A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 40. szám - Vádlottak kihallgatása a főtárgyaláson

Tizennyolcadik évfolyam. Szerkesztőség: 40. szám. dapest,1899 október 1. V., Rudolf-rakpart 3. az. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IfilZSÍGÜGí ÉRDEKEINEK KÉPFISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: . Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « 6 « — a Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Vádlottak kihallgatása a főtárgyaláson. Trta : H e 1 alfa acher Nándor kir. trvszéki elnök, Ipolyságh. — Néhány vitás alapelv az anyagi telekkönyvi jogban, IV. Irta : dr. P I o p u György kir. táblai biró, s felső-vissói kir. jbiróság vezetője. — Zártöréses sikkasztás. Irta: dr. Gáspár Gyula, Halmiban. — Belföld. (Az általános polgári törvénykönyv. — A gyermekvédő congressus.) — Ausztria és külföld. Az uj zürichi ügyvédi rendtartási törvény. Közli: S t e n g e r Rezső, Bpest.) Nyilt kérdések és feleletek. (Az örökösödési eljárás köréből. I. Irta. dr. Langfelder Ármin ügyvéd Námesztón. II, dr. Szily Ferenc kir. közjegyzőhelyettes, Bpest.) — Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET • Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. Előfizetési felhivás! Október hó i-ével uj előfizetést nyitunk lapunkra Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése múlt hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalához Budapest, V.. Rudolf-rakpart 3. szám alá küldendők. Vádlottak kihallgatása a főtárgyaláson Irta: HELMBACHER NÁNDOR ipolysághi kir: törvényszéki elnök. A B. P. életbe léptetésével egyik controvers és nagy jelentőségű kérdés az. hogy a B. P. 304. §-ának második bekezdésében foglalt, a vádlottak kihallgatására vonatkozó rendelkezését miképen magyarázzuk ? A hivatkozott szakasz második bekezdése rendeli, hogy «az elnök a tanuk ésatöbbi vádlottak távollétében a vádlottat és ha többen vannak, mindegyiküket kihallgatja.)) A kérdés az. mikép értelmezendő a törvénynek ama kitétele: «a többi vádlottak távollétében hallgatja ki» oly módon, hogy a vádlott kihallgatásánál a többi vádlott társak még akkor sem lehetnek jelen, ha a főtárgyaláson már kihallgattattak, vagy pedig oly módon, hogy a főtárgyaláson kihallgatott vádlott, a vádlott társának kihallgatásánál jelen lehet. Nagy fontosságúnak jelentkezik ezen kérdés, nem csak azért, mert a B. P. 384. §. b) pontja szerint hivatalból figyelembe veendő (384, §. utolsó bekezdése) semmiségi okot képez az. ha «a főtárgyalást oly egyén jelenléte nélkül tartották meg, kinek jelenlétét a törvény mellőzhetlennek nyilvánítja ...» hanem azért is, mert Balogh, Illés, Vargha jeles commentárunk (III. kötet 310. I. 3. pont) azon nézetnek adott kifejezést, hogy « ... elnök a vádlottathallgatjaki. s pedig a tanuk és vádlottak távollétében. Ha tehát több vádlott van, a már kihallgatott vádlottnak sem szabad jelen lenni akkor, midőn vádlott tá/sukat hallgatják ki.» A ministeri indokok ezen perjogi kérdéssel nem foglalkoznak oly alapossággal és oly kimerítő módon, mint a hogy azt egyéb elméletileg vitás, gyakorlatilag helyes és célszerű — perjogi kérdéseknél teszik. De különösen részletes megvitatásban részesülnek az indokokban azon kérdések, a melyek törvényhozási újítást képeznek, már pedig a felhozott kérdésnek ama magyarázata, hogy a vádlott, a kihallgatott vádlott társuk jelenlétében kihallgatható nem volna törvényhozási ujitás volna. A jelzett szakaszra vonatkozó ministeri indokok (518. 1.) a vádlott kihallgatására nézve egyik helyen csak annyit mondanak, «hogy rendszerint egyenként hallgatandók ki, — mely kijelentés azonban útbaigazítást a kérdés eldöntésére nem ád, sőt a Lapunk mai száma mennyiben azt mondják, hogy rendszerint egyenként történik kihallgatásuk, a mi arra is engedne következtetést vonni, hogy a vádlottak együttesen is kihallgathatok. — a mi a B. P. egyenesen ki van zárva, a kérdést még jobban bonyolítják. A felvetett kérdés megoldására a külföldi törvényekben és commentárakban anyagot nem találtam, — az elmélet és gyakorlat tudtommal, — ezen kérdéssel nem foglalkozott. A B. P. egye; szakaszainak rendelkezései, egyenkint és összevetve, a kérdés megoldására és a törvényhozó ez iránybani intentiójának felismerésére módot adnak. A B. P. 302. §. rendelkezése szerint «a vádlott jelenléte nélkül a főtárgyalást megtartani nem szabad», kötelező szabály tehát az, hogy a vádlottnak a főtárgyalás elejétől annak végéig jelen kell lenni, ezen szabály alól a B. P. kivételt tesz a 297. $-ban, midőn a vádlott durva magaviselete miatt a teremből kivezethető, a 310. §-ban, midőn vádlott a vallomástétel szabadsága érdekében eltávolítható és a 369. §-ban, midőn az esküdtek főnöke az esküdtek határozatát, a minek a > vádlort távollétében történni kell. A főtárgyalás a vádlottra nézve a tárgyalás megnyitásával (301., 342., 542. §.) kezdődik, ez az az időpont, a melytől kezdve az ülés bezárásáig a vádlott jelenléte kötelezőleg elő van irva, a törvénynek ezen rendelkezéseiből, miután a kivételeket megállapítja és ezek közé. — a mint azt alább látni fogjuk, — a 304. §. a vádlott kihallgatására vonatkozó intézkedését nem sorolhatja, nem lehet egyebet következtetni, mint csak azt, hogy a kihallgatott vádlott, vádlott társának kihallgatásánál nemcsak hogy jelen lehet, hanem semmiségi okból (384. §. 6. pont) jelen lenni.; kell. Hogy a B. P. 304. ij-ának a vádlott kihallgatására 'Vonatkozó rendelkezése a 302. §-ban foglalt kötelező szabály alól kivételt tenni nem akart, de nem is akarhatott a nélkül, hogy intézkedéseivel ellenmondásba kerüljön, mutatja a fent hivatkozott kivételt képező 297. és 310. §-nak azon categorikus utasítása, hogy a semmiség terhe alatt a távol volt vádlottak a távoliétökben történt körülményekről értesitendők, a törvénynek ezen intézkedése a 304. §-ban felvéve nincsen, már pedig, ha a törvényhozó szándoka az lett volna, hogy a kihallgatott vádlott, a vádlotttárs kihallgatásánál jelen nem lehet, ugy a jelzett intézkedést feltétlenül felvette volna, már azon indokból is, mert ha a vádlott vallomása bizonyító eszközt képez, és pedig nemcsak önmaga ellen, hanem vádlott' társával szemben is, ugy a vádlott a törvény által biztosított ama jogától, hogy a terhelő bizonyítékra észrevételeket tehessen'; vádlott társához kérdéseket intézhessen (304., 305., 307. §. utolsóelőtti bekezdés) megfosztatnék és megsértetnék eljárásunknak ama alapelve, hogy minden bizonyíték felvételénél a vádlottnak jelen lenni kell. A 310. §. második bekezdésének azon kitétele is, hogy a vádlott kívánatára a vallomás jelenlétében ismétlendő. bizonyságul szolgál annak, hogy ha a valiomástétel szabadsága érdekében eltávolított vádlott távollétében teljesített kihallgatások eredménye ismételhető, az illető vádlott újbóli kihallgatása által, ugy valóban nincsen ok annak eltiltására, hogy az esetekben midőn a vallomástétel szabadsága nem igényli, hogy a vádlott kihallgatása alkalmából a már kihallgatott vádlotttárs jelen ne lehessen. De a leghatározottabban nyilatkozik a kérdés megoldására nézve a 310 §. azon kitétele, hogy: «a vádlott — a vádlotttárs kihallgatása alatt kivételesen eltávolítható)), — a mely rendelkezésben utasítás foglaltatik az iránt, hogy a vádlott rendesen a már kihallgatod vádlotttársa jelenlétében hallgatandó ki, — a mit ezen szakasz mint indokolása is igazol, midőn azt mondja: «más okból, mint a melyet a törvény kiemel, t. i. a vallomástétel szabad12 oldalra terjed.