A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 43. szám - A lopás

170 Az 1894. évi XXXI. t.-c. 54. §-ának ci pontja alapján akkor támadható meg a házasság tévedés miatt, ha az egyik házasfél már a házasság k elesekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás telje sitesére es a másik házasfél ezt nem tudta, sem a körülmenyekből nem következtethette. A jelzett ok miatt az 57. §• c) pontja szerint a házasság egy év alatt támadandó meg attól a naptol számítva, a melyen a házastárs a tévedést felismerte. A nagyváradi kir. törvényszék (1898 dec. 7. 21,990. sz. a.) Cs. Eszter felperesnek Sz. Lajos alperes ellen házassági kötelék érvénytelenítése, illetve felbontása iránt folyamatba tett perében következő Ítéletet hozott: Cs. Eszter és Sz. Lajos ev. ref. vallású házastársak között az ev. ref. szertartás szerint 1893. január 4-én megkötött házasság alperes vétkesnek nyilvánítása mellett, az 18t)4. évi 31. t.-c. 54. §. c) pontja alapján megsemmisíttetik stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy férje, alperes, kivel 1893. évi január 4-én kelt egybe, a házastársi kötelezettségek teljesítésére már a házasság megkötésekor képtelen volt; hogy csaknem négy évi együttélés után a házasságot el nem hálta, vele nemileg soha nem közösült és hogy még jelenleg is szüz. Minthogy pedig ő férje nemi tehetetlenségéről a házasság megkötésekor egyáltalán tudomással nem birt és azt a körülm enyekböl nem következtethette, keresetét az 1894. évi 31. t.-c. 54. §. c) pontjára alapítva kéri a házasságnak megsemmisítését, illetve tekintettel aira, hogy ez által felperes a házassági kötelességeket is súlyosan megsértette, a hivatolt t.-c. 80. §. a) pontja al apján annak felbontását. Mely kereseti előadásokat alperes a megejtett tárgyalás során tagadásba vévén és ugy fel- mint alperes magukat az orvosszakértöi megvizsgáltatásnak alávetvén, az elrendeltetett és foganatosítva is lett, mely szemle alapján a k.r. tszéki orvos által kiállított orvosi vélemény felperes nő szüzességét, míg alperesről, hogy az impotentia psychicában szenved, állapította meg. Tekintve, hogy felperes ama kereseti állítása, hogy ő férje eme betegségéről a házasság kötésekor,sőt egyáltalán, migszüleihez vissza nem tért és azok őt arra nézve fel nem világosították, tudomással nem birt, sem a körülményekből azt nem következtethette, — megcáfolva nem lett: ugyanezért a peres házasfelek között fenálló házasságot az 1894. évi 31. t.-c. 54. §. c) pontja alapján megsemmisíteni kellett. Ellenben alperesnek azon cselekménye, hogy nejével soha nem közösült, nem szándékos, hanem mint az orvosszakértői vélemény megállapítja, betegség következménye, ugyanazért felperes az 1894. évi 31. t.-c. 80. §. a) pontjára alapított kereseti kérelmével elutasítandó volt stb. A nagyváradi kir. Ítélőtábla (1899. március 13. 311. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, mely szerint a házassági kötelék az 1894: 31. t.-c. 54. §-ának c) pontja alapján megsemmisíttetett, oly értelemben, hogy a házassági köteléket érvénytelennek mondja ki, helybenhagyja stb. Indokok: Felperes keresetében azt állította, hogy alperes a házassági kötelesség teljesítésére képtelen lévén, felperessel soha sem közösült, a miért felperes az orvosi bizonyítvány szerint jelenleg is szüz; továbbá felperes azt állította, hogy alperesnek, képtelenségéről csak az 1896. évi október 18-án nyert szülőitől felvilágosítást, és ennek folytán felperes kérte, hogy a házassági kötelék az 1894. 31. t.-c. 54. §-ának ci pontja alapján érvénytelennek mondassék ki. Tekintve, hogy felperesnek az az .előadása, miszerint alperesnek képtelenségéről csak 1896. októbei 18-án nyert felvilágosítást, nem tagadtatott, illetve az meg nem cáfoltatott, továbbá tekintve, hogy felperes keresetét 1897. évi február 13-án indította meg, az a hivatkozott törvény 57. §-ában meghatározott egy év alatt indíttatott meg. Alperes a 10,747/1896. sz. a. felvett jegyzőkönyvben azt állította ugyan, hogy felperessel állandóan közösült, de már az 1,216/98. sz. a. felvett jegyzőkönyv szerint az előbbi állítását maga cáfolta meg, a midőn azt adta elő, hogy felperes csak abból az okból szüz, mert felperes alperest magához nem engedte és minthogy a 21,038,97. sz. a. beterjesztett orvosszakértői vélemény azt igazolja, hogy felperes szűznek találtatott, okszerűen azt kell következtetni, hogy alperes felperessel egyszer sem közösült és hogy alperes a közösülésre képtelen; ugyanazért, tekintettel a hivatkozott törvény 67. §-ára, az elsőbirósági itélet oly értelemben, hogy a házassági kötelék érvénytelennek mondatott ki, ezeknél és annak indokainál fogva helybenhagyni kellett. A ni. kir. Curia (1899. szept. 6. 1,685. sz. a. 1. Mindkét alsóbirósá" Ítélete megváltoztattatik és felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Az 1894. évi 31. t.-c. 54. §. c) pontja alapján akkor támadható meg a házasság tévedés miatt, ha az egyik házasfél már a házasság kötésekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és a másik házasfél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette. A jelzett ok miatt az 57. §. c) pontja szerint a házasság egy év alatt támadandó meg attól a naptól számítva, a melyen a házastárs a tévedést felismerte. Tekintve, hogy peres felek a keresethez A) alatt mellékelt anyakönyvi kivonat tanúsága szerint 1893. évi január 4-én keltek egybe és a 21,990/98. számú békéltetési jegyzőkönyvhöz 3/. alatt mellékelt helyhatósági bizonyítvány, de felperes beismerése szerint is 1896 évi október havában váltak külön és ekként csaknem teles 4 év g eltek egvütt, felperesnek az az állítása hogy a panaszolt „SehetetlenSgét csakis 1896. év október havában 1Smerte fel mint bizonyitatlan, figyelembe nem vehető ' Sy körülmények között, tekintve hogy felperes aperese et csak 1897 évi február 13-án indította, a felek kozott fennálló házassági kötelék érvénytelennekjiem volt kimondható. Az i£87 IX. t.-cikk teljes öszhangzásban az 1874. XVT. t c 70 *-ának rendelkezésével, védelemben Magyarország területén csak azokat a szerzőket és jogutódaikat részesiti, kiknek müvei a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén jelentek meg, vagy eme királyságok és országok honosai vaev lakosai. . A budapesti kir. törvényszék (1898. június oO. 7,9iO. sz. a.) dr Ardó Alfréd ügyvéd által képviselt «Fotographische Union* müncheni bejegyzett kereskedő cég felperesnek, dr. Zerkovits Imre ügyvéd által védett B. Albert alperes ellen szerzői jog bitorlása és járulékai iránt folyamatba tett perében a következő ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik stb. In d o kok: felperest keresetének érvényesítésével elutasítani kellett, mert mint müncheni cég külföldi lévén, az 1884. évi XVI. t.-c. védelmében nem részesülhet; tekintettel arra, hogy az irodalmi és művészeti müvek szerzői jogának kölcsönös oltalmát illetőleg Bajorországgal s illetőleg a német birodalommal egyezmény nincs. Ezzel szemben nem volt figyelembe vehető felperes azon érvelése, hogy őt az 1884. évi XVI. t.-c. védelme a perbeli kép szerzője utáni jogutódlás cimén és alapján illeti meg, mert a szerző osztrák születésű és honos, müvei tehát a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok valamint Magyarország közt fennálló egyezmény szerint védelemben kell hogy részesüljenek. Nem vétethetett figyelembe azért, mert az ezen egyezményt tárgyazó 1887. évi IX. t.-c. 2. cikkének rendelkezése szerint az irói és művészeti művek oltalomban csak akkor részesülnek, ha azok a két állam valamelyikének területén jelennek meg és szerzőik vagy jogutódaik s illetve kiadójuk a két államterület valamelyikének honosai vagy lakói, a mi a jelen esetben nem áll, mert a perbeli kép felperes cég kiadásában nem a két állam valamelyikének területén, hanem Bajorországban Münchenben jelent meg, a cég maga pedig, illetve tulajdonosa se nem itteni honos, se nem itteni lakós,oltalomban tehát nem részesíthető. Ennek folytán a per érdemi elbírálásába bocsátkozni nem lehetett stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1899. január 10. 6,130. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: A keresetlevélhez A) alatt mellékelt szerződés, valamint felperes kereseti előadása szerint W. Mária szerző a szóban forgó festmény utánképzésének közzétételével és forgalomba helyezésének kizárólagos jogát a felperes cégre ruházta. Ennek következtében az 1884: XVI. t.-c. 61. §-ának 4. pontja értelmében a kérdéses festmény utánképzésével, közzétételével és forgalomba helyezésével maga a szerző is jogbitorlást követne el; kétségtelen tehát, hogy annak a kérdésnek megbirálásával, hogy felperes cég az 1887: IX. t.-c. értelmében tarthat-e igényt Magyarország területén szerzői jogának védelmére, nem W. Mária szerzőnek személyes állapota, hanem egyedül az az irányadó, hogy jogvédelem feltételei felperes cég irányában fenforognak-e vagy sem. Az 1887: IX t.-c. 1. cikke teljes összhangzásban az 1884: XVI t.-c. 79. §-ának rendelkezésével védelemben Magyarország területén csak azokat a szerzőket és jogutódaikat részesiti, kiknek művei a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén jelentek meg, vagy eme királyságok és országoknak honosai vagy lakosai. Minthogy azonban felperes cég nem is állította, hogy a keresetlevélhez A. alatt mellékelt festmény eme királyságok és országok területén jelent meg vagy hogy a felperes cégnek azokban két év óta telepe volna és folytonosan adót fizetne: ennélfogva keresetével helyesen utasíttatott el. stb. A m kir. Curia (1899. szept. 13. 2,188. sz. a.) a másodbirósag itelc-te indokolásánál fogva helybenhagyatik. stb. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Alperesnek az a beismerése, hogy a vételügylet megköttetett és hogy ezen ügylet közvetítéséért felperesnek provisió fizetése köteleztetett, hatályában nem lesz nieggyengitve alperes azon állításával, hogy a provisió fizetése csak az aru tényleges átvétele esetére köteleztetett, mert ezen állítás a beismert tényállással nem ellenkezik. Mert ha alperes bizonyította volna is, hogy a provisió fizetése az áru átvételéhez köttetett, ez a kikötés felperesnek követelési igényére nem lehet befolyással akkor, midőn az átvétel sem felperesnek, sem az eladó hibájából, hanem alperes akaratából nem történt meg, a vétel teljesedésbe menetelenek ily modoni meghiúsítása pedig felperesnek joghátrányára nem szolgálhat. A b?e^' kir- keresk- es váltótörvényszék mint keresk. birosag (1898. január 28-án 89,954. sz. a.) M. Miksa felperesnek «D. es r-» ceg alperes ellen 875 frt tőkés jár. iránt indított s a per