A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 44. szám - A sommás eljárásról

A JOG 321 A felebbvitel rendszere. A jogirodalomban a felebbvitel a mennyiben perrendtar­tási kérdés tárgyaltatott, foglalja el a legtágabb kritikai tért; nincs perrendi kérdés, melylyel a jogászok annyit foglalkoztak | volna, mint a felebbvitel kérdésével. A felebbviteli eljárás ellen általában mi kifogásunk sincs, arra nézve t. L hogy a felebbvitel mi módon intéztetik e( hanem azt már határozottan szerencsétlen­ségnek s igazságszolgáltatásunkra veszedel­mesnek tartom hogy: 1. 20 frtig egyáltalában nincs helye felebbvitelnek; 2. hogy 50 frtig csak felülvizsgálatnak van helye; 3. hogy 200 frtig a felebbezési bíróság végérvényesen határoz és hogy 4. 200 írton felül Csupán jogkérdésben van helye felül­vizsgálatnak, akár helybenhagyó, akár megváltoztató a felebbe­zési bíróság ítélete. Veszedelmesnek tartom és nyíltan merem állítani inmo­ralisnak, hogy az elsőbiróság által eskü alatt márkihallgatott peres fél ellenfele, a felebbezési bíróság által kihallgatható és megeskethető; hogy az osztták törvény e tekintetben mennyi­vel gondolkozott alaposabban, kitűnik onnan, hogy 489. $ ában határozottan meg van tiltva, hogy ugyanazon ténykörülményre, az elsőbiróság által már kihallgatott peres fél ellenfele a feleb­bezési bíróság által kihallgattassék. Azon körülményt, hogy a felebbvitel három táját ismeri a törvény, a felebbezési, felülvizsgálatot és felfolyamodást, a tapasztalat teljesen érintetlenül hagyta, mert nem az elnevezés, hanem a tartalom a lényeg, és épen ezen tartalom az, a mi a jogászvilágban a lefolyt öt év alatt valóságos forrongást okozott. Menjünk csak sorra, a mint fentebb előrebocsátottuk ! Ad 1. A 20 frtig folyó peres ügyek a Curiának ismert döntvénye folytán csak fizetési meghagyás folytán beállott per alakjában kerülhetnek a járásbíróságok mint elsőbiróságok elé ! Hogy miért ítéljen egy fórum véglegesen, s miért ne mehessen a szegény ember a maga 90 írton aluli ügyével leg­alább még egy felebbezési fórumhoz, azt igazságszolgáltatási szempontból megmagyarázni nem lehet; megengedem, hogy financiális okok játszanak közbe, de ezen molochnak az igazságszolgáltatást feláldozni még sem lehet, kell tehát gon­doskodnunk, hogy ezen ügyek is találjanak egy alkalmas másod­bíróságot, így pl. a törvényszékek egyes törvényszéki bírái bírálnák felül ezen ügyeket, még pedig érdemileg, az elsőbiró­ság előtt nyújtott bizonyítékok alapján. Már itt előre bocsátom, hogy köztapasztalat szerint a felülvizsgálati eljárás vallott még legnagyobb kudarcot, nem ezen jogorvoslatot biráló bíróságok, hanem a törvény absolute tarthatatlan intézkedései folytán. Ezért küszöbölném ki a 20 frton aluli ügyekben is a revisiót. Ad 2. Az öO frtig való ügyekben, feltétlen felebbezés volna megengedendő, és a fentebb kifejtett okokból a felülvizsgá­lat kiküszöbölése mellett a felebbezés nyilvános előadás utján volna tárgyalandó. Ad 3. A 200 frtig való ügyek okozták a legnagyobb pusztítást a törvénykezési eljárásban ; hiszen csak kézen fekvő, hogy ha az elsőbiróságnál felperes, a felebbezési bíró­ságnál alperes nyeri meg a pert, akkor a felek ép ott vannak az igazság felől való véleményükben, mint voltak a perindí­tás előtt, természetes, hogy anyagilag az lévén jobb helyzet­ben, kire nézve kedvező volt a felebbezési bíróság ítélete. Ez tarthatlan, továbbra nem maradhat, maguk a felebbe­zési birák panaszkodnak, hogy ez nem maradhat így. Különösen kitűnik a helyzet tarthatlansága akkor, ha pl. az első biró, tegyük fel egy táblabírói rangban lévő járásbiró, ki bizonyára a törvénykezés terén is kiváló érdemei és szakképzettsége foly­tán emelkedett rangban, felperesnek ad igazat ; a felebbezési bíróság tanácsában, az elnök, ki szintén magasabb rangban levő, az elsőbiró véleményén van, de a tanács két tagjából alakult többség ellenkezően vélekedvén, felperest a keresettel elutasítja. Mi történt tehát ? két magasabb rangban lévő biró felperesnek, két kisebb rangban levő biró alperesnek adott iga­zat, s ez utóbbié marad az igazság mert 300 frtig még felül­vizsgálattal sem, azonfelül pedig az ügy érdemében való felebb­vitellel nem támadható meg a felebbezési bírósági Ítélet. Az ily absurd eshetőségekre rá nem jönni : törvényhozási gondatlanság s az állampolgárok részéről joggal elvárható köte­lességteljesítés elmulasztása volt. Ad 4. A 200 frton felüli ügyekre nézve ugyanaz áll, a mit már fentebb előadtam. Általában a felülvizsgálati eljárást teljesen eltörlendőnek tartom s az igazságszolgáltatás érdekében kell hogy a törvény módosittassék oly irányban, hogy megváltoztató Ítéletek 50 írttól kezdve, egy harmadbirósághoz kerüljenek érdemi elbírálásra, ha kell, szóbeli sharmadbiróságként a kir. tábla szerepel­jen; a Curiának csak ott lévén döntvényhozási joga és köteles­sége, ha a táblák ugyanezen jogeseteket ellenkezően döntik el. Ha minél hamarabb ezen revisiója a törvénynek keresz­tül nem vitetik, ám lássák a főfactorok, hogy az eddigi chaos még mennyire fog fokozódni s minő óriási károkat fog a jog­kereső közönség szenvedni. Az itt proponált módosítás, tisztán egyéni tapasztalatom kifolyása, de merem állítani, hogy ha a felebbezési bíróságokat ez iránt a minister megkérdezi túlnyomó többségben, az álta­lam javasolt módosítást szintén sürgős szükségesnek fogják tartani. Ezzel befejeztem cikkemet, belátom, hogy sokat, nagyon sokat lehetett volna még de lege lata a sommás eljárásról írni, de a részletekbe belemenni annyi volna, mint legalább annyit írni, mint a mennyit maga a törvény magában foglal, de erre ezen hely sem alkalmas, gyenge tollammal megbir­kózni ezen feladattal szintén nem merném. Az ügy érdekében való volna, ha az itt tárgyalt kérdé­sekkel a jogászvilág minél sűrűbben foglalkoznék s az ügy maga, az azt különösen érdeklő legfelsőbb felügyeleti hatóság figyelmét is felkeltené. Belföld Az igazságügyi budget. Az igazságügyi ministerium jövő évi költségelőirányzata,^ mintegy 3 millió koronával haladja tul a mult évi költség­vetést; a költség előirányzathoz e napokban kiadott indokolás részletesen megokolja azt a három millió korona többletet. Az indokolásból a következő részleteket vesszük ki: Az előirányzat pontosan 2.999,560 koronával nagyobb a mult év költségvetésénél, ez a többlet pedig a 2.800,310 koro­nával emelkedett kiadások és a 199,250 koronával apadt bevéte­telek egybevetésének az eredménye. A rendes kiadások közül a királyi főügyészségek, a tör­vényszékek és járásbíróságok, a királyi ügyészségek és az orszá­gos fegyintézetek tételei emelkedtek tetemes összeggel, a rendes bevételeknél csak a «tárcát terhelő kölcsönök utáni bevételek* rovata 170,000 koronával apadt. A központi igazgatás legjelentősebb tétele egy uj minister­tanácsosi állás kreálása, a mely elkerülhetlen volt már csak azért is, mert pl. a beadványok száma több mint húszezerrel volt nagyobb a három év előtt beérkezett beadványok számánál. Az igazságügyi kormányzat alatt álló összes székesfővárosi hatósá­goknál alkalmazott családos altisztek és szolgák rendkívüli segé­lyezésére a minister 26,090 koronát vett fel az előirányzatba. A királyi Curia és a konstantinápolyi konzuli főtörvényszék költségvetése alig változott, ellenben teljesen uj tétel a korona­ügyészség számára megállapított 58,310 korona. Ez az intézmény tulajdonképen nem uj, a koronaügyészi és koronaügyész-helyet­tesi állásokat már az 1871: XXXIÍI. törvénycikk szervezte, csak betöltésüket halasztották el addig, mig a Curia előtti bűnügyekben a szóbeliség életbe nem lép. A büntető perrendtartásról szóló tör­vénycikk pedig — a mely 1900. január 1-én lép hatályba — a bűnügyekben használható semmiségi panasz elintézése végett a Curiánál tartandó tárgyaláson a királyi koronaügyésznek vagy helyettesének jelenlétét kötelezőleg előírja. Ezenkívül a korona­ügyész a Curia előtt fegyelmi ügyekben is mint vádhatóság fog szerepelni. Ezért kell a jövő év első felére egy koronaügyészi és egy helyettesi állást, a második félévben pedig már négy helyet­tesi állást betölteni. Az Ítélőtáblák rendkívüli kiadása 160,000 koronával emel­kedett, a mely a Győr város által építendő ítélőtáblai épület sür­gős kiadásaira előlegként van fölvéve az előirányzatba. 231,966 koronával emelkedtek a királyi ügyészségek kiadásai s ez a több­let ugyancsak az uj perendtartásban találja magyarázatát. Erinek értelmében ugyanis az Ítélőtábláknál a feljebbviteli főtárgyalás a főügyészi vagy az általa megbízott királyi ügyész jelenléte nélkül meg nem tartható. Minthogy pedig ez idő szerint csak öt Ítélő­tábla mellett működik főügyészség, a másik hat táblánál, neve­zetesen a győri, marosvásárhelyi, nagyváradi, pécsi pozsonyi és temesvári táblánál is kell főügyészséget rendszeresíteni. Hogy az uj bűnvádi eljárás életbeléptetésénél az átmenet nehézségei zökkenés nélkül leküzdessenek s hogy különben is a folyton szaporodó munka elvégeztessék, a minister a törvényszék­nél és járásbíróságoknál a jövő évre 194 uj állás betöltését ter­vezi; ez okozta, hogy ez a tétel 936,325 koronával emelkedett. Mint e részletek is bizonyítják, a ministerium kiadásainak nagymérvű emelkedését az uj bűnvádi perrendtartás életbelépte­tése okozza. E régen óhajtott, régen várt intézmény megvalósí­tása magyarázza meg első sorban az igazságügyi ministerium idei költségelőirányzatát.

Next

/
Thumbnails
Contents