A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 4. szám - A biróságok évi kimutatásai

(COS Tizennyolcadik évfolyam. 4. szám. fcudap e s t, 1899. január 22. Szerkesztőség: jr Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. sz. JUk | | | | Hdyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Kiadóhivatal: »AGY7R ÖGYVÉDTKÖZLÖNT) NEGYED ÉVRE -- 1 FRT«° ^ V.. Rudolf-rakpart 3. sz. BETIUP iZ mÚ]^ tmm KÉPVISELETÉRE 1 MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS röZJFJGYZŐI M KAZLOHTB. ™ m * ~ \ * _ j Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dn RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR Az e]őfizeté3i péraek AuTITt . Felelős szerkesztő? űr' STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. -KIT • _ , . , küldendők Megjelen minden vasárnap. Kuiaenao* TARTAKOM: A biróságok évi kimutatása. Itta: Csebi Pogány Virgil, kir. jbiró, Léván. — Hézag a végrendelkezési törvényben Irta: Gászner Béla, kir. közjegyző, Bpesten. - Néhány megjegyzés a házassági bontó okokról. Irta: Dr. Raffay Ferenc, kir. tsiéki albiró, Győr. — A köszénbányászat jogi szabályozásáról. Irt ír; Tóth Gáspár, ügyvéd. Bpest. — Belföld: (Magyar polgári törvénykönyv. — Teljes ülés a kolozsvári kir. táblán. — A magyar jogász-egyesület teljes ülése.) — Ausztria és külföld: (Jogi reformok a német birodalomban. (A szerzői jog reformja. — Orvosi becsületbíróság.) Irta: Dr. Szokolay István, ügyvéd. Bpest.) — Nyilt kérdések és feleletek: | Főhercegi családok exterritoriális joga. Irta: Dr. Illés Samu. ügyvéd, Dárdán.) — Sérelem: (A közjegyző' gyakorlathoz.) — Irodalom : (A magyar váltójog kézikönyve. Irta : Dr. Nagy Ferenc, egyet, tanár. Bpest.) — Vegyesek. — Curiai és • táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a aBudapesti Közlönyéből. (Csődök. - Pályázatok.) A biróságok évi kimutatásai. *Irta: CSEBI POGÁNY VIRGIL kir. jáiásbiró Léván. Minden év végén és elején december hó közepétől január hó közepéig teljes egy hónapon át a törvénykezés szünetel az összes hazai bíróságoknál. Ezen idő alatt a biróságok egész személyzete a szokásos évi kimutatások egybeállításával foglalkozik Ezen kimutatások elkészítése tehát, az igazságügyi költségvetéshez viszonyítva, körülbelül egy millió forintjába kerül az országnak, eltekintve ama hátránytól, a mely a jogkereső közönségre hárul ezen haladék által Az 1898-ik év specialiter még kivált a többiek közül, mert azon esztendőben május hó l én is lettek kimutatások készítve és így e címen azt lehet mondani, két hónapi törvénykezési szünet állott be s tehát a mult évi kimutatások két millió forintjába kerültek az országnak s a jogkereső közönség kétszer szenvedett hátrányt a jelzett módon. Ezen anyagi áldozatok megérdemlik, hogy foglalkozzunk azon kérdéssel, mik a céljai ezen kimutatásoknak? s a kitűzött cél miként éretik el ? A kimutatások célja nézetem szerint az, hogy a törvénykezési állapotot általában yéve az egész országban és az egyes bíróságoknál feltüntessék. Nevezetesen pedig feltüntessék azt, hogy milyen ügyforgalom található az egyes bíróságoknál és milyen tevékenység fejtetik ki a biróságok személyzete által r A kimutatásoknak pontos adatokat kell tartalmazni továbbá arra nézve, milyen érdemi munkát végeznek az egyes biróságok. s ezeknek személyzete egyenként, hol. milyen minőségű és mennyi hátralék mutatkozik s mely eszközökkel és módok kai kellene itt vagy amott a törvénykezés menetét elősegíteni ? Vájjon az ügybuzgalomra való serkentés avagy személyszaporitás által ? A régi kimutatásokról nem szólok, mert hisz azoknak értéke és becse a múlté, már a jelenlegi kimutatásokat teszem tehát bírálat tárgyává. Ezen jelenlegi kimutatásoknak caracteristicuma az, — hogy a mint látszik. annak összeállításával s adatainak értékével senki sincsen tisztában. Rendeletek jönnek a táblai elnökökhöz, miket azok meg nem érthetnek s közlik e rendeleteket a törvényszéki elnökökkel, hátha talán ezek fogják megérteni? Természetesen ezek sem értik meg s ők tovább közlik azokat a járásbíróságok vezetőjével, hogyha talán azok értenék meg és segítségükre sietnének nekik, viszont ők a táblai elnököknek s ezen az alapon s ily módon kibontakoznék valahogy egy eszme vagy módozat, mely a kimutatások céljának elérésére vezetne. E helyütt eszembe jut egy jó tárca a bőrfurkancsról, a mely a honvédelmi ministeriumban lett felfedezve, valami hires nyel.- és természettudós által, s a mely az összes katonai bakancsraktárban olyképen lett kiirtva, hogy a honvédkerületi parancsnokoknak fogalmuk sem volt róla, micsoda féreg az. s miként irtható ki, mikor a kiirtási rendeletet megkapták. De azért tovább adták a rendeletet az ezredparancsnokoknak, ezek a zászlóaljparancsnokoknak, a zászlóaljparancsnokok a századparancsnokoknak s végül a századparancsnokok a raktárkezelő altisztnek a nélkül, hogy ezek közül is bármelyik tudta volna, hogy néz ki az a féreg, s hogy kell azt kiirtani. A raktárkezelő altiszt bevezényelt azután szuronytszegezve négy közhonvédet a raktárba s e>;ek a kantinos kisasszony mufját szúrták fel szuronyaikra azon hitben, hogy ezen előttük ismeretlen tárgy azonos azzal az ismeretlen féreggel, a melynek kiirtására parancsot kaptak. így jönnek tehát a kimutatási rendeletek is, melyek a járásbirósági ügyviteli szabályzat XXXIV-ik mintájú kimutatásánakészlelt hiányait pótolni volnának hivatvák, de a melyek még nagyobb zavart idéznek elő s az áttekintést nem hogy megkönnyitenék. hanem inkább megnehezítik. E kimutalás egy megjegyzési rovatot tartalmaz s ezen megjegyzési rovatnak kellene összefoglalni most mind amaz adatokat a melyek a kimutatások rovataiból kimaradtak s kimaradásuk időközben, de csak részben észleltetett. így azután a megjegyzések rovata lassankint tartalmasabb lesz, mint a fő kimutatás maga, de az áttekintést kétségtelenül megnehezíti. Példabeszéddel élvén, tartalmasb lesz a gomb, mint a kabát. A jelzett kimutatás mindenek előtt nem tartalmaz rovatot az Elnöki ügyek feltüntetésére ; kérdem tehát, hogy a budapesti V-ik kerületi járásbíróság vezetőjének, — kit az elnöki ügyek teljesen lekötnek s ki tevékenységét más irányban ki nem fejtheti, — egyéni tevékenységi ki nutatása milyen adatokat fog feltüntetni ? A sommás perek kimutatásánál még mindég nagy súlyt fektetnek az Igazságügyministeriumban arra, hogy a szünetelő perek az előző évről folyamatban maradt és a kimutatás évében be nem fejezett perek között feltüntessenek, egyáltalán számadás tárgyát képezzék. Sőt ezen perek egyenként is szétvetve mutattassanak ki. Ha ez nem okozna nagyobb fáradságot és valami jogi statisticai vagy törvénykezési becse volna, figyelemre se méltatnám. Ámde miután nagyobb fáradságot okoz és semmi hasznát sem látom ennek a kimutatásnak, kénytelen vagyok kérdezni, hogy miért a ragaszkodás e munkát adó, hasznot nem hozó, és az áttekintést zavaró adathoz. A szünetelő pereknek három évi lajstromokból való összeszedése és összeszámítása fáradságos és időt rabló. Ezeknek egyénenkénti szétvetése vagy nem lehetséges sokszor, vagy nem hű; mert például kinek a kimutatásába vegyem fel azt a szünetelő pert. a melynek in illo tempore előadója már tudja Isten melyik bíróságnál működik évek óta. És minek, — mondjuk bár csak a laikus közönséget, csodálkozásba ejteni, hogy ennél vagy amannál a bíróságnál ezrekre menő perhátralék van (a szünetelő perek beszámításával), holott a perhátralék aránytalanul csekélyebb. A telekkönyvi ügyek kimutatásában nincs kitüntetve a beadványok száma, nincs kitüntetve a perek és tárgyalások száma s a per eredmény. Hiánya a kimutatásnak, hogy a telekkönyvvezetők által foganatosított ügydarabokból származó önálló bejegyzések szamát nem tünteti fel. Az egyes rendkívüli és nagyobb munkát igénylő tevékenységnek, mint pld. telekkönyvi átalakítás, tényleges birtoklás alapján egész községre kiterjedő birtokrendezés, vasúti kisajátításnak stb. egyáltalán nincsen rovata. Egy-egy Lapunk mai száma 12 oldalra terjed