A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 40. szám - Az uj zürichi ügyvédi rendtartási törvény. (Nők az ügyvédségben.)

290 A JOG ként megállapították, hogy az átvizsgálás kettős irányban, ugy mint a tartalom és a szerkezet szempontjából történjék. Tartalmi tekintetben az átvizsgálás az egyes szerkesztők álláspontjának lehető fóntartásával, főleg az egyes részekben kifejezett jogelvek esetleges összeütközése kiegyenlítését célozta. A szerkezeti egység szempontjából való átvizsgálás — a közönség bírálatára szánt első tervezet céljának megfelelően — csak arra fog kiterjedni, hogy a tervezetbe foglalt szabályok tartalma világos és szabatos kifejezésre jusson. Az erre irányzott munka súlypontja a szerkesztésnek ebben a szakában egyelőre (a bizottság vezetősége által, a résztervezetekre vonatkozólag gyűjtött megjegyzések alapján) a vezető tag és az egyes szerkesztők közti közvetlen érintkezésben megnyugszik s a szerkesztő-bizottság csak időnkint fog az ily módon meg nem oldható vagy egyébként nagyobb jelentőségű kérdések elvi megoldása végett ülést tartani. A gyermekvédő kongresszus. Lapunk mult heti számában a gyermekvédő kongresszus jogi szakosztályának határozatairól szóló közleménybe az a tévedés csúszott, hogy a szakosztály Dr. Neumann Ármin javaslatát fogadta el, noha Dr. D o 1 e s c h a 1 1 Alfrédnek épen ellenkező irányú indítványa vált határozattá, mely így hangzik: «A budapesti gyermekvédő kongresszus szükségesnek tartja, hogy a szülői hatalom korlátozására és a szülő.Ln«»«lésnek állami vagy államilag ellenőrzött családi neveléssel leendő helyettesítésére vonatkozó hatályos törvényes intézkedések tétessenek mindazon esetekre vonatkozólag, a midőn a szülői jogokkal történt súlyos visszaélés, a szülői kötelességek vétkes elhanyagolása megállapiltatott vagy a szülői hatalom gyakorlatának fentartása — tekintettel a szülők bünhajlamaira, azoknak becstelen vagy erkölcstelen életmódjára vagy foglalkozására — a gyermek testi vagy erkölcsi épségét veszélyezteti. Kívánatosnak tartja a kongresszus, hogy a szülői hatalom korlátozására irányuló eljárás bárkinek feljelentésére hivatalból legyen folyamatba teendő.» Ausztria és külföld. -.Az uj zürichi ügyvédi rendtartási törvény. -> (Nők az ügyvédségben). 1899. január 1-ével Zürich cantonban egy uj «az ügyvédi hivatás gyakorlásáról szóló törvény* lépett életbe, melynek lényeges intézkedései a következőkben adatnak elő. 1. §. Polgári és büntető pereket Zürich canton bíróságai előtt hivatásszerűen vinni csakis cselekvőképességgel biró svájci állampolgároknak, a kik a felső bíróság előtt letett vizsga alapján a képesítési igazolványt megszerezték, van megengedve. 2. §. Vizsgára bocsáttatik, a ki becsületes és megbízható férfi hírében áll és a ki egy éven át valamely zürichi járásbíróságnál vagy felsőbíróságnál mint biró, bírósági titkár, helyettes vagy mint vizsgálóbíró, avagy ugyanilyen időn keresztül valamely zürichi ügyvédnél vagy a felsőbíróság által evvel egyenrangúnak elismert állásban működött. 3. §. A vizsga annak az igazolására szolgál, hogy a pályázó a pervitelhez szükséges ismeretek és képességek felett rendelkezik-e. A vizsga egyrészt a szövetségi és zürichi jogból való Írásbeli és szóbeli vizsgából, másrészt egy polgári pernek az első és másodfokú bíróság előtt való viteléből áll. í. A felsőbíróság oly pályázóknak, a kik műveltségük vagy eddigi gyakorlati tevékenységük alapján az ügyvédség gyakorlására alkalmasaknak látszanak, a vizsgát egészben vagy részben elengedheti. 5. ij- Svájci polgárnők az ügyvédség gyakorlásatekintetében a svájci állampolgárokkal (egyenrangúak. Férjes nőknek az ügyvédség gyakorlásához férjük beleegyezésére van szükségük. 6. §. Áz ügyvédek a felsőbíróság felügyelete alatt állanak. A felsőbíróság ítélkezik az ügyvédek ügyvitele miatt beadott panaszok tárgyában és e mellett fel van jogosítva rendbüntetéseket kiszabni. 7. §. A felsőbíróság rendelet utján egy díjjegyzéket bocsát ki, mely az ügyvédek fáradozásainak dijjazását szabályozza. A dijak a per elintézéséhez szükséges fáradozásának mérvéhez képest, polgári perekben azonkívül a per tárgya értékének tekintetbe vétele mellett szabandók meg. 8. §. Az ügyvédek kötelesek olyan felek ügyeit, kiknek a szegénységi jog engedélyeztetett, elvállalni. Az ilyen perek v iteléért a bírósági pénztárból méltányos díjazás állapi ttatik meg. A 11. §. továbbá egy elvi jelentőségű határozmányt tartalmaz, a mennyiben így szól: Az, a ki a nélkül, hogy érvényes képesítési igazolványnyal birna, az ügyvédi hivatást gyakorolja, vagy itteni vagy külföldi lapokban avagy más módon nyilvánosan ügyészi, ügyvédi vagy közbenjárói cimet használ, 20 franktól 100 frankig, ismétlés esetében 200 frankig terjedő rendőrségi birság alá esik. Az előzőkben a törvény szövegének leglényegesebb részei ioglaltatnak össze. Ehhez még a törvényhez való indokolásból a következőket kÖZÖljÍÍ875 május elseje óta Zürich cantonban az ügyvédség gyakorlását illetőleg szinte korlátlan szabadság uralkodik; az akkor e' etbe épet joggsegélytörvény 172. és 180 §§-a> csakis azt követelik hogy a fél képviselője (vagy jogtanácsosa) a cselekvő polgárjogot bírja. Az ez idő óta szerzett tapasztalatok azonban az mu atták hoev a jogi képviselet tökéletes szabadon bocsátásával visszásságok következtek be és ennek következtében az elmúlt években ismételten hangzott el a kívánság, hogy ezek a viszonyok törvényesen rendeztessenek, a mivel egy.dejuleg azon kérdés is felvettetett, vájjon nem engedheto-e meg az ügyvédség gyakorlása női személyeknek is. 1896 március 30-ikán a cantontanácshoz egy 7,023 aláírással ellátott kezdeményező indítvány nyújtatott be az igazságszolgáltatási törvény módosítása es megváltoztatása tárgyában, mely sok egyéb módosítás, javaslatok mellett az ügyvédség gyakorlására vonatkozólag a következő határozmányokat akarta a felülvizsgálandó igazságszolgáltatási torvénybe felvétetni: . I Harmadik személyeknek hivatásszerű kepviselesehez az ügyvédi oklevél megszerzése szükséges. II. Az oklevél a kormánytanács által a következő mindkét nembeli feddhetetlen pályázók részére minden továbbiak nélkül kiállittatik: 1. mindazon ügyvédeknek, kik ezen törvény életbeléptetése előtt egy évvel Zürich cantonban gyakorlatot folytattak; 2) mindazon cantonbeli polgároknak, kik jogi tanulmányaikat doctori vagy pártoló vizsgával végezték.és kik egy zürichi ügyvédi irodában egy évig gyakorlatilag működtek. III. Más pályázók számára való oklevél adományozását illetőleg, a cantontanács határozza meg a megkivántató kellékeket. IV. A cantontanács egyúttal egy díjjegyzéket bocsát közre azon dijjakat illetőleg, a melyeket az ügyvédek megbízóiktól követelni jogosítva vannak. Ezen indítvány indokolására a kezdeményezők a következőket hozták fel: «Az ügyvédség teljes szabadon bocsátásával az adta elő magát, hogy sok kétes személy ajánlja magát képviselőül. Minthogy azonban seholsem kívántató meg több tisztaság és igazság, mint az igazságszolgáltatásban, éppen azért oda kell törekedni, hogy oly egyének, kik a pereskedést csakis tisztességtelen pénzszerzésre használják fel, eltávolíttathassanak. Ez egyesegyedül az által érhető el, hogy az állam az ügyvédség gyakorlását a hivatásszerű képzettség és a szükséges erkölcsi tulajdonságok feltételeihez köti. Ennek a következménye azonban az is, hogy az ilyenképen kiváltságoltak ne támaszthassanak önkényes számitások alapján ügyfeleikkel szemben tulköveteléseket. Azért irja megint elő az állam, ugy a mint az azelőtt is szokásban volt, hogy mit szabad az ügyvédeknek az egyes teendőkért ügyfeleiknek felszámítania Mindezen nyilatkozatokra való tekintettel ugy a kormánytanács mint a cantontanács célszerűnek tartotta az ügyvédség gyakorlását illetőleg az előző speciális törvényt kibocsátani. E szerint a jövőben polgári és büntető pereknek mások nevében való hivatásszerű vitele, akár élőszóbeli előadással, akár Írásbeli beadványokkal a zürichi bíróságok előtt csakis oly egyéneknek engedtetik meg, a kik a svájci polgárjogot, a cselekvőképességet és egy képesítési igazolványt (oklevelet) birnak. Az ügyvédek továbbá a felsőbíróság felügyelete alá helyeztetnének (6. §•) és kötelezve volnának perek vitelét szegények részére is elvállalni (8. §.); hogy a jogkereső közönség más irányban szintén megvédessék (7. §.). Kiváló fontosságú («szó szerint*) az 5. §, mely meghatározza, hogy a svájci polgárnők az ügyvédi hivatás gyakorlását illetőleg a svájci állampolgárokkal egyenlőkké tétessenek, mindazonáltal azon megszorítással, hogy férjes nőknél a férj beleegyezése szükséges A női jogoknak eme kiterjesztése tökéletesen indokolt, miután a magasabb tanintézetek és igy nevezetesen főiskolánk jogi karának látogatása női személyeknek is megengedtetett. Méltánytalanság volna most már nekik szerzett ismereteiknek a gyakorlati életben való alkalmazását meg nem könnyíteni, tőlük egy olyan jogot, melyet a szövetségi bíróság előtt már gyakorolhatnak, a zürichi bíróság előtt megtagadni. Az előkészítő hatóság kebelében mindazonáltal aggályok fejeztettek ki ezen határozmány felvétele iránt és azért el lelt határozva a célból, hogy a nép akaratával e pontot illetőleg tisztába lehessen jönni, a felett külön szavazást elrendelni. Bármely szavazatra jogosult, a ki bármely okból azt hiszi, hogy az 5. í?-hoz nem járulhat hozzá, ne jöjjön azon kényszerhelyzetbe hogy a törvény többi részét is el kell vetnie. Érdekesnek tartjuk egy két véleményt közölni azon kisérő anyagból és véleményekből, melyek a törvényjavaslat indokolásához csatolva lettek. W o 1 f ügyvéd azon véleményben volt, hogy a törvényjavaslat fotorekvese oda irányul, hogy minden nem tiszta elemet eltávolítson. A nálunk előforduló tódulás az ügyvédség pályára nagyon kétes értékű. Vannak oly ügyvédjeink, kik minden müveitseget, meg helyes iskolai képzettséget is nélkülöznek és kiknek a joggyakorlatról éppenséggel fogalmuk sincs. Ezek mindenféle S^MLÍ Í * népCt ki"ákmányolják. Vannak ugy, kik mar többszörösen büntetve voltak, van olyan közte fegyházzal is volt büntetve. A jó erkölcs nevezett ügyvédek, kik már többszörösen büntetve voltak van olyan 2t JriSÍÍi lSZ6r' kÖZtf fegvházzal is volt büntetve. A jó erkölcs krt,í^«MiÍ0gy " demek eltávolittassanak. Van az ügyvédek t^L'Ti^ Cgy tUCat 0lvan- a kik a ga^asági oklevelet védek le tek Ug VagY- k3pnák meS' és a klk ez okbó1 ügyvedek lettek. Ilyen -v.szonyok tűrhetetlenek és tarthatatlanok..