A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 41. szám - A reménybeli örökös ellen bejegyzett zálogjog törlése belétszerkesztés alkalmával

300 A JOG gyermeknek a később bekövetkezett házasság által való törvényesítése. (1899. évi május 2-án 1,271/99. sz.) A közadós letartóztatását kérte a tömeggondnok a vizsgálóbirótól. A vizsgálóbíró nem rendelte el a vizsgálati fogságot, mert a tömeggondnok által bejelentett terhelő körülmények tekintetében nagyrészben beismerésben vannak, a vizsgálat sikere érdekében tehát a vizsgálati fogság elrendelésének szüksége fenn nem forog. A mi a személyi megbizhatlanságot illeti, terheltek mindenkor pontosan megjelentek, családdal biró egyének es mi gyanú sem merült fel, hogy a szökés szándékukban volna. Figyelembe veendő volt az is, hogy a tömeggondnok nincs hivalva arra, hogy az üzleti könyvekből szakvéleményt terjeszszen a bíróság elé és ama véleményt olyan egyének által készíttesse, kik — mint károsok — bizonyára még inkább is elfogultság mellett keresik a vádlásra alkalmasnak látszó momentumokat. 1 eljes biztonsággal; tehát csak akkor lehetne ezen adatokat felhasználni, ha azokat a hites könyvszakértők is magukévá tennék, mi azonban rövid idő alatt nem eszközölhető, — ugyanezen okok szem előtt tartandók a tömeggondnok által elrendelni kért vizsgálati fogságra nézve is, mert a tömeggondnok nem lehet hivatva arra, hogy kizárólag a bíróság intézkedését képező ily határozatot provokáljon, kérelmét csak azzal lévén képes támogatni, hogy terheltek esetleg megszökhetnek. Felebbezés folytán a budapesti királyi fenyítő törvényszék a közadós vizsgálati fogságba helyezését rendelte el s annak azonnali foganatosítására a vizsgálóbirót utasította, indokul azt hozván fel, hogy a vizsgálati fogságot ugy a vizsgálat sikere, mint a személyi megbizhatlanság indokából szükségesnek tartja. — A budapesti kir. ítélőtábla a törvényszék végzésének megváltoztatásával, a vizsgálóbíró végzését hagyta helyben és vádlottnak azonnali szabadlábra helyezését rendelte el. A budapesti kir. büntetőtörvényszéknél. 1899. évi augusztus hó 31-ig a beadványok iktatói száma 68,373-ra emelkedett; az előző év hasonló időszakában az iktató 64,966 számot ért el; a szaporulat tehát a folyó évben 3 Í07. Az uj ügyek lajstromszáma is emelkedést mutat az előző évekhez képest. A budapesti kir. ügyészségnél. 1899. évi augusztus hó 31-én 39,103 voit az iktatószám, a mi az előző év hasonló időszakához képest 1,487 számmal való emelkedést mutat. A közigazgatási biróság ügykezelése ellen — mint a «Jogt. Közi.* irja — sok az indokolt panasz. A meghozott bírói határozatok hónapokon át az elnökségnél hevernek, mielőtt a kiadóhivatalba kerülnének. Májusi határozat még ma is ott várja az elnöki osztályban, hogy az erre illetékes hivatalnok az elvi jelentőségű határozatok gyűjteményébe feldolgozza és csak ki tudja mikor jut el a kiadóhivatalon át kézbesítés végett a pénzügyigazgatósághoz, a mely (ezen aztán már nem csodálkozunk) isrsét elhevertet minden aktát pár hónapig. An dormitat bonus — Wekene! A bűnügyi nyilvántartás oly segédeszköze a rendőrségnek, melynek fontosságát fejtegetni felesleges. A fővárosi rendőrség bűnügyi nyilvántartása gazdag. A beérkező anyag feldolgoztatik; de még nem volt lehetséges a Bertillon-rendszer meghonosítása, melynek szüksége mindinkább érezhető. Ez, valamint több más irányú, kizárólag a rendőri nyomozás céljára szolgáló fejlesztése a közel jövő feladata leszen, midőn az uj perrendtartás életbeléptetésével egyidejűleg az 1897. évi XXXIV. t.-c. 26. §-ának a végrehajtására kerül a sor, illetve a bűnügyi nyilvántartás újjászervezése történik. Megsemmisítés. A m. k i r. Curia: Szándékos emberölés kísérlete, illetve súlyos testi sértés büntette miatt vádolt M. Juon s társai elleni bűnügyben itélt: Az alsófoku bíróságok ítéleteinek az a rendelkezése, mely szerint a facseti kir. járásbíróság 3,354/97. sz. ítélete a pénzbüntetések tekintetében is hatályon kívül helyeztetett, megsemmisíttetik. Indokok: Habár külön Ítéletek hozatala esetében a Btk. 10i. §-a 1. pontjának rendelkezése a fennálló joggyakorlat szerint akkor alkalmazandó, ha a külön Ítéletek mindegyike már jogerőre emelkedett, e szabálytól pedig az eljáró kir. törvényszék a jelen esetben eltért, mennyiben anélkül, hogy saját Ítéletének jogerőre emelkedését bevárta volna, a jelenleg elbírálás alatt álló s a facseti kir. járásbíróság 3,354'97. sz. a. jogerős ítéletével elbírált cselekmények miatt már most összbüntetést szabott: e miatt a kir. Curia, tekintettel a fenforgó körülményekre, különösen arra, hogy a kir. törvényszék jelzett eljárását egyik érdekelt sem találta sérelmesnek, az alsóbirósági ítéletek megsemmisítésének nem látta helyét. De megsemmisítendő volt emez ítéleteknek a korábban kiszabott pénzbüntetésekre vonatkozó rendelkezése azért, mert a büntetés e neme a Btk. 102. §-a értelmében minden cselekmény külön állapítandó meg s ennélfogva az egyik cselekmény miatt már jogerősen kiszabott pénzbüntetés az összbüntetés körébe nem vonható. Egyedül a M. A. vádlott ellen, könnyű testi sértés vétsége miatt megállapított 5 frt pénzbüntetést esetleg helyettesítő szabadságvesztés-büntetésre nézve kellett a facseti kir. járásbíróság ítéletének vonatkozó rendelkezését a Btk. 53. ij-ának megfelelő intézkedéssel felcserélni. Egyebekben a Curia a kir. tábla indokait elfogadta. (1899 augusztus 30. 11,397/98. sz. a. Zugirászat és cimbitorlás. A budapesti kir. tábla zugirászati és közrend elleni kihágás miatt vádolt Sz. L. elleni bűnügyben itélt: Minthogy a vádlott az illetékes fegyelmi biróság által az 1874. évi XXXIV. t.-c. 70. §. 4. pontja szerint az ügyvédségtől való elmozdításra Ítéltetett, de ellenében a Btk. 484. tetésül meghatározott ügyvédség elvesztése ki gV az ügyvédi cimet jogosan használhatja: a a Kbtk. 45. §-ába ütköző hatóság elleni doctori cim jogosulatlan használása miatt §-ában mellékbün nem mondatott kir tábla a vádlottat nySu^büSk^^k-foIyomán^aké Lajos köz- és váltoügyved feliratú czimtábla eltávokivül helyezi s ezzel a Ktását elrendelő 'intézkedését hatályon váíSztatássa, egyebekre nézve az elsőb.rósag .tétet* indoka, foglalt esetek egyike sem forogván fenn: a bejelentett fellebbezesek visszautasittatnak. (1899. június 27. 6,694. sz a.) Szabálytalan végrehajtás és zsarolási vad. A m.kir. Luna: Zsarolás vétsége miatt vádolt dr. E. s társa elleni bűnügyben VegZeTekintve az alsóbb fokú bíróságok végzésének indokaiban megállapított és elfogadott tényállást, különösen tekintve azt, hoev a nyitrai kir. járásbíróságnál fordulnak elo esetek melyekben a végrehajtási eljáráskor nem az illetékes bíróság, hanem a bírósági végrehajtó intézkedik a foglalás alá vett ingóságok áthelyezése iránt, sez az intézkedés utólagosan bíróilag is helybenhagyatik ; habár tehát az a körülmény, hogy végrehajtási eljáráskor ingóságok áthelyezésének kilátásba helyezése a Btk. 350. §-a meghatározott fenyegetésnek is vehető, a fenforgó esetben a bizonyítási eljárás teljesítése után sem látszik bizonyíthatónak, hogy vádlottak kényszeritették és pedig jogtalanul, vagyoni haszonszerzés céljából kényszeritették sértetteket a végrehajtás tárgyát képező felperesi követelés elfogadására. A kir. tábla végzése megváltoztattatik s a kir. törvényszék végzése hagyatik helyben. (1899. évi március hó 21. 1,840/99. sz. a.) Curiai és táblai Szabó — értesítések. Bakó Zs. 1,476/99. a Cur. Beregszász L. K. ifj. oct. 3. rmd. Nagyvárad dr. R. M. Grünnwald K. — Steinberg Gábor 2,560/90. sz. ü. a Cur. szept. 7. megvált. — Fischer M. — Breyer A. érk. 516/99. sz. a. n. e. eld. Bene. — Nagyvárad dr. V. Zs. Gleitner 15. — Steiner M. és 3,225/99. s. a. okt. 3. hh. — Pécs B. A. Babos J. Fridrick K. 3,151/99 sz. ü. a Cur. okt. 4. mv. — SzécsényP. S. Révay K. — Szécsenyi tkp érk. 363/v. 99. sz. a. eld. Thury. — Gyure A. és tsai — Gyere J. és tsai érk. 4,815/99. sz. a. eld. Hajdú. — Antal J.-né és tsai — Varga F. és tsai érkezett 3,882/99. sz. a. eld. Debreczeny. — Szécsényi tkp. — Ponhrácz A. érk 5817/99. sz. a. eld. Forster — Salgótarjáni tkp. — Grosz J. nem érk. A Curiai ügyeket legközelebb. — Sopron H. Zs. özv. Birnbaum — Pfandler 1,282/99. sz. ü. a Cur.1 szept. 28. hh. — 1,283/99 sz. U. a Cur. szept. 28. mv.- Szeged dr." P. Gy. Ábrahám J. J. — Csillag J. érk. 3,060/98. v. sz. a. n. e. eld. Vattay Szenic dr. N. M. Berger F. — dr. Popovics Gy. érk. 4,712/99. sz. a. e. eld. Frink - Pavlik — ifj. Pavlik 4,770/99. sz. a. n. e. eld. Zachár. Szepes-Szombat D. L. K. Schmidt J. b. ü. érk. 9,778/99. sz. a. szept 26. vu. — Tiszafüred D. K. Ács — Ács — 1,484/99. sz. ü. a Cur. oíet. 3. hh. — Trencsén R. J. Temesvár közönsége — Duzy és Mocsonyi 2,979/99. sz. a. a Cur. okt. 3. mv. A közjegyzői iroda önálló vezetésére képes, alkalmazásban álló közjegyzői segéd állandó alkalmazást keres. Ajánlatok «Közjegyzői segéd* cim alatt a lap kiadóhivatalához küldendők. I—I Ügyvédjelölt, dr. juris, ki a magyar, német és tót nyelvet bírja, gyorsíró, mielőbb elfoglalható állást keres ügyvédi irodában. Cim a kiadóhivatalban. j i Több év óta önálló gyakorlatot folytató ügyvéd, készpénzbeli megváltás ellenében, jó menetelü vidéki ügyvédi irodát keres átvételre: esetleg ilyenbe készpénzbetéttel társul belépni hajlandó. Részletes, az iroda viszonyait feltüntető és névvel ellátott ajánlatok e lap kiadóhivatalába «Vidéki iroda átvétele* cim alatt, kéretnek. ^ A felső-eöri kir-közjegyző helyettest vagy közjegyző-jelöltet keres, ki a német nyelvben is jártás. 1—3 Jogvegzett közjegyzőjelöltet keresek, ki a hagyatéki ügyekben tejes jártassággal bir s aromán nyelvet tökéletesen beszéli, Levelek Mészöly Gerson kőrösbányai kir. közjegyzőhöz cimezendök1—2 Pesty Gyula csepregi kir. körjegyző keíes irodájába egy ügyvedet 1,000 frt és 5 százalék fizetéssel, kit alkalmazhatósága eseten helyettesévé is kineveztetne. Alkalmazást nyer még egy leiró, ki nyelvet birja, havi 35 frt fizetéssel. a magyar és német (1—2) fALUS í-ííSZVÉHTTÍRSAEiO eev el^SfStl k°z)egyzönél vagy ügyvédnél alkalmazást keres KvaSk flífvK gyak0rlatilaS kéP*ett egyén. Telekkönyvi és Wvataíban NémetÜ1 és tótul beszél- Ci™ a kiadó" =—===== ('—0 lí* ™VAI LAJ°S lak^VI^eTé7k^ru^ir *D*^* BUDAPBBTKN " ' — •