A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 39. szám - Zártöréses sikkasztás

156 A JOG ber hó 12-én 4,337 sz. a.)- Családi állás elleni vétség miatt vádolt Sz. Zoltán, továbbá az 1894. évi XXXI. t.-c. 124. §-ába (házassági törvény) ütköző vétség miatt vádolt T. Vendel és T. Vendelné sz. P. Lujza elleni bűnügyben következőleg itélt: Sz. Zoltán községi jegyző és helyettes anyakönyvvezető vádlott a btkv. 257. §-ába ütköző családi állás elleni vétségben bűnösnek kimondatik és ezért a btkv. 257. §-a és az 1894. évi XXXI. t.-c. 121. §-a alapján, de a btkv. 92. §-a alkalmazásával, az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célokra fordítandó, az Ítélet jogerőre emelkedése után 15 nap különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő, igazolt behajthatatlanság esetében 2 (kettő) napi fogságra átváltoztatandó 10 frt (tiz) pénzbüntetésre, mellékbüntetésül pedig viselt hivatalának, azaz anyakönyvvezető helyettesi hivatalának elvesztésére ítéltetik, stb. F. Vendel és neje P. Lujza vádlottak az 1894. évi XXXI. t.-c. 124. §-a alapján ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetnek. Indokok: Az iratoknál fekvő hiteles házassági anyakönyvi kivonattal bizonyítva van, hogy T. Vendel II. r. és P. Lujza III. r. vádlottak 1898. évi február 6-án Sz. Zoltán I. r. vádlott devecseri anyakönyvvezető helyettes előtt házasságot kötöttek. Ugyancsak az iratok közt levő keresztelési anyakönyvi kivonattal bizonyítva van, hogy P. Lujza a most jelzett alkalommal 16-ik életévét még be nem töltötte, mert 1883. évi január 4-én született. Ezt a körülményt s ennélfogva azt is, hogy III. r. vádlott fejletlen kora miatt a házasságot megkötni nem lett volna szabad, Sz. Zoltán csak a házasság megkötése után vette észre. Sz. Zoltán vádlott avval védekezett, hogy hivatalos teendőivel való nagymérvű elfoglaltsága miatt a kérdéses házassági ügyre nem fordíthatott kellő gondot, csak arra ügyelt, hogy a kihirdetés alakilag megtörtént-e s az iratok rendben vannak-e, azt azonban, hogy a felek között forog-e fenn valamely házassági akadály, annál kevésbbé vizsgálta, mert a kihirdetést nem ő, hanem az állami anyakönyvvezető teljesítette, a kiről ő mivel pontos és lelkiismeretes hivatalnok, fel sem tételezte, hogy házassági akadály fennforgása esetében a kihirdetést foganatosította volna. Tekintettel azonban arra, hogy sem a vizsgálat, sem a végtárgyalás során fel nem merült adat arra nézve, hogy vádlott az 1894: XXXI. t.-c. 7. §-ába ütköző és az 51. §. alapján megtámadási okot képező házassági akadály — fejletlen kor — fenforgásáról tudomással birt volna a házasság megkötése idején, de tekintettel arra is, hogy vádlottnak, mint anyakönyvvezetőhelyettesnek hivatalos kötelességében állott és módjában is lett volna az iratokból meggyőződést szerezni a házassági akadály fennforgásáról; kétségtelen, hogy vádlottat a kérdéses házasság megkötése körül gondatlanság terheli, cselekménye pedig a btkv. 257. §-ába ütköző családi állás elleni vétséget képezi, mert a H. Törv. 121. §-ának kiterjeszkedő rendelkezése folytán a btkv. 257. §-a a házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselőre alkalmazandó az esetben, ha ezt oly házasság megkötésénél — mely a fennforgó érvénytelenségi ok miatt a H. T. szerint megtámadható vagy semmis — gondatlanság terheli. Vádlottat tehát ugy beismerésével, mint a vonatkozó anyakönyvi iratokkal is bizonyított tényállás alapján a fent minősített vétségben bűnösnek kellett kimondani s ezért a btkv. 92. §-ának alkalmazásával a rendelkező részben kitett büntetéssel kellett sújtani; figyelembe vétetvén büntetlen előélete, hivatalos teendőkkel nagymértékben való elfoglaltsága, továbbá, hogy a kihirdetést nem ő eszközölte s megbízott abban, hogy a kihirdetés minden tekintetben szabályszerüleg történt s végül, hogy az igazságügyminister III. r. vádlottakat az 1894: XXXI. t.-c. 7. §-ában meghatározott házassági akadály ( fejletlen korj alól utólag 16,143/1. M. 1898. I./a. sz. rendeletével utólag felmentette: mely enyhítő körülmények eléggé számosak és nyomatékosak arra nézve, hogy ezen vádlott büntetésének kiszabásánál a btkv. 92. §-a vétessék alkalmazásba. Az 1894 évi XXXI. t.-c. 121. §-ának imperativ rendelkezéséhez képest a btkv. 257. §-a és 92. §-a alapján kiszabott büntetésen felül még a viselt hivatal (anyakönyvvezető helyettes) elvesztését is ki kellett vádlott ellen mondani stb. T. Vendel és P. Lujza azzal vádoltattak, hogy a H. T.-ben megszabott akadály vagy érvénytelenségek fjeién esetben fejletlenségi kor) ellenére tudva kötöttek házasságot s ez által a H. T. 124. §-ába ütköző vétséget követték el. Tekintettel azonban arra, hogy vádlottak avval védekeztek, hogy III. r. vádlott a házasságkötés idején még nem mult el 16 éves, tudomásuk sem volt, mert a III. r. vádlott szülei mindig azt mondták vádlottnak, hogy P. Lujza 17 éves, miért is ők a kézhez kapott keresztelő levelet meg sem nézték, hanem olvasatlanul adták át az anyakönyvvezetőnek, a ki a kihirdetést ezután foganatosította, a nélkül, hogy az akadályt észrevette és erről őket értesítette volna, tekintve, hogy nincs adat arra nézve, hogy vádlottak védekezése a valóságnak meg nem felel, sőt jóhiszeműségüket támogatja az a körülmény, hogy P. Lujza életkorához képest testileg nagyon kifejlődött s végül tekintve, hogy a H. T. 124. §-ába ütköző vétség csak akkor állapitható meg, ha valaki tudva köt valamely akadály vagy érvénytelenségi ok ellenére házasságot, ellenben gondatlanság esetében a H. T. 124. §-a nem alkalmazható: ennélfogva II. és III. r. vádlottakat, kik a kérdéses akadály fennforgásáról nem bírtak tudomással, az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól fel kellett menteni. A evőn kir. itélö tábla (1898. február hó 7-én 3,4l7'99. sz a) A kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletének jogorvoslattal meg nem támadott azt a részét, mely szerint T. Vendé es P Lujza az ellenük emelt vád alól felmentettek, nem ennti, fellebbezett részét pedig helybenhagyja indokainál fogva. A m kir Curia (1899. évi június 8-án o,o9/. sz. a.) Mind a két alsóbirósácr Ítéletének megváltoztatásával Sz. Zoltán vádlott az ellene emelt vád és következményei alól felmentetik. I n d o k o k: Sz. Zoltán helyettes anyakönyvvezető, T. Vendel és P Lujza házasulok közt, az anyakönyvvezető által felvett kihirdetésről szóló jegyzőkönyv és a kihirdetésre vonatkozó közokiratok alapján kötötte meg a házasságot. ...... . Minthogy az a körülmény, miként a házasság kihirdetése elrendeltetett és teljesíttetett, biztosította vádlottat arról, hogy a házasság meg kötését törvényes akadály nem gátolja, vádlott azzal, hogy a kihirdetésről felvett jegyzőkönyv adatainak helyességében bízva, P. Lujzának koráról, a házasság megkötése előtt meggyőződést nem szerzett, büntetendő gondatlanságot el nem követett, vádlott ellenében tehát büntetendő cselekmény vagy mulasztás tényálladéka meg nem állapitható; ennélfogva mind a két alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával Sz. Zoltán vádlottat az ellene emelt vád és következményei alól fel kellett mentem. Ügyvédi rendtartási ügyekben A btkv. 380. §-ában meghatározott csalás jelenségei nem zárják ki a fegyelmi vétség miatti eljárást azok ellen, a kiknek e nemű vétsége esetében az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága hatósági körrel bir. A pécsi kir. ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1898. nov. 29-én 599. sz. a.) B. Károly és dr. G. Salamon ügyvédek elleni fegyelmi ügyben következőleg végzett: Minthogy a panaszbeli előadás szerint a panaszos megkárosítását az idézte elő, hogy a panaszos testvérének gyermekei L. József és Róza, B. Károly ügyvédnek egy 850 frtról szóló adóslevelet adtak ki, melyet ez Sch. Dávidra engedményezett s ennek megbízásából dr. G. Salamon ügyvéd az adósoknak arra a birtokára kebeleztetett be, amelynek tulajdonjoga iránt a panaszos az adósok ellen pert folytatott s azt perújítás íolytán meg is nyert, de már nem érvényesíthette, mert időközben a megnyert birtokot dr. G. Salamon ügyvéd Sch. Dávid megbízásából elárvereztette, ez a tényállás pedig az esetben, ha beigazolható a panaszosnak az az állítása, hogy L. József és Róza, B. Károly, Sch. Dávid és dr. G. Salamon a 850 frtos kötvény kiál litása, bekebelezése és végrehajtása utján való érvényesítés körül azzal a rosszhiszemű célzattal jártak el, hogy a panaszos ne érvényesíthesse majdan megítélendő tulajdonjogát: a btkv. 386. §-ába ütköző csalás jelenségeit tünteti fel, ennek vizsgálata és elbírálása pedig nem fegyelmi útra, hanem a büntetőbíróság hatáskörébe tartozik s a közreműködött ügyvédek büntetőjogi vagy fegyelmi felelőssége is csak akkor lenne megállapítható, ha a büntetőbíróság a kérdéses bűncselekményt már az összes résztvevők ellenében megállapította: a fegyelmi bíróság ez ügyben a további eljárást hatáskör hiányából megszünteti stb. A m. kir. Curia (1899. évi június 10-én 208. sz. a.): végzésének megváltoztatásával az eljáró elsőfokú fegyelmi bíróság utasittatik, hogy a panaszt saját hatósági körében intézze el. Indokok: A btkv. 386. 386. §-ában meghatározott csalás jelenségei nem zárják ki a panasz szerint fenforgó fegyelmi vétség miatti eljárást azok ellen, a kiknek enemü vétsége esetében az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága hatósági körrel bir. Ebben az esetben sem lévén mondható, hogy a sértett felet akár amiatt, mert a bűnvádi eljárás megindítása végett a btkv. 390. §-ának megfelelően indítványt tenni nem akart vagy nem akar, akár amiatt, mert inditványozási joga a btkv. 112. §-a értelmében esetleg el.enyészett. a részéről vitatott fegyelmi vétség miatti panasz joga nem illeti, vagy hogy a fegyelmi bíróság a vitatott fegyelmi vétség miatti eljárásra hatósági körrel nem bir, vagy hogy hiányzanak a fegyelmi vétség jelenségei, ha az ügyvéd ellen a btkv. 386. §-ába ütköző cselekmény jelenségei észleltetnek: végzésének megváltoztatásával az elsőfokú fegyelmi bíróság utasítandó volt, hogy a panaszt saját hatósági körében intézze el. Kivonat a ..Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Löwenstein Jakab e. Bánlak, n.-becskereki törvényszék bej^ okt. 21. félsz nov. 18. csb. dr. Solymossy Sándor tmgg. dr. Kiszely Kalman - Balog Gyula e. Kalocsa, u. o trvszék, be\. dec. 12. félsz. jan. 12 csb. dr. Haaz Béla, tmgg. dr. Grosz Benő. - Hornik M es trsa e Maros-Ludas, tordai trvszék, bej. nov. 15. félsz. dec. 3. csb. Pozsony Antal tmgg. dr. Popeszku Gvula. - Kulcsár Gyula e. fcrmihalyfalva n.-varadi trvszék. bej. okt. 24. félsz. nov. 20. csb. Geleta Géza tmgg. dr. Hajós Emil. - Balog Gvula e. Kalocsa, u. o. trvszék, KnvJt™ Vn janA?,- CSb- dr Haaz Ma' tmSS7- dr. Grosz Benő.Kovatsovits D. e. O-Becse, újvidéki törvényszék bej. okt. 14 félsz. c,i, dr Sengauer Ferenc, tmgg. dr. Székely Ignác. - Székely Sohár f eherVDan U- r°- trvszék' beÍ- nov- 20 fe'sz dec. 15. csb. frvszék hli T?g ^Pap-P, Gábor- - Szász Mih%e-B Csaba- gyulai SLr'viSos. ' L felSZ' n°V- 22" CSb- FeketC József' tm^ drAz uinfsf 1^Zat°M : K • Ujp6Stl Jbirőság"ál a 1 j e g v z ö i áll. okt. 5. ,ilL^JPest_jbu-osagnal ibiróiésalbirói áll. okt. 5. • HTOMDilA BCD»PMSTK1- "