A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 38. szám - Keletkezik-e kötelem, midőn a hitelező v é g r e h a j t á s uíján nem az adós, hanem egy harmadik s z e m é l y vagyonából nyer kielégítést?

272 A JOG halasztó hatályú és ily hatálylyal nem biró igénykereseteket különböztet meg, nyilvánvaló, hogy az utóbbi csoportba tartozók időhatárhoz kötve nincsenek. így az ily igényperekben is meg kell állapitnia a bitónak, hogy az igényjogosultság fenn áll, s hogy a szolgáltatás idegen vagyonból eszközöltetett, ily esetben tehát Y. Z ellen bátran felléphet. A más állásponton levők ellenben azt vitatják, hogy a végrehajtató hitelezője és a zálogtárgy tulajdonosa közt az által, ha a zálogtárgy eladatik és a hitelező kielégíttetik, semminenni kötelmi viszony nem keletkezik. Ervelésök a következő: A meddig a zálogtárgy meg van, addig kötelmi viszonyról szólani nem lehet, mert a tulajdonos jogai a dologi jog szabályai szerint érvényesülhetnek. A tulajdonos érdekei megóvására a végrehajtási törvény kötelező szabályokat tartalmaz, azok közt leghathatósabb a 89. §. rendelkezése. Midőn már az árverés foganatosittatik, akkor a végrehajtásnak függő feltétele nincs, már akkor a lefoglalt vagyontárgy korlátlanul kielégítési alappá vált. A szolgáltatás teljesittetvén, a hitelező az adóst kötelezettsége alól oldja fel, a szolgáltatást követelésére kapja, igy gazdagodásról szó sem lehet. A végrehajtás jogos eszköz a szolgáltatásnak kényszerrel való teljesítésére, a végrehajtási szabályok betartása mellett eszközölt szolgáltatás jogszerű alapokon megy végbe, itt tehát jogalap nélküli gazdagodás esete elő nem állhat. Uj kötelem csakis a zálogtárgy tulajdonosa és az adós között keletkezhetik, utóbbitól amaz követelheti, hogy azon értéket, mely az ő vagyonából adós szolgáltatása fejében adatott, neki térítse vissza. Eme felfogásokkal szemben, az én állásfoglalásom a következő : Az igényper védelmi eszköz arra, hogy végrehajtás folyamán a törvényes intézkedések íentartassanak. Az igényper a végrehajtási eljárás keretébe illesztett külön természetű per, csakis e keretben érvényesülhet, s a végrehajtás folyamán tul kihatása nincs. Az igénylő és a végrehajtást szenvedő között való jogviszonyra az igényperekben hozott itélet hatálylyal nem bir; igazolásnak, perújításnak helye nincs (96., 97. jj§) Az én nézetem szerint tehát ugy a halasztó hatályú mint az ily hatálylyal nem biró igényperek lefolyása csak a végrehajtási eljárás folyamatának határáig terjedhet. Ezen időhatár a vhajtási törvény 96. §. második bekezdésének értelmezéséből következik. Ha a törvényhozó azt akarta volna, hogy az igényper a végrehajtás folyamán is tul terjedjen, megtoldotta volna e szakaszt azon rendelkezéssel, hogy ha a hitelező már felvette a vételárt, tartozik azt az igénylőnek visszaadni, illetve mint idegen vagyon ellenértékét birói letétbe helyezni. A hitelező tehát, a ki törvényes eljárás által kielégítve lett, ezt a szolgáltatást nem tartozik visszatéríteni és az igénylő csupán az adós ellen fordulhat, ki helyett vagyonából a szolgáltatás eszközöltetett. Midőn a törvény hajt végre, ott a törvény maga adja meg a jogalapot arra, hogy a hitelező a szolgáltatást elfogadhatja. Más állapot az, midőn a végrehajtás elrendelésére alapul szolgáló itélet lett megváltoztatva, mert ily esetben a végrehajtásra szolgáló alap vonatott el, nem magának a végrehajtásnak formai kelléke hiányzik. Utóbbi esetben lehet jogalap nélküli gazdagodás, mert a hitelező az Ítéleti jogalaptól fosztatott meg. Az én elvem tehát, hogy lefoglalt idegen vagyonból végrehajtás utján kielégített hitelező megtarthatja azt, a mit szolgáltatásként kapott. Erősebb érvek mindig győznek, s én szívesen fogadom az ellenvéleményt. Belföld. Nemzetközi büntetőjogi kongresszus. (Első nap. szept. 12-én.) F. hó 12-én kezdődött az akadémia nagytermében a Nemzetközi büntetó'ügyi egyesület nyolcadik nagygyűlése. A gyűlést maga Plósz Sándor igazságügyminister nyitotta meg nagy közönség jelenlétében. Ott láttuk W 1 a s s i c s Gyula kultuszministert, a ki szintén eljött, hogy volt kollegáit üdvözölje s hosszasabban beszélgetett Liszttel, a nagyhírű német jogászszal, S c h r o 11 al, Prins-szel és másokkal. Azonkívül ott voltak: Szabó Miklós, a Kúria elnöke, Sárkány József, a királyi Ítélőtábla másodelnöke, Hammersberg Jenő királyi főügyész, T i m o n Ákos egyetemi dékán, Székács Ferenc, Fabiny Gyula, Z embgeyry Kálmán kúriai bírák, Sze y ff r. ejdJózsef pestvidéki törvényszék elnöke, Emmer Kornél országgyűlés, kep! viselő Tóth Lőrinc nyugalmazott kúria, tanácselnök, Rónay Kamíl Ítélőtáblai biró, Lányi Bertalan minis en tanácsos, T ó t h áno áblai tanácselnök, Vavrik Antal kúriai tanácselnök, ' Baumgarten Izidor osztálytanácsos, Concha Gyozo, Fayer , László fgyetemi tanárok, Győry Elek és számosan az ugyved, 1 karb°'A gyü]ést piósz Sándor igazságügyminister nyitotta meg a következő beszéddel: .. . T uraim' A nagyar kir. kormány a Nemzetközi buntetoügyi egyesület nyolcadik nagygyűlésének védnökségét elvállali ván, nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy e gyűlést ünnepélyesen megnyissam. Legyen szabad a megnyitás előtt a I Nemzetközi büntetőügyi egyesület tagjait a magyar kormány nevében néhány szóval üdvözölnöm. (Franciául.) T. uraim ! Mielőtt tanácskozásaikat megkezdenék van szerencsém önöket a magyar királyi kormány nevé1 ben'szívélyesen üdvözölni és egyúttal köszönetemnek es őszinte I örömömnek kifejezést adni, hogy önök hazánk fővárosát válaszI tották összejövetelük helyévé és hogy körünkben megjelenni szívesek voltak. A Nemzetközi büntetó'ügyi egyesület nagy es nemes celt tűzött maga elé, melynek fontosságát mindnyájan érezzük és mindenki érzi, a ki a törvényhozást nem tekinti csupán az állami élet szabályozásának, hanem a törvények által a társadalmi bajok orvoslását, a társadalmi élet javítását óhajtja elérni. A küzdelem a kriminalitás ellen egy régi küzdelem, mondhatni egykorú az emberiség történetével. És habár e küzdelem nem volt a büntető jog terén sem meddő és habár az számos előítéletet döntött le és számos tévedést oszlatott el, a pozitív eredmény, melyet a büntetőjog és tudománya nyújt, még sem mondható kielégítőnek. Nagy feladatok várnak még megoldásra, a melyek a munkának minden irányban tág tért engednek. A Nemzetközi büntetőügyi egyesület uj életet hoz e küzdelembe. A célt öntudatosan és határozottan írja zászlajára. Uj irányt jelöl meg, uj kérdéseket állit fel és a büntető jogtudomány terén uj eszközökkel és metódussal igyekszik azokat megoldani. És az alatt a rövid idő alatt is, a melyben az egyesület célja felé halad, már is oly mérföldmutatókat állított fel, a melyek irányadóul szolgálhatnak és tényleg szolgálnak is a törvényhozásoknak. Nagyfontosságú és aktuális kérdések fogják ezúttal is önök tanácskozásainak tárgyát képezni. Mi, uraim élénk rokonszenvvel és érdeklődéssel kisérjük az önök működését. Nemcsak azzal az érdeklődéssel, a melyet nemes küzdelem a szemlélőben mindenkor felkelt, hanem a mi azok előtt, kik egy nagy eszme szolgálatában állnak, minden tetszésnyilatkozatnál sokkal értékesebb, — a küzdelemben részt venni kivánó társak és a győzelem jutalmában osztozkodó várományosok érdeklődésével. Ha a Nemzetközi büntetőügyi egyesület vándorgyűléseivel eszméinek terjesztését óhajtja elérni, ugy helyesen tette, hogy Magyarország fővárosát választotta VlII-ik nagygyűlésének helyéül, mert ez a föld, üraim, a melyen önök időznek, mindenkor hálás talaja volt a haladásnak és a nemzet, a mely e földön lakik, a haladás eszméit áldozatok árán is megvalósította. Azon felemelő érzés hatása alatt, hogy e kongresszus tagjait önzetlen lelkesedés vezeti az emberiség javára és hogy egy nemes cél szolidaritást létesít a nemzetek közt és abban a meggyőződésben, hogy tanácskozásaikkal és megállapodásaikkal ezúttal is hathatósan elő fogják mozdítani céljaikat, ezennel megnyitom a Nemzetközi büntetőügyi egyesület VlII-dik nagygyűlését. (Magyarul folytatja): A Nemzetközi büntetó'ügyi egyesület VIII. nagygyűlését ezennel megnyitottnak jelentem ki. (Élénk éljenzés és taps.) Az éljenzéssel fogadott beszédre Prins brüsszeli egyetemi tanár, a Nemzetközi büntetőügyi egyesület elnöke, francia nyelven válaszolt a ministernek. Köszönetet mondott a lelkes üdvözlésért es vendégszerető fogadtatásért és annak 'tanúságául, hogy a kongresszus felette megtisztelve érzi magát a minister megjelenése által, indítványozza, hogy a kongresszus a ministert válaszsza meg tiszteletbeli elnöknek. (Élénk helyeslés és taps.) Sokat utazott már a kongresszus, hogy ügyének mindig uj meg uj barátokat szerezzen. Es a kongresszus kiváló szerencsének tekinti, hogy most Magyarországon gyűlhetett egybe, melynek nepe mindenha annak a kiváló hírnévnek örvendett hogy a lovagiasság fényes vértezetét viseli és hogy az igazság ideáljáért szenvedélyesen hevül. s Hasonló szenvedély adja meg a bűnügyi egyesület létjogát. Es ha visszatekintünk a megtett múltra, sok rokonszenvet vívtunk k, tudosabbak lettünk a szellemi érintkezések folytán, a melyek megteremtettek a toleranciát, már pedig csak akkor van értéke a tudománynak, ha tolerancia, testvéri érzés és igazságérzet sugallkonarl° J °gy ™™ nagy0n is sok a kongresszus; pedig a nemitt ' """^ * haladás hatalmi lén^ le"ek, mert a A ! I :°z'eszmecsere epp oly fontos, mint a nemzetközi árucsere. mehT^ T eszmec,sere teremtette meg a kollektív akaratot, mely a modern áramlatoknak oly erőteljes lökést adott