a jelenvoltaknak az elnöki emelvény mellett képállványon álló, bordótakaróval övezett arany rámás képet, a mely megszólalásig hűen ábrázolja a nagy tudós arcvonásait. Az ünnepélyes díszülés 12 órakor ért véget. Ausziria és külföld. Külföldi judicatura. Szövetkezeti befizetett üzletrészek nem képezik a szövetkezeti tag tulajdonát, épen azért nem vonhatók a követelések módjára zálogolás és kénvszerátruházás utján végrehajtás alá. (Bécsi legfőbb Ítélőszék. 8,213/9S.) Ha a fél az ügyvéd ismételt felszólító levelei folytán a költségjegyzék kiegyenlítésére csak haladékot kér, de azt nem kifogásolja, ezen tényével a költségjegyzéket hallgatag elösmeri, minek folytán a költségek birói megállapítása szükségtelen. (Bécsi legfőbb ítélőszék. 8,316/98.) A forgatmány lényegét és erejét nem változtatja meg, ha a forgatmány szövege a «pour acquit> kifejezést tartalmazza, hacsak nem bizonyittatik, hogy ezen kifejezés használata által a forgatmány hatásának mellőzése céloztatott. (Bécsi legfőbb Ítélőszék 8,1.76/98.) Egy és ugyanazon kereskedelmi ügyletből keletkezett egységes követelés nem érvényesíthető két keresettel és ily módon nem változtatható meg a biróság hatásköre és illetékessége. iBécsi legfőbb ítélőszék. 7,557/98.) Gyógyszerészsegédek szolgálati viszonyaiból származó igényei elbírálására a kereskedelmi törvény intézkedései alkalmazandók. (Bécsi legfőbb Ítélőszék. 8,226/98.) Azon körülmény, hogy a közvetítő az eladótól provisiót kapott, nem mentesiti a vevőt azon kötelezettség alól, hogy a közvetítőt díjazza. (Bécsi legfőbb Ítélőszék. 3,631/98.) A bérbeadó törvényes zálogjoga nem terjed ki oly dolgokra, melyekre vonatkozólag a bérlő birtoklása a bérösszeg iránti kereset beadása előtt jogszerűin megszűnt. (Bécsi legfőbb ítélőszék. 4,187/98.) Ma a szerződő felek azon esetre, ha a visszteher mellett átengedett dolog valamely kikötött tulajdonsággal nem bírna, a szerződésben intézkedtek, ezen intézkedések mérvadók és a törvényeknek a szavatosságra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. (Bécsi legfőbb Ítélőszék. 4,457/98.) Közli: Dr. Oláh Dezső, bpesti ügyvéd. Irodalom. A kőszén a mai jogrend keretében. Irta. W ahlner Aladár m. kir. bányakapitány. Selmecbánya. Joerges Ágost könyvnyomdája. 1899. Szerző, mint a hazai bányajognak ismert elsőrangú müvelője a bányajognak codificatiója előestéjén, igen háládatos munkát végzeU a midőn e lapszámra nem vaskos, de tartalomra nézve gazdag kis füzetecskéjében, a nála megszokott alapossággal a bányajognak mondhatni legfontosabb kérdéseit tárgyalja. Elég ennek bizonyítására egyszerűen hivatkozni a füzet tartalmára. í. A kőszén bányajogi minősége az ideiglenes törvénykezési szabályok hatályossága területén. II. Az országbírói értekezlet kőszén határozmányai és az 1862. évi 13,622. számú udvari rendelete. III. A zárt kutatmány és a kőszén. IV. A bányaadomány és a kőszén. Ezen utolsó fejezetben külön címek alatt tárgyalva lesznek. 1. Az adományozott kőszénbánya-jogositványok területi viszonyai. 2. Az idegen szénterületen bejelentett zárkutatmány fenntartott mezejének jogi jelentősége. 3. A meghatározott időtartamra szerzett föidbirtokosi kőszénjogok érvényesítése. Látni való, hogy ép a codificatió szempontjából igen actualis is e dolgozat. Szező nemcsak a bányajog elméleti tudományos müvelője és ismerője, hanem a gyakorlati bányászat embere is és ép azért a mit mond, valódi gyakorlati értékű. A bányajog művelői élvezettel és tanulsággal fogják e füzetet olvasni. Hatósági eljárás a hevenyfertőzö betegségek stb. korlátozása körül. Közli: dr. Békésy Géza. A dr. Kampis Jáno-; által oly kitűnően szerkesztett közigazgatási könyvtár egy ujabb füzete, mely áttekintően ismerteti tárgyát. Ara: 60 kr. A Corpus Juris Hungárici legújabb kiadása és magyar fordítása. (Milleníumi Magyar Törvénytár. Szerkeszti: dr. Márkus Dezső, kir. törvényszéki biró. 1000—1526. évi és 1526—1608. évi törvénycikkek. Az 1000—1301 közt alkotott törvényeket fordította és jegyzetekkel ellátta Nagy Gyula, a M. T. Akadémia 1. tagja, orsz. levéltárnok; az 1301 —1608 közi alkotott törvényeket fordították és jegyzetekkel ellátták dr. Kolos vári Sándor és dr. Óvári Kelemen, a M. T. Akadémia 1. tagjai, a kolosvári egyetem ny. r. tanárai; az 1000—1608. évi törvényeket magyarázatokkal és utalásokkal kiséri dr. Márkus Dezső, kir. torvényszéki biró. Budapest, 1899. Franklin-Társulat; 2 kötet, CX és 853 és XCVI és 955 1.) A magyar jogi irodalomnak monumentális jellegű termékét kaptuk abban a két kötetben, a melyet a kiadó Franklin-Társulat a munka komoly jellegével megegyező előkelő egyszerűséggel állított ki, t. i. latin nyelven alkotott törvényeinknek uj kiadását uj magyar fordítással s a kisérő magyarázó és fölvilágosító jegyzeteknek ezrivel. A most megjelent két kötetből az Árpádházból való királyok alatt alkotott törvényeket Nagy Gyula, a M. T. Akadémia tagja és orsz. levéltárnok, az 1301 —1608. évből valókat pedig — tehát a túlnyomó részt— Kolos vári Sándor dr. és Óvári Kelemen dr., a M. T. Akadémia 1. tagjai, kolozsvári egyetemi tanárok fordították. A fordítók azonban — a kik a magyar jog történelmének kiváló művelői — nem érték be azzal, hogy föltétlenül megbízható, zamatos magyar fordítását adják a törvényeknek. Bámulatos gonddal összehasonlitották minden egyes decretumnak eddig ismert latin szövegét az eredeti gyanánt szolgáló (és ilyennek megjelölt) kézirattal, hogy ily módon kikerüljék ebben a kiadásban ama számtalan szöveghibát, melytől a Corpus Juris eddigi kiadásai hemzsegnek, bő jegyzetekben magyarázva meg akár az eddig közkeletű szövegtől való eltérést, akár az eddigi szövegnek egyéb fogyatékosságait. Szerkesztő, fordítók és kiadó egyaránt büszkék lehetnek arra az óriási munkára, a melyet a teljes magyar törvénytár ilyen kiadásával végeznek és a melylyel mindnyájunk osztatlan háláját és elismerését vivták ki. A két kötet elsejét, a mely az egész gyűjteménynek első kötete, Márkus Dezső terjedelmes bevezetéssel látta el a gyűjtemény szerkesztésénél követett elveiről és a Corpus Juris Hungárici mai jelentőségéről; Kolos vári Sándor pedig a Corpus Juris Hungárici eddigi kiadásairól, kéziratairól, az eddigi gyűjteményekből hiányzó törvényekről nyújt fölötte tanulságos és behaló tanulmányt. Mindegyik kötet igen bő tartalommutatóval van ellátva. Hogy törvényeink és rendeleteink útvesztőjében mennyire nehéz eligazodni (Szt. István óta máig 6,767 — ismert — törvényünk van., 1867 óta f. é. augusztus haváig pedig a rendeletek tára egymaga 7,613 rendeletet tett közzé), azt fölösleges bővebben bizonyítgatni. S azért a Márkus-féle gyűjtemény páratlan érdeme, hogy minden egyes törvény kapcsán feltünteti, hatályban van-e még? A néhány hét múlva megjelenő két kötet az 1608—1657. évi törvényeket és Erdély törvényhozását fogja tartalmazni — (Erdély 1548—1848. közti önálló törvényhozása itt először jelenik meg egységes kiadásában), míg az 1657—1830. évi törvényeket tartalmazó két kötet — mely a gyűjteményt teljessé teszi — legkésőbb húsvétkor kerül a könyvpiacra. A magyar törvénytár (10Ö0—1895) összesen 20 kötetre terjed s előfizetési ára a munka teljes megjelenéséig 60 frt, kötve 75 frt. Megjelenése után bolti ára magasabb lesz.