A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 43. szám - A lopás

JOGESETEK TÁRA FELSŐB1RÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» V-\ szamához. Budapest. 1899. október hó 22. Köztörvényi ügyekben. Az orsz. bir. értekezlet 21. és 55. ?;§-ai szerint az osztrák polgári törvény mindazon rendeletei melyek, a telekkö lyvek tárgyat képező valamely dolog szerzése módjait meghatározzák, fentartattak. Mar pedig az O. p. t. 1,070. §-a értelmében a visszavásárlás fentartása az eladót csak élte fogytáig illeti és visszavásárlási jogát az örökösökre nem ruházhatja. A m.-szigeti kir. törvényszék (1898. május 28-án 7,3ö6. sz. ».) A. Ferencné szül. V. Anna mint V. János és neje örököse felperesnek J. M. Léb alperes ellen szerződés érvénytelenítése esetleg ingatlanokra vonatkozó visszavásárlási jog megállapítása :ránti rendes ujitott perében következőleg itélt: Felperes a nagybocskói 163. sz. telekjegyzőkünyvi ingatlanra vonatkozó visszavásárlási jogának érvényesítésére irányuló keresetével elutasittatik stb. Indokok: A m. kir. Curia 1898. évi ápril 4-én 5,478. sz. Ítéletével az elsöbiróságot utasította, hogy az ujitott keresetnek a visszavásárlási jogra vonatkozó részében, ugy a perköltség tárovában határozatot hozzon. Ezen határozattal az alapperben 12 542 92. sz. a. hozott III. birói ítélet hatályában fentartatván, ez által felperes, illetve jogelődei a m.-szigeti kir. közjegyző előtt 1885. évi aug. 2l-én 186. ügyszám alatt létrejött s az alapperhez A alatt hiteles alakban csatolt adásvevési szerződés érvénytelenítése iránt támasztott keresetükkel elutasittattak, minélfogva felek közötti jogügylet eme szerződés alapján jöhet elbírálás alá. Az alapperben 1893. dec. 28-án 12,54-2 sz. III. birói Ítélettel megállapított tényállás szerint felperes jogelődei a visszavásárlási iog érvényesítése iránt kérelmet elő nem terjesztettek, ilyet csakis ^az 1894. ápr. 2i-én beadott ujitott kereset tárgyaz. Tekintettel továbbá ama körülményre, mi az alapperben hozott ítéletekben is kifejezést nyert, mely szerint a szerződés érvénytelenítése irár.t előterjesztett kérelem a visszavásárlási jog érvényesítését is magában foglalónak nem tekinthető, hanem az ujitott perben hivatkozott III. birói Ítélet rendelkezése szerint a visszavásárlási jog iránti kérelem csakis mint más és uj jogalapra fektetett önálló kereset vehető figyelembe; ezek alapján az a tényállás állapittatik meg, hogy a visszavásárlási jogra vonatkozó kereseti kérelem csak a perújítás folyama alatt terjesztetett elő. Minthogy Pecl'S az érvényében fentartott hivatkozott szerződés első pontja ugy intézkedik, hogy a visszavásárlási jog legkésőbb az 1887. aug. 21-ig gyakorolható; minthogy pedig eladók, a felperes jogelődei, kik a perújításhoz A. és B. alatt csatolt haláleset felvételek igazolása szerint ezt az időt is túlélve, ezt a kikötött jogukat nem gyakorolták, felperes, ki jogelődeivel egy személynek" tekintendő, ezt a kérelmet csakis 1894. ápril 21-én terjesztette elő: ugyanazért felperest eme nyilván elkésett kérelmével elutasítani kellett stb. A debreceni kir. Ítélőtábla 1898. nov. 9-én 3,547. sz. a.) Az elsőfokú bíróság ítélete megváltoztattatik, felperesnek a kereseti ingatlan visszavásárlására s birtokba adására vonatkozó keresetjógosultsága megállapíttatik, minélfogva a kir. törvényszék utasittatik hogy az alperes által a kereseti ingatlan vételárára és az inaat'lanra bekebelezve volt jelzálogos terhek törlesztésére az alapperbeli felpereseknek vagy azok hitelezőinek fizetett összegek mennviségének, valamint a peres irgatlanra az alperes által ennek megvásárlása óta épített beruházások jelenlegi értekenek és az általa átvett régi épületekben esetleg felmerült rongálások vagy javítások míbenállásának a tisztába hozatala céljából rendeljen a felek részére jegyzőkönyvi tárgyalást s a mennyiben a felek ezek tekintetében közös megállapodásra nem jutnának, a felek részéről a kijelölt irányban felhívható lovábbi biz ;nyitékok megfelelö kiegészítése, illetve a peres épületek jelenlegi állapotának és értékének a megállapítása céljából a felek által javaslatba hozandó szakértők meghallgatásával rendeljen s foganatosítson helyszíni szemlét s csak ezek után hozzon az ujitott kereset főtárgyának a tulajdona, birtoka s a peres feleket a visszavásárlás tárgyát képező beltelken a'vétel idejében fennállott épületek esetleges rongálásából, vagy megjavitásából. valamint az alperes által újonnan emelt építmények értékéből származtatható kölcsönös követeléseik felett, az időközben felmerülhetett ujabb jelzálogos terhekre kiterjedő pótitéletet stb. Indokok: Felperes ujitott keresetének főtárgyát képező ingatlan vagyon visszavásárlására s birtokának kibocsátására irányzott kérelmét az alapperben A. alatt csatolt okiratba foglalt jogügyletre, tehát nem az alperessel közvetlenül kötött valamely ujabb jogviszonyra alapította; annak az okiratnak első pontja 2. bekezdésében pedig a visszavásárlás joga az eladó felek által a felperes jogelődei részére azzal a megszorítással bár, hosry ez a í°g az eladók által csak két éven belül érvényesittethetik, kifejezetten fentartatott, sőt bekebelezéssel is biztosíttatott. Minthogy pedig az alapperbeli felperesek szintén az idézett jogügyletre alapított keresetüket annak keltétől két év letelte előtt folyamatba tették, az ujitott felperest ide vonatkozó kereseti jogai érvényesítésében az a körülmény nem gátolhatja, hogy szülei alapkeresetükben a visszavásárlási jogból származtathatott követeléseiket vagylagos alakban érvényesíteni elmulasztották, mert ha ez irányban kifejezett kérelmet elő nem terjesztettek is, a peres ingatlan iránt az arra vonatkozó szerződés eredeti érvénytelensége cimén követelt visszaszerzésre irányzott követelésüknek többre irányzott kérelmében fpluris petitio) az a kevesebb kérelem is benfoglaltnak tekintetett, hogy ha az alperes a kereseti belső telekre vonatkozó vételi ügylet eredeti érvénytelenségének indokolásával nem volnakötelezhető arra, hogy a peres ingatlant az eladóknak visszabocsássa, az ö visszavásárlási joguk alapján köteleztessék arra, hogy azt a telket átvett állapotában nekik visszaadja. Továbbá a perujitó felperes ujitott keresetének a jogcímét nem azon az alapon kívánja érvényesíteni, hogv a visszavásárlás jogát szülei még életükben reá átruházták, hanem hogy annak a visszavásárlási jognak az érvényesítésére szülei által még életükben megindított per folytathatóságának a joga, szülei halálával ő reá a törvénynél fogva és örökség cimén háramlott, a felperesnek a kérdéses visszavásárlási jogra vonatkozó szerzési jogcime tehát nem vonható az általános osztrák polgári törvénynek az 1862. évi ideiglenes törvénykezési szab. I. részének 21. §. szerint érvényben tartott 1,070. §-ában foglalt jogszabály tilalma alá, minélfogva az a körülmény, hogy a visszavásárlási jog' érvényesitésére hivatott szülei az alapper befejezése előtt elhaltak, annak a jognak az elenyésztét nem vonta maga után. Az előre bocsátottakból vont okszerű következtetés szerint a felperes által érvényesíttetni kivánt viszavásárlási jog a miatt sem enyészhetett el, hogy a perujitó felperes ide vonatkozó ujitott keresetét, melyet a kir. Curia előlidézett határozatában az alapperrel kapcsolatos uj keresetnek nyilvánított, csak az 1894. évi aug. 21-én tette folyamatba, mert az ujitott perben érvényesíteni kivánt jog hatálya a kir. Curia idézett kijelentése következtében az, alapper indításának idejére lévén visszavezetendő, az alapper folyama alatt nemcsak az ezen felperes nyugvó joga el nem enyészhetett, de a mennviben a peruiitásra irányzott kereset a kir. Curiának az alapperben hozott döntő határozata kézbesítésétől számított 3 hónapon belül tétetett folyamatba, a vitás jogri a köztörvényi elévülés esete sem következhetett be. Mindezeknél fogva a felperes visszaváltási jogát megállapítani kellett. Minthogy azonban az ált. osztr. polg. tkönyv 1,008 és 1,069. §§-ai értelmében a visszavásárlási jog megállapítása esetében a vevő a volt birtokot, az á*tvételkori állapotában, rongálások nélkül köteles visszabocsátani, az eladó pedig a vett telekre időközben tett befektetések értékét, valamint a vételárt is a vevőnek megtéríteni tartozik, az elsőfokú biróság azonban ítéletét jogi álláspontja miatt ezekre ki nem terjesztette, a kir. törvényszéket ezek tekintetében a törvényszerű eljárás folytatására s az ujitott keresetnek még el nem birált s az azzal kapcsolatos kölcsönös követelések elbírálására utasítani kellett. A m. kir. Curia (1899. augusztus 30-án 1.298. sz. a.") a másodbiróság Ítélete megváltoztattatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, azért, mert orsz. bir. értekezlet 21. és 55. §§. szerint az osztr. polg. törvény mindazon rendeletei, melyek a telekkönyvek tárgyát képező vr.lamely dolgok szerzése módjait meghatározzák, fentartattak; már pedig az osztr. polg. törvény 1,070. §. értelmében a visszavásárlás fentartása az eladót csak élte fogytáig illeti s visszavásárlási jogát az örökösökre nem ruházhatja; miután pedig felperes, mint az eladók örököse, a visszavásárlási jog érvényesítésére indított keresetet, a fent idézett törvényszakaszok szerint pedig kereseti joga nincs: ennélfogva helyesen utasitotta el felperest keresetével stb. A per letétel a per vesztéssel egyenlő joghatályu és az attól az esettől eltekintve, a mikor az illető fél uj önálló keresettel más jogalapon lép fel. az 186S LIV. t. c. 70 S-a értelmében csupán csak perujitással orvosolható. (1898. okt. 24. H 2! 98 sz, a Az ideiglenes nötartás iránti perekben az, hogy a felek társadalmi és vagyoni viszonyainak mily tartásdíj felel meg, ténykérdést képez, mely a S. E t. 197 S-a értelmében a felülvizsgálat körébe csak az esetben vonható, ha az valamely jogszabály 1 r Í Í i - J í» ével állapíttatott meg. (1898. okt. 36. G. 276'98. sz. a.)