A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 38. szám - Keletkezik-e kötelem, midőn a hitelező v é g r e h a j t á s uíján nem az adós, hanem egy harmadik s z e m é l y vagyonából nyer kielégítést?

150 A JOG teszi és nem áll az kötelességében, hogy halálos betegségbe esett kis gyermekének ápolását másra bizza. Az a kérdés, hogy valamely tény igazolttá teszi-e a segéd szünetelését, ennek a ténynek jogi megítélését tételezi fel, tehát a felülvizsgálat körébe tartozó jogkérdést képez. (A budapesti kir. kereskedelmi és váltó törv. felebbezési tan. 99. márc. 6. E. 26. sz. a.) Az általános bányatörvény 140. §-a szerint a bányarészvény ingó dolog jogi természetével bir és a 2. §. szerint, a mennyiben a bányatörvény különös határozatokat nem tartalmaz, a bányászati ügyekre is az általános polgári és kereskedelmi törvények is alkalmazandók. Igaz ugyan, hogy az általános bányatörvény I42. §-a szerint mindaddig mig valamely bányarészvénynek más birtokosra ruházása a bányahatóságnak a bányatársulati könyvbe iktatás végett fel nem jelentetett, csak az ott beiktatott birtokos tekintetik bányatársnak ; a törvény e rendelkezésének az a helyes értelme, hogy a bányatársulati könyvbe iktatás a bányarészvény tulajdonjogának megszerzéséhez múlhatatlanul nem szükséges, hanem a szerzés megtörténhetik más a szerzésre alkalmas módon, mert a bányatársulati könyvbe iktatás csak a társulattal szemben a bányatársi minőséget és jogok gyakorolhatását érinti. Minden bányarészvény határozott névre lévén kiállítva, ebbeli minőségénél fogva a névre szóló értékpapírokkal annyiban egyforma jogi tekintet alá esik, a mennyiben az egyébként különleges jogi természete megengedi; ehhez képest a kereskedelmi törvény 172. és 173. §-nak az értékpapírok átruházására vonatkozó, és a bányarészvények különleges jogi természetével nem ellentétes rendelkezése a bánya részvényekre is megfelelően alkalmazandó. Eszerint pedig kétségtelen, hogy a báayarészvény pusztán kézről-kézre átadás által tulajdonul meg nem szerezhető, hanem ehhez legalább is érvényes üres hátirat, vagy a szerzés egyéb alkalmas címének egyébként igazolása szükséges ; és így a bányarészvényre nézve a tettleges birtok magában véve tulajdonjognak jogi értelmét meg sem állapítja. (A m. kir. Curia felülvizs. tan. 99. jun. 16. G. 163.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A kereseti váltón látható telepítés alatt előforduló az a kitétel: (eventuell in Szabadka bei der Oesterreich-ung. Bank.) nem telepest, hanem szükségbeli utalványt jelent. Mert két telephely vagy telepes megnevezése esetében a két telepes rendszerint az «és» illetve «vagy», de nem az «esetleg» (eventuell) szóval kapcsoltatik össze és mert az idézett szavak nyelvtani értelmének, valamint a kereskedelmi, illetve váltóforgalomban általán elfogadott értelemnek megfelelően ezen kifejezés helyesen csak akként magyarázható, hogy az szükségbeli utalványt jelent. Ily körülmények között az elfogadó elleni váltókereseti jog fentartása végett nem volt szüksége a váltónak a szükségbeli utalványozottnál való bemutatásnak és a fizetés meg nem történtének óvással való igazolásának, mert ennek elmulasztása a vt. 61. §-a értelmében csak a visszkeresetnek, de nem az elfogadó elleni váltókeresetnek elvesztését vonja maga után. A zombori kir. törvényszék (1898. dec. 21-én 14,019. sz. a.) P. Milán felperesnek G. Triva alperes ellen 600 frt és jár. iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatott. Indokok: A kir. törvényszék a keresetre azért tűzött a sommás végzés kibocsátásának mellőzésével tárgyalást, mert annak dacára, hogy a kereseti váltón az intézményezettől különböző személy van felperesként megjelölve és a telepes egyszersmind a váltó birtokosa is, a keresethez óvás nem csatoltatott. Felperes a tárgyaláson bemutatott egy szabályszerűen kiállított óváslevelet, a melynek tartalma szerint a kereseti váltó az 1898. ápril 25-ére esett lejárati napot követő első köznapon, 1898. ápril 2fi-án a váltón kitüntetett egyik telepesnél: a bács-kulai takarék és hit lrészvénytársaságnál fizetés végett bemutattatott, arra azonban fedezet nem adatott. Alperes egyrészt azért kéri felperest keresetével elutasítani, mert az óváslevél elkésetten mutattatott be, másrészt, mert a váltón két telepes van megjelölve, ennek dacára azonban az csak az egyik felperesnél óvatoltatott meg, végül pedig érdemben is védekezik. Az a Körülmény, hogy felperes az óváslevelet a keresethez nem mellékelte, elutasítására okul nem szolgálhat, mert a kereseti követelés megállapítására szükséges okiratnak a kereset mellőli hiánya a váltóelj. rendelet 14. §-a értelmében csupán a sommás végzés kibocsátásának mellőzését vonja maga után, de a felet attól a jogától, hogy bizonyítékait a per során használhassa, meg nem fosztja. Ám minthogy oly esetben, midőn a váltón több telepes van kijelölve, az elfogadó is jogosítva van a váltófedezetet a vagylagosan kijelölt telepesek bármelyikéhez elküldeni, s ebből természetszerűleg következik, hogy ilyen esetben a váltót fizetés végett mindkét telepesnél be kell mutatni és csak ha mindkét telepes megtagadja a váltó kifizetését, tekinthető a fizetésmegtagadás megállapítottnak, minthogy továbbá a kereseti váltón két telepes, a bács-kulai takarék és hitelrészvénytársaság és az osztrák-magyar bank szabadkai intézete van kijelölve és ennek dacára a per adatai szerint óvás csak a bács-kulai takarék és hitelrészvénytársaságnál vétetett fel és minthogy végül a vtrv. 43. §-a értelmében, ha olyan váltó, a melynél az intézvényezettől különböző személy van telepesként megnevezve és a telepes nem egyszersmind a váltó birtokosa is, a telepesnél kellő időben nem óvatoltatik, a váltóbirtokos nem csak a kibocsátó es forgatok ellen, visszkeresetét, hanem az elfogadó e lem valtokeresetet ,s elveszt,: ugyanazért felperest, ki alperes ellem kereset, jogá az idézett SS értelmében elvesztette, keresetevei, az alperes által felhozott eevéb kifogásokra való tekintet nélkül, elutasítani kellett stb. A szegedi kir. ítélőtábla (1899. ápr. 10-én 355; sz. a.) az elsó'biróság ítélete megváltoztattad és alperes mint a Kulán az 1897. évi dec. 27-én 600 frtról kiállított váltó elfogadója köteleztetik 600 frt tőkét stb. felperesnek megfizetni stb. Indokolás. A váltótörvény 3. §-ának 7. pontja értelmében a váltón fizetési hely csak egy lehet, a mennyiben több fizetési hely kijelölése esetében csak is az első tekintetik fizetési helynek, a többi pedig figyelembe nem vételik. Telepitett váltónál az intézvényezettnek joga van ugyan tobb telepest is kijelölni, de a telepes kijelelölése csakis a fizetési helyre történhetik. Ha már most a második sorban kijelölt fizetés, hely nem létezőnek tekintetik, erre a helyre telepes sem nevezhető s ha mégis neveztetett, figyelembe szintén nem vehető. Ebből következik, hogy a kereseti váltón másodsorban kitüntetett fizetési hely Szabadka, valamint az erre a helyre megnevezett telepes figyelembe egyáltalán nem vehető s mint fizetési hely csakis az első sorban megjelölt Kula jöhet tekintetbe, a miért is az erre a helyre megnevezett telepes ellen felvett óvás elégséges az elfogadó ellen való kereseti jog fentartására. Ezért és mert az alperes részéről felhozott tanuk nem bizonyították, hogy a 2 7. alatti kiegyezés a kereseti váltóra vonatkozik és hogy az alperes a felperesnek .300 frtot fizetett, az elsó'biróság ítéletét megváltoztatni és az alperest mint a kereseti váltó elfogadóját a váltótörvény 23. §. alapján a váltóösszeg és kamatai megfizetésére kötelezni kellett stb. A m. kir. Curia (1899. június 22-én 596. sz. a.) a másodbiróság ítélete helybenhagyatik stb. In d o ko k: A kereseti váltón látható telepítés alatt előforduló azakitétel: «eventuell in Szabadka bei der Oester reich-ung. Bank» sat. nem telepest, hanem szükségbeli utalványt jelent; mert egyrészt két telephely vagy telepes megnevezése esetében a két telepes rendszerint az «és» illetve « vagy », de nem az «esetleg» (eventuell) szóval kapcsoltatik össze és mert másrészt az idézett szavak nyelvtani értelmének, valamint a kereskedelmi illetve váltóforgalomban általán elfogadott értelemnek megfelelően ezen kifejezés helyesen csak akként magyarázható, hogy az szükségbeli utalványt jelent. Ily körülmények között pedig az elfogadó elleni váltókereseti jog fentartása végett nem volt szükséges a váltónak a szükségbeli utalványozottnál való bemutatása és a fizetés meg nem történtének óvással való igazolása, mert ennek elmulasztása a v. t. 61. §-a értelmében csak a visszkeresetnek, de nem az elfogadó elleni váltókeresetnek elvesztését vonja maga után. Tekintve, hogy felperes a váltónak a bács-kulai takarék- és hitelintézetnél, mint felperesnél történt bemutatását a másodbíróság ítéletének e részben helyes indokai szerint a tárgyalás folyamán C. alatt becsatolt szabályszerű óvással bizonyította; tekintve, hogy az alperes részéről felhívott és kihallgatott tanuk mi bizonyítékot sem szolgáltattak arra nézve, hogy alperes felperesnek 300 frtot kifizetett és igy, habár a tanúvallomások mérlegelése nyomán megállapítható is az, hogy a 2 7. alatti «kiegyezés» a kereseti váltóra vonatkozik, mert felperes nem is állította, hogy ezenkívül alperes irányában még egy más váltókövetelése is állott fenn, bizonyitatlan maradt az a körülmény, hogy a váltónak ellenérték nélkül leendő visszaadása tekintetében a 2 7- alattiban kikötött feltétel bekövetkezett: a másodbiróság helyesen rendelkezett, midőn alperes kifogásait elvetette és őt a kereseti váltótőkének, kamatának fizetésére kötelezte stb. Sem a sommás eljárásról, sem pedig az általános törvénykezési rendtartásról szóló törvények oly rendelkezést nem tartalmaznak, mely a külömben sommás eljárásra tartozó ügyeknek rendes peruton való tárgyalását és elintézését feltétlenül tiltaná. Az 1881. LIX. t.-c. 14 §-ának rendelkezése csakis az 1868. LTV. t.-c. 95. és 96. §§-ai helyezi hatályon kivül. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1898. szept. 21. 81,758. sz. a.) S. Jakab csődtömege felperesnek P. Emil alperes ellen zálogjog hatálytalannak kimondása és 454 írt 80 kr. visszafizetése és jár. iránti perében következő i t é 1 e t e t hozott: A 4,367. sz. kielégítési végrehajtást elrendelő végzés alapján P. Emil javára S. Jakab ellen 400 frt 65 krtőke és jár. erejéig 1897. jul. 27-én foganatosított árverés összes jogkövetkezményeivel együtt a S. Jakab hitelezőivel szemben hatálytalannak nyilvámttatik és ennek folytán alperes P. Emil köteleztetik, hogy felperesnek 454 frt 80 kr tőkét stb. fizessen stb. Indokok: Alperes a kitűzött tárgyalásra az 1898. évi o8,913. sz. vevény szerint rendesen megidéztetvén, meg nem jelent, minél fogva a kereset kitételeit alperes által a pts. 111. §. értelmeben beismertnek tekinteni s alperest a kereset értelmében marasztalni kellett stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1899. febr. 3. 7. sz. a.) az elsőbíróság íteletét az azt megelőző eljárással együtt az 1881. évi 59. t.-c 39. §-ának e) pontja alapján megsemmisíti és utasítja az eljáró kir. torvényszéket, hogy felperesnek a keresetlevelet adja vissza stb. 1