A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 38. szám - Keletkezik-e kötelem, midőn a hitelező v é g r e h a j t á s uíján nem az adós, hanem egy harmadik s z e m é l y vagyonából nyer kielégítést?

152 A JOG kimerítvén, felperes a hagyatékot tárgyaló bíróság 1,445 és 1,561 p. 897 sz. átadó végzések tartalmával szemben kielégítésre igényt nem tarthat, nem pedig azért, mert a hagyaték átadó végzés adatai az alperes saját bemondásán illetve ily irányban előterjesztett kérelmén alapulván, a perenkivüli hagyatéki eljárásnak ily értelemben történt elintézése az örökhagyó hitelezőinek sérelmére nem válhatik. E szerint ki lévén mutatva, hogy a felperes követelését meghaladó hagyatéki vagyon alperes illetve alperesek kezeihez jotott, alperesek marasztalása anynyival inkább indokolt, mert az 1897 február 8-án feivett hagyaték tárgyalási jegyzőkönyv szerint elsőrendű, lperes özv. E. Mórné egyebek közt arra is kötelezte magát hogy ujabb férjhez menetele esetére minden gyermeke részére 1,000—1,000 frtot fog fizetni, mely tény valószínűtlenné teszi azt az állítását, hogy a hagyatékot saját állítólagos követelései kimerítették. Igaz ugyan, hogy abban az esetben, ha a hagyaték az összes hitelezők kielégítésére nem elegendő, a hagyaték hitelezői csak aránylagos kielégítésre tarthatnak igényt, alperesek azonban a fennforgó esetben oly értelmű kérelmet, hogy felperes követelése csakis aránylagos kielégítésben részesitessék, nem terjesztettek elő, sem az összes hagyatéki terhek tüzetes igazolása mellett nem mutatták ki azt az arányt, amelyben felperes követeléséből esetleg levonást tűrni tartozik, ennélfogva ez a kérdés, illetve az I. r. alperes vélt követelései valódiságának kérdése ezúttal elbírálás tárgyát sem képezhetvén, — a másodbiróság Ítélete az ügy érdemében ezekből az indokokból helybenhagyandó volt stb. Bűnügyekben. Ha a vádlott a postára adás végett neki átadott pénzt elsikkasztja és a feladás bizonyitása végett megbizójának hamis postai feladó-vevényt mutat, nem sikkasztást, hanem közokirathamisítást követ el. A pancsovai kir. törvényszék : Sikkasztás vétsége és kétrendbeli közokirathamisitás büntette miatt vádolt A. Szvetozár elleni bűnügyben ítélt : Fogva levő A. Sz. vádlottat a dr. E. Gy. kárára elkövetett, a Btk. 355. §-ába ütköző s a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében bűnösnek mondja ki s a Btk. 355., 356. és 358. §-ok alapján vizsgálati fogságának fentartásával a mai naptól számított 1 havi fogházra ítéli, vizsgálati fogságából mit sem számit be, a mellékbüntetést a Btk. 54. §-a alapján mellőzi s kötelezi, hogy dr. E. Gy. károsnak 50 frt kárösszeget megfizessen. Indokok: Vádlott beismerése s a végtárgyalás adatai szerint dr. E. Gy. károstól a célból, hogy a postára feladja, kapott 33 írt és 25 frtra kiállított 2 drb posta-utalványt. Vádlott az utalványokat nem adta fel, hanem uj utalványokat készített és pedig egyet 3 frtra, a másikat pedig 5 frtra állította ki s a címzetteknek ily összeggel adta fel. A postakincstár az utalványok szövegének megfelelőleg az utalványokat elkönyvelte s a feladást igazoló posta-vevényeket szintén az utalványok szövegének megfelelően 3 illetve 5 frtról kiállította. Ennek megtörténte után vádlott a íeladó-vevényeket 33 illetve 25 frtra hamisította s azokat károsnak átadta. E tényállás szerint az által, hogy vádlott a közokiratnak tekintendő posta feladó-vevényeket meghamisította, az egyedül kárt szenvedhetett postakincstárra jogsérelem nem háromolhatott, mert ez csak a tényleg lefizetett összegekért felelős; ez okból vádlott az ellene emelt közokirathamisitás bűntettének vádja és következményei terhe alól fölmentendő volt. Ellenben, mert vádlott beismerése szerint a neki átadott 58 írtból 50 frtot saját céljaira jogtalanul felhasználta : a sikasztás vétségében bűnösnek kimondani s figyelemmel vádlott töredelmes beismerésére, fiatal korára, büntetlen előéletére, mint nyomatékos enyhitő körülményekre amelyekkel szemben súlyosító körülmény fenn nem forog, bünösségi fokához mérten büntetni kellett. A vizsgálati fogság fentartását az indokolja, hogy vádlott állandó tartózkodási helylyel nem bir s hogy szökésben volt. (1899 május 13. 2,346 99. sz. a.) A temesvári kir. tábla itélt : A vádlottat a sikkasztás vétsége helyett kétrendbeli, a Btk. 391. és 392. § ai alá eső közokirathamisitás bűntettében nyilvánítja bűnösnek és ezért a Btk. 392., 399. és 96. §-a alapján a 92. íj. alkalmazásával a mai naptól számítandó 7 havi börtönre, valamint 4 évi hivatalvesztésre és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére mint összbüntetésre ítéli ; a börtönbüntetésből azonban vizsgálati fogsága által 1 hónapot a Btk. 94. §-a alapján kitöltöttnek vesz, egyszersmind pedig a bűnvádi feljelentéshez csatolt 2 drb postai feladó-vevényre feljegyeztetni rendeli, hogy azokon a fizetett pénzösszeg hamisítva van. Ezzel a változtatással egyebekben a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja. Indokok : A. Sz. vádlott az eljárás adataival támogatott beismerése szerint mint ügyvédi irnok az elküldés végett főnöke által reábízott 58 frtból csak 8 frtot adott postára, és az eredetileg 3 frtról valamint 5 frtról kiállított postai feladó-vevényeken a fizetett összegek számait 33 frtra, illetve 25 frtra meghamisította az el nem küldött 50 frtot pedig saját céljaira fordította. Minthogy pedig a postahivatal által kiállított hivatalos pecséttel is ellátott vevények közokiratot képeznek és vádlott 2 ilv^n okiratot hamisított meg abból a célból, hogy ez által magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen ; minthogy továbbá nem áll az, hogy a kérdéses vevények meghamis.tásából másra jogsérelem nem származhatott, mert a följelentőnek a vádlott ez eljárása által ténvlee 50 írt kárt okozott, sőt ebből a cselekményből a postahivatalra is kár háromolhatott volna, a vádlottnak említett cselekményei 2 rendbeli, egymással anyagi halmazatban ál o s a Btk. 391 és ^92 S-ai alá eső okirathamisitás büntettet állapítják meg annál is inkább, mert az a körülmény, hogy a vádlott az eredeti utalványokat megsemmisítette és azok helyett 3 és 5 frtról uj utalványokat állított ki, bizonyítja, hogy a reábízott pénzösszeg eltulaidonithatását illetően eljárásának főnökével szemben leendő igazolhatása végett célzata már akkor a nyerendő postai vevények meghamisítására irányult. A Btk. 92. §-a alkalmazását a vádlott fiatal kora, jó előélete, töredelmes beismerése és szorult anyagi helyzete, mint nyomatékos enyhitő körülmények indokolják. A tett változtatással egyebekben a kir. törvényszék ítélete vonatkozó indokainál fogva hagyatott helyben. (1899 jun.5. 2,949/99 sz. a.) A m. kir. Curia itélt: Vádlott börtönbüntetése a mai naptól számított 1 évre emeltetik, melyből a vizsgálati fogság által 2 hó vétetik a Btk. 94. §-a szerint kitöltöttnek. Ezzel a változtatással a kir. tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A szorult anyagi helyzetre alapított enyhitő körülmény, minthogy teljesen indok nélkül való, mellőztetik. A többi enyhitő körülmény pedig azzal a súlyosítóval szemben, hogy 50 frt kár tényleg okoztatott, nem szolgálhat kellőindokul arra, hogy a főbüntetés a halmazatban álló két bűntettért a Btk. 92. §. alkalmazásán felül még a leszállított büntetési nemben is a kisebb mértéknek megközelítésével állapíttassák meg. A főbüntetés mértéke tehát fölemeltetett ; egyebekre nézve azonban a kir. tábla Ítéletében felhozott s elfogadott indokok ehelyütt is elfogadtattak. (1899. aug 9-én 7,432/899.) A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Oly nyilatkozat, melyben az özvegy haszonélvezeti jogának telekkönyvi törlését megengedi, önmagában nem képezheti ajándékozási illeték kivetésének alapját. (8,755/898. sz.) Gyógyfiirdöket megillető 20 évi házadómentesség nem terjed ki azokra az épületekre, a melyek a gyógyfürdő jellegének megállapítása előtt épültek. (4,848/898. sz.) Adóvisszatérités iránt benyújtott bélyegmentes kérvény elintézését sürgető kérvény szintén bélyegmentes. (6,870/898. sz.) Ha a gazda, haszonélvezeti jognak fentartása mellett vele egy háztartásban élő cselédjének ingatlant ajándékoz: ez az ajándékozási illetéket csak a haszonélvezet megszűntével lesz köteles megfizetni. (2,462/898. sz.) Ha a hitelező adósát levélben arról értesiti, hogy cr követeléséről szóló váltót megkapta: ez a levél illetékmentes. (15,391/898. sz.) A közigazgatási biróság előtt a feleket kir. közjegyzőé képviselheti. (497/898. sz.) nem k Sorsjegy vásárlásra alakult csoport a vele szerződő eladóval szemben egy félnek tekintendő s a vételi illeték <i megvásárolt sorsjegyek összértékétől jár. (9.936/898. sz.) Oly esetben, midőn hatósághoz ingó dolgok vétele iránt levélben tétetik ajánlat és ezt az ajánlatot a hatóság ugyancsak levélben elfogadja : írásban kötött vételi szerződés létesül. (12,256/898. sz.) Az által, hogy egy közkereseti társaságba uj taook lépnek be, uj adóalany nem létesül. (1,285/898. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlő ny"-böl. r^f 1nCndÖk,: Fuchs Sándor e- Nagy-Becskerek, u. o. trvszék, be> okt. iu. telsz. okt. 30. csb. Selymessv Sándor, tmop. Tarmaczkv Sándor. - Bakarcsics és Gasparac e. Buccarri, u. o. trvszék, hej. szept. 26. ÓJ! ; ' t ,csb' t-zepuhcs Koszto, tmgg. Pintarics M. - Lichtenstein bandor e. Budapest, ker. és váltó törvényszék bei. okt. 12 félsz. okt. Ut. csb. loth Aurél, tmgg. Zsarnay Lajos. - Ifj. Beehr Frigyes e. tmo* X VrVSzéli>.bej- okt. 21. félsz. nov. 11. csb. dr. Biró Kálmán, tmgg. dr. Hosszú Sándor. 90 ^áJyaZatok : Az oklándi kir. jbiróságnál i bírói áll. szept ig_Z^A_facseti jbiröságnál a 1 b i r ói áll, szept 30.