A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 3. szám - Az uj anyagi és alaki telekkönyvi jog Bajorországban - Perek egyesítése esetén milyen a határozati bélyeg?

12 A JOG K. István minden indokot nélkülöző durva támadása, megöléssel való fenyegetó'zése s azon körülmény, hogy nevezett veszélyes eszközzel nemcsak T. Gábort, de vádlottat is megsebesítette, alkalmasak voltak arra, hogy vádlottat oly erős felindulásba hozzák amely akaratelhatározási szabadságát ha nem zárta is ki, de legalább lényegesen korlátozta, miért is a T. Lajos cselekményét a btk. 279. §-ba ütköző és a 281. §. 2. pontja szerint minősülő erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettének, a T. Gábor vádlott által beismert s N. Lajos tanú által is igazolt azon cselekményét pedig, hogy K. Istvánt egy pálinkás üveggel fejbe ütötte, tekintettel az igy okozott sérelem orvosilag megállapított gyógytartamára, a btk. 301. §-ba ütköző súlyos testi sértés vétségének minősíteni, s tekintettel a T. Lajossal szemben fennforgó azon súlyosító körülményre, hogy a vádlott többszörös szúrásokat ejtett, másrészt mind két vádlottal szemben figyelembe véve enyhítő körülmények gyanánt büntetlen előéletüket, beismerésüket, italtól felhevült állapotukat, valamint azt, hogy az egész dolog kezdeményezője éppen az elhunyt volt, őket az ítélet rendelkező részében megszabott büntetésre Ítélni kellett stb. A kassai kir. ítélőtábla (1898. január 31-én 6,492/97. sz. a.) következően itélt: Tekintve, hogy a szándékos emberölés bűntettének meghatározását a Btk. 297. §-a foglalja magában és a Btk. 281. §-a csak büntető intézkedéseket tartalmaz, tekintve másfelől, hogy T. Lajos vádlott cselekvénye szigorúbb megtorlás alá esik: a kir. Ítélőtábla a T. Lajos vádlott terhére megállapított cselekmény minősítésénél a Btk. 281. §-ának a felhívását mellőzi, s ugyanezen vádlott börtönbüntetésének tartamát a jogerős ítélet foganatba vételétől számítandó két (2) évben állapítja meg, abból azonban a nevezett vádlottnak 1897. évi febiuír hó 10-étől 1897. július hó 1-éig tartott vizsgálati fogságával a Btk. 94. §-a alapján négy (4) hónapot kitöltöttnek nyilvánít és ezzel a részbeli változtatással egyebekben a kir. törvényszék ítéletét, valamint végzését vonatkozó indokainál fogva helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1898. november 1-én 3,143/98. sz. a.) következő Ítéletet hozott: Mindkét alsó fokú bíróság ítéletének megváltoztatásával T. Lajos vádlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: Minthogy az alsófoku bíróságok által helyesen megállapított tényállás szerint a vádbeü cselekmény lefolyása alatt annak kezdetétől mindvégig az elhalt H. István volt, minden jogos indok nélkül, T. Lajos vádlottal szemben a támadó fél, mert ő, a mint T. Lajost a korcsmában megpillantotta, ezt az egy lábnyi hosszú reszelőnek hegyes végével, megöléssel fenyegetés mellett nyomban megtámadta, s dacára annak, hogy T. Gábor őt visszatartani igyekezett, ezt ajkán megszúrta, T. Lajos vádlottnak neki ment és őt a sarokba szorítva vele dulakodott s e közben a testi és életbiztonságra nézve egyaránt veszélyes reszelővel T. Lajost a vállán megsértette, azzal feléje több izben döfött, míg T. Lajos ezen a személye ellen intézett jogtalan és közvetlen támadással szemben folyton csak védekezett oly módon, hogy a csizmaszárából előrántott késével K. Istvánt addig szúrta, mig ezt a további támadásra képtelenné tette, tekintve, hogy az eljárás adatai semmiféle támpontot sem nyújtanak az iránt, mikép T. Lajos az elhalt K. István által kezdeményezett dulakodást a maga részéről is tovább folytatni akarta volna, az pedig bizonyítva van, hogy H. István a támadásait mindaddig abba nem hagyta, mig a halálos eredményű szúrásokat nem szenvedte s igy T. Lajos vádlott cselekménye a btk. 79. §-ának utolsó bekezdése értelmében nem büntethető: ezeknél fogva mindkét alsófoku bíróság Ítéletének megváltoztatása mellett T. Lajos vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól fel kellett menteni stb. Vádlott egy levelet mint 200 frttal terheltet adott fel és kitűnt, hogy a levélben csak értéktelen papir volt. A Curia — az alsó fokoknak bizonyithatás hiánya miatt felmentő Ítéletei ellenében — a csalás kísérletét megállapította. (1898. november 16. 4,157. sz. a.) A Btk. 260. §-ának alkalmazásához feltétlenül szükséges, hogy a feljelentés feltűnő könnyelmű lett legyen. (1898. november 15. 1,221. sz. a.) A Btk. 387. ij-anak elengedhetetlen előfeltétele a sikertelen csődkérés. (1898. november 20. 8,753. sz. a.) Olyan fenyegetés esetén melynek folytán a fenyegetett az ablakból kiugrott és súlyos testi sértést szenvedett, a fenyegető a B. T. K. 310 §-a alapján büntettetett. (A m. kir. Curia 1898. márc. 8. 97. évi 4,346. sz.) Ha bemászás mellett elkövetett mezőrendöri lopás alkalmával nem mezei termények is lopattak el, a cselekmény csak a B. T. K. 336. §. 3. pontja alá eső büntettet képezi. (M. kir. Curia 1898. évi szeptember 1-én 1,157. sz.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az állatjárványok alkalmával elrendelt óvintézkedések költségeinek behajtásából felmerült vitás kérdések kihágást ügy gyei kapcsolatosan nem dönthetők d, hanem külön közigazgatási útra tartoznak. Ily ügyekben végső fokban a közigazgatási bíróság illetekeshatározni. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 1/210. sz határozata.) A nemzeti ünnepek alkalmával azon épületre, melyben a főszolgabírói hivatal székel, a címeres nemzeti lobogó az esetben is kitűzendő, ha a hivatal a magánépületnek csak egy részét foglalja is el. A főszolgabírói hivatal részére a hivatalos lobogó a vármegyei pénztár terhére szerzendö be. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 89,294. sz. határozata.) A bányaadó kivetésénél eljárni a bányakapitányság és nem a bányabiztosság illetékes. (A m. kir. pénzügyministernek 1897. évi 7,080. sz. a. kelt határozata.) Kihágási ügyben jogerőre emelkedett alsófoku ítélet a felettes hatóság által hivatalból felülvizsgálat alá nem vehető. (A m. kir. kereskedelemügyi mmister 1898. évi 63,423. sz határozata.) Közrendészeti ügyekben a törvényhatósági városi tanács vagy a vármegyei alispán határozatának fokozatos felülvizsgálására, illetőleg ezek határozata ellen irányuló felebbezés felett való döntésre a közigazgatási bizottság illetékes. ( A m. kir. belügyminister 1898. évi 57,501. sz. határozata.) LLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A törvényhatósági bizottság közgyűlése az állandó bíráló választmány által bemutatott legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak névjegyzékét felülbírálni nem jogosult. A torvényhatósági bizottság hatásköre csakis a névjegyzék tudomásul vételére terjed ki. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 112,027. sz. határozata.) A K. T. 112. §-a értelmében való eljárásnak nincs helye akkor, ha a kiskorú külföldi törvényes képviselőjének nyilatkozata beszerezhető volt ugyan, de ez a beleegyezést megtagadta. (A m. kir. belügyministernek 1898. évi deeember hó 22-én 121.714. sz. a. kelt határozata.1 Valamely kihágási ügyben a másodfokú hatóság ítéletére nézve tett sértő kifejezés megtorlása iránt indított ügyben — érdekeltség címén — más hatóság delegálásának helye nincsen. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 3.254. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti KözlÖny"-böl. Csődök: Potó István e. Ságvár, kaposvári trvszék. bej. febr. 20. félsz. febr. 22. csb. Havas Jenő. tmgg. dr. Politzer Ignác. — Pollák Gábor e. Szabolcs, pécsi trvszék, bej. jan. 24. félsz. febr. 8. csb. dr. Porges Miksa, tmgg. dr. Wessel Manó. — Spiegl József e. Pozsony, u. o. trvszék, bej. febr. 15., félsz. márc. 2. csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Protics János. — Hausman E. és fia e. Munkács, beregszászi trvszék, bej. jan. 28., félsz. febr. 24. csb. Szük Lajos, tmgg. dr. Fried Soma. —• Schőn Károly e. Pécs, u. o. trvszék, bej. febr. 28-, félsz, márc 15 csb dr. Porges Miksa, tmgg. dr. Doldi Béla. — Laufer Márk e Ószlány, ar.-marothi trvszék. bej. márc. 1., félsz. márc. 18., csb. Hazai Gyula, tmgg. Vincze Gyula. — Mogán Henrik e. Újvidék, u. o. trvszék bej. márc. 6., félsz. márc. 13. csb. Galamb Zoltán, tmgg. Szecsey István — Fülöp Adolf e. Debrecen, u. o. trvszék, bej. febr. 11 , félsz febr -'3 csb. Deák Ferenc, tmgg. Konrád Sámuel. - Schrottmann M e Makó szegedi nvszék, bej. febr. 25, feisz. márc. 11. csb. dr. Kecskeméty Dame , tmgg dr. Hoffer Ignác. - Schuler Kálmán e. Bazin, pozsonyi trvszék, bej. febr. 9.. félsz. febr. 20. csb. WürtzIerÖdön. tmgg. Jamiczky Péter. - Deutsch Adolf e. Eszék, u. o. trvszék, bej. jan. 12 , félsz, jan 24. csb. dr. balkáni Tapcsevics Antal. tmgg. dr. Plachte H. - Podvinetz L.pot e. Eszék u. o. trvszék, bej. jan. 19., félsz, febr 1. csb. Boskovits Szilárd, tmgg dr Spnnger Gyula. - Govrik Gerő e. Csik-Menasága. cs.k-szeredai trvszék. b.-j. febr. 28., félsz. márc. 27. csb. Jerzsák János, mgg. Gál István^- Brezák Jakab e. Zágráb, u. o. trvszék. bej jan. RnVhl^J^ 2? CS.. FurÍCS Kár°'y' tmSS- dr- Schwarcz Lajos.JRothstein L.pot e. Zágráb u. o. trvszék. bej. jan. 21., félsz jan 9i csb. Ferncs Károly, tmgg. dr. Szimonovics Ev. Pályazatok : A békési jbiróságnál a 1 j e g v z ö i áll ian 81. s^nánST1 trVtkKnél a'bÍrÓÍ á" jan 24 ~ A'Lgy-kőrösi jbirősagnal jan 2, - A bgyarmati trvfzéknél jegvzöi áll jan 27 - A boros-jeno! jbu-óságnál aljegyzői áll. jan. 28.